Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
halhozamot 50 kg/ha mennyiséggel irányoztuk elő, ami 500 q halhúst jelent évenként. Az itt termelt halak a mederbe jutva részben a folyó felsőbb, részben alsóbb szakaszára vándorolhatnak, így más TVK területére juthatnak. Ezt is figyelembe véve úgy számítunk, hogy mintegy 400 q hal marad a területen és kerül kifogásra. Ennek megfelelően a Tisza ide eső szakaszának és a tározóknak halhozamát évi 1074 q-ban irányoztuk elő, ami az 1000 ha tározó és 3219 ha mederre, azaz ösz- szesen 4219 ha területre vonatkoztatva 25 kg/ha évi fajlagos hozamot jelent. A Csongrádi vízlépcső valószínűleg csak a partélekig duzzaszt, ezért terület-növekedést itt nem számítottunk. A tározások következtében feltehetően megváltozik a Tisza halállományának összetétele is. Valószínűleg a lassúbb vízfolyást kedvelő ponty, harcsa és keszegféleségek és esetleg a süllő elszaporodására kell számítani, míg a kecsege és márna csökkenése várható. A duzzasztók megépítésénél olyan hallépcsőket kell alkalmazni, amelyek a halak vándorlását lehetővé teszik. Célszerű lenne a keresztül vándorló halak megfigyelésének olyan lehetőségét is megteremteni, hogy azok számra, fajra és nagyságra is meghatározhatók legyenek. A Tiszából, de más természetes vizekből táplálkozó öntöző szivattyúk szívókosarának nyílás méreteit is úgy kell meghatározni, hogy a szivattyúk a halakban nagy kárt ne tehessenek. Patakok, folyók további szennyezésének megakadályozása nem csak a haltenyésztés érdekében, hanem közegészségi okokból is égetően szükséges. A Zagyva folyó a jövőben is csak alsó szakaszán, és csak akkor hasznosítható, amikor a Tisza áradá- sos vize visszajátszik. Számítható halhozama a Tiszával megegyezően 25 kg/ha évenként, vagyis a 14 ha felületen 3,5 q/év. A Nagykunsági és Jászsági új öntözőcsatomák méreteiknél fogva alkalmasaik lesznek arra, hogy bennük a külterjes haltenyésztéssel elérhető halhozamot számításba vehessük. Hasznosítható felületük mintegy 300 ha. A fajlagos hozamot 25 kg/ ha-ban irányozható elő, így a várható összhozam 75 q/év. A 8. TVK területén az alábbi holtágak tavasítása jöhet számításba: Alcsiszigetá holtág részleges tavasítása végrehajtható egy meder-áttöltéssel és ebben egy zsilip építésével. A holtág 13 km hosszú, termőereje jó. Alsó felén a mélyvíz miatt áttöltése nem lenne gazdaságos, így csak két rekeszre osztása javasolható. Az áttöltést valamivel a repülőtér fölött, alsó végétől számított 7 km-re célszerű végrehajtani. A tervezett áttöltés fölött kb. 60 ha tó marad, 1,5 m mélységgel. Táplálása az öntözővíz beadása révén — gravitációsan — állandóan biztosított. Az öntözővíz zel sok szeméthal kerül bele, ezért a holtág alsó végében, ahova a vízbeadás történik nemes ragadozó halak — harcsa és süllő — intenzív népesítése ajánlható. Tavasított felső részén ponty-tenyésztés folytatandó. Az építés költségei a haltenyésztést terhelik. A tó lecsapolására szivattyúzást kell alkalmazni. Fegyverneki holtág tavasítása érdekében Szakállas puszta magasságában új áttöltés és egy zsilip építése szükséges, Fegyvernek község alatt pedig a meglévő átereszre zsilipfej építendő. így az egész holtág tavasítható. Lecsapolás csak belső szivattyúzással oldható meg. Tápvize öntözővíz beadása révén biztosított. Az első tóban nagyobb nyújtott ponty, a szeméthal irtása miatt pedig süllő és harcsa telepítendő. Az építés költségei a haltenyésztést terhelik. Cibakházai holtágon két helyen jó állapotú, egy helyen pedig kiszélesítendő áttöltés van, mindhárom helyre zsilipek építése szükséges, ami után a holtág teljesen tavasítható. Tápvizet már +200 ernes vízállásnál szivomyákon át kaphat a Tiszából, le- csapolása részben a szivornyákkal, majd szivattyúzással történik. Kb. 3 km hosszban a nád benőtte, azt ki kell irtani. Az építés költségei a haltenyésztést terhelik. Tiszazugi holt Tisza feltöltése és lecsapolása is olcsón, szivornyákkal történik az élő Tiszából. Egyenletes, átlag 1,5 m mélységű vizének élővilág-tartalma bőséges, jól lehalászható, tavasításának érdekében semmiféle építkezés nem szükséges. Gondos telepítés és az etetéses üzem bevezetésével a holtág tavasítása megoldottnak tekintendő. Mintegy 5 q/ha eredményre biztosan számítani lehet, így 1960. évi 61 q-ás eredményhez képest mintegy 91 q többlet-hozam érhető el beruházás nélkül. Gyovai holt Tisza tavasításra alkalmatlan, padkás, mélyvízű meder. Süllő- és harcsatelepítéssel hozama 2 q/ha-ra növelhető. Márnái holt Tisza nádas, egyenetlen fekvésű, tavasításra alkalmatlan, holtág. Tápvize öntözővíz- beadás révén biztosított. Süllő- és harcsatelepítéssel hozama 2 q/ha-ra növelhető. iKstehénesi holt Körös egy zsilip építésével tavasítható Nagytehenési holt Kőrös egy zsilip építésével tavasítható lenne. A zsilipet a Mámai-főcsatomába kellene megépíteni, ezáltal egy jelenleg száraz med- rű holtág, azi ún. Rázsonyi holt Körös is feltölthető és tavasítható lenne. Az építkezés költségei a haltenyésztést terhelik. Rázsonyi holt Körös medre száraz, belvizes időben feltöltődik. A csongrádi Arany Kalász Tsz. műveli. A hármas Körös árvizével a Mámai-főcsator- nában a nagytehenési holtágnál tervezett zsilippel lenne feltölthető, amikor is mintegy 15 ha új vízfelület lenne nyerhető. Rekeszelve van, az áttöltések rekeszeire 2 helyen zsilipfej építendő, ennek költségei a haltenyésztést terhelik. Harangzugi holt Körös tavasításra alkalmas, jó meder. Egy helyen zsilip és meder áttöltés szükséges, költségei a haltenyésztést terhelik. Túrtő—Harcsási holt Körös tulajdonképpen két önálló holtág, de csatornával össze van kötve. Tavasítható, három helyen áttöltés és zsilip-építés szükséges. Öntözés miatti magasabb vize sok fát ölt ki, ezek tuskóit ki kell szedni. Az építkezés költsége a haltenyésztést terheli. A Cserőközi holt Tiszának három helyen meglévő áttöltése van átereszekkel, amelyekre zsilipfejek 227
