Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

ság létesíthető a Hortobágy—Berettyó-főcsatomá- val párhuzamosan, rossz minőségű, szikes talajon. Jelenleg a területeken kiöregedett rizstelepek vannak. Altalaja szódás. Víznyerés szivattyúzással a Hortobágy—Berettyó-főcsatomából, lecsapolás ugyanoda gravitációsan. A szükséges főművek megvannak, műszaki terve nincs.

7. Karcag Tilalmasi Á. G. karcagpusztai 60 ha-os tógazdasága a Karcagi Tangazdaság által 1960-ban épített 58 ha-os tógazdaság bővítése. Vízkivétel a Karcagi II. sz. főcsatornából szivattyúzással, lecsapolás ugyanoda, gravitációsan történhet meg. A talaj rossz minőségű, szik, domborzat megfelelő, egy- része kiöregedett rizstelep. Műszaki terve nincs.

8. Karcag—Tilalmasi Á. G. tilalmasi 1 900 ha-os tógazdaságát Karcagtól ÉK-re az özes—kölesi részen, a Németéri-főcsatoma É-i és D-i oldalán lehetne megvalósítani. A csatorna Éi-i oldalán mintegy 600 ha, D-i oldalán pedig mintegy 300 ha rossz minőségű terület van. Az É-i oldal vízállásos, jelenleg műveléssel nem is hasznosított terület, ez ugyanis részben katonai bombázó-térbe, illetve az ehhez tartozó biztonsági övezetbe esik. Tápvizet vagy a Nagyiváni 1. sz. — ezután építendő — ön- tözőfőcsatomából, vagy pedig a Németéri-főcsator- nából nyerhetné. Lecsapolása a Németéri-főcsatornán át a Hortobágy—Berettyó-főcsatomába volna végrehajtható.

Az építkezésre akkor lehet csak gondolni, ha a honvédség a gyakorlóteret már nem fogja használni, ebben az esetben megépítése feltétlenül indokolt.

A talaj domborzata tógazdaság létesítésére alkalmas. A meglevő töltéseket előnyösen fel lehetne használni. Kb. 9 km műút építése szükséges, amelyre a Gazdaságnak egyébként is nagy szüksége volna.

A tógazdaságot váltógazdálkodású üzemre kell tervezni.

9. Karcagi „Lenin” Tsz. gergelylaposi 38 ha-os tógazdaságát mintegy 30 ha-al tervezi bővíteni. Talaja kötött, vízzáró, részben kiöregedett rizs, felszíne megfelelő. Tápvize a Tiszafüredi öntözőrendszer VII. sz. csatornájából nyerhető.

10. Karcagi „Lenin” Tsz. részére a Kecskeri tározó tó végénél, mintegy 280 ha-os tógazdaság építési lehetősége van meg. A terület rendkívül rossz minőségű, terméketlen szikes. Víznyerés a Tiszafüredi VII—IX. sz. öntözőcsatomák vizeit összegyűjtő, ún, XI. sz. főcsatornából, gravitációsan biztosítható. А XI. sz. csatorna 1962-ben épül meg, a Karcagi II. sz. csatorna öntözésből való kikapcsolása tervének keretében. A lecsapolás főbefogadója a Karcagi II. sz. csatorna. Építéséhez 4 km műútat kell létesíteni. Domborzat megfelelő, műszaki terve nincs. Váltógazdálkodású üzem tervezésére célszerű.

11. Szolnok Millér tógazdaság. Teljesen elmocsa- rasodott, más módon nem hasznosítható terület, a város közvetlen közelében, amelyen a Szolnoki Fel- szabadulás HTSz tógazdaságot épít. Tápvíz a Mill- érből szivattyúval, lecsapolás ugyanoda, gravitációsan. Domborzat megfelelő. Terve van. Nyári lehalászásra is alkalmas. Központi ivadéknevelő- és tározóvá lehet kiépíteni.

12. Palotási Á. G. 114 ha-os tógazdasága Beseny- szögön, az ún. Hasznos szigetet ölelő völgyületben létesíthető. Tulajdonképpen a már meglévő 34 ha- os halastóhoz csatlakozó bővítés. Talaja mezőgazdasági művelésre is alkalmas, de tógazdasággá való megépítése igen olcsón lenne megvalósítható. Tápvíznyerés a Millérből szivattyúval, lecsapolása ugyanoda, gravitációs úton. Terve nincs.

13. Besenyszögi „Rákóczi” mg. Tsz. 150 ha-os tógazdasága igen rossz minőségű, szikes talajon létesíthető. Tápvizét a Millérből kaphatja, oda is csapolható le. Terve nincs.

14. Besenyszögi „Lenin” és „Dózsa” Tsz-ek mintegy 100 ha-nyi tógazdaságot létesíthetnek, amely tápvizét a Tiszasűlyi (Makkosi) öntözőrendszerből nyerhetné, lecsapolását a Dobaá belvíbrendszer 191. sz. csatornájával lehet végrehajtani.

15. Besenyszögi „Dózsa Népe” Tsz. részére 30 ha- os kis tógazdaság létesíthető a községtől északra, egy kiszélesedett völgyben. Talaja igen rossz, felszíne alkalmas. Vízkivétel szivattyúval a Millérből, lecsapolás ugyanoda. Terve nincs.

16. Jászkiséri „Kossuth” Tsz 60 ha-os tógazdasága a Makkosi öntözőrendszer 110. sz. csatornájából táplálható, lecsapolása a 28. sz. belvízcsatornába. Terve nincs.

17. Jászkiséri „Kossuth” Tsz. 60 ha-os tógazdasága terméketlen, szikes legelőn létesíthető. Tápvizét a Makkosi öntözőrendszer 1—2. sz. csatornájából kaphat, lecsapolását a 12. sz. belvízcsatorna biztosítja.

18. Tiszasűlyi A. G. György-éri 100 ha tógazdasága a meglevő tógazdaság bővítése. Terve készítés alatt áll. Tápvizet a Makkosi öntözőrendszer Be- senyszögi-főcsatomájából kaphat, lecsapolása a 28. sz. belvízcsatornába történhet. Talaja vizenyős.

19. Kunmadarasi „Petőfi” Tsz. kis 25 ha-os tógazdaság létesítését tervezi, mert a terület teljesen ter-^ méketlen.

20. Tiszaszentimre „Ezüstkalász” Tsz, részére az ún. Nagynádas fertőben 40 ha-os tógazdaság létesíthető, meglevő természetes tószerű mélyedésben. Terve néhány éve elkészült, rendezetlen birtokviszonyok miatt a tógazdaság még nem valósult meg. Tápvizét a Tiszafüredi V. sz. főcsatornából kapja, lecsapolása a Nagyfoki belvízrendszerbe biztosított.

21. Tiszaszentimrei Ä. G. meglevő tógazdaságát 74 ha-val lehet bővíteni. Tápvizét a Tiszafüredi-főcsatornából — meglévő tavain át — kaphat, lecsapolása a Vékony-érbe mehet. A lecsapolás csak előre kidolgozott ütemben történhet. A terület talaja igen jó természetes hozamot eredményez. Terve nincs.

22. Tiszabőd „Petőfi” Tsz. 60 ha-os tógazdaságát igen jó természeti adottságok mellett, lecsapolható természetes mélyedésben lehet megvalósítani. A vízellátó és lecsapoló főművek megvannak. Tápvizet a Tiszabői öntözőrendszerből kap, lecsapolása a Kakatba történhet, a Bánhalmi IV. csatornán keresztül.

23. Tiszakécskei Vízgazd. Társulat 116 ha-os tógazdaságát a tiszakécskei holt Tisza ágban, annak átalakításával tervezi megvalósítani. Víznyerés az élő Tiszából, meglevő öntözőművekkel, lecsapolás

229