Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
építésére van szükség. Öntözés miatt tápvize állandóan biztosított, lecsapolása közvetlenül az élő Tiszába, hullámtéri íedett csatornán keresztül, gra- vitációas történik. A tavasítás költségei a halte- nyésztést terhelik. Várható hozama 4 q/ha, 2.22 a tógazdasagok haltenyésztési KERETTERVE A terület tógazdaságai 1960. évben 3833 q halat termeltek. A fejlesztést elsősorban a megélvő tavak intenzívebb hasznosításával, a kiépített — 1960-ban nem üzemelő, — de felújítható tavak üzembeállításával kell kezdeni. Meglévő tavak bruttó hozamát 7 q/ha-ra irányozzák elő, amely megfelelő belterjes üzemeltetés mellett — átlagban — reálisan elérhető. Ennek figyelembevételével, és hogy a felújítható tavakat bekapcsoljuk, a meglévő tógazdaságok halasított területe és bruttó hozamai területi bontásban a következőképpen fognak alakulni: Megnevezés Kiépített ha Halasított ha Tározható víz 1000 m Halhozam q Középtiszavidéki VlZIG 794 759 6 944 5 313 Középdunavölgyi VlZIG 78,9 75,4 1 324 528 Szolnok megye 703 677 6 274 4 739 Békés megye 85 76 630 532 Pest megye 84,9 81,4 1 364 570 Duna—Tisza köze 20'2,9 174,4 2 444 1 221 Tiszántúl 670 660 5 824 4 620 TVK területe összesen: 872,9 834,4 8 268 5 841 Meglévő tógazdaságok hozama tehát, mintegy 96 ha alkalmatlan és jórészben már 1960-ban sem üzemelő terület végleges kikapcsolásával, ugyanakkor azonban 95 ha ugyancsak meglévő terület bekapcsolásával és intenzívebb üzemeltetéssel 1960-hoz képest 52%-kal növelhető, amely 2008 q beruházás nélküli hozamnövekedést eredményez. A Középtiszai VlZIG területén az alábbi tógazdaságok építése irányozható elő : 1. Bánhalmi Á. G. Sóskút—Telekhalmi tógazdasága 632 ha területű. A sóskúti 429 ha egység a kisúj szállás—kálkápolnai vasút mellett települ úgy, hogy teleltetője a Fülekpuszta vasúti megálló mellett lesz. Üzembehelyezését 1962. évre tervezik. A teleltetőkhöz nagyvasúti kitérőt vezetnek. A telekhalmi üzemegység 203 ha lesz, üzembehelyezése 1963-ban várható. Járulékos beruházásként MÁV kitérő, 1,5 km iparvágány, 9,5 km hosszú műút, magtárak;, üzemi épületek é® 11 db lakás épül. Üzemi vizét a Tiszabői-főcsatomába emelt — Tiszából származó — vízből, másodlagos emeléssel nyeri, le- csapolását részben a Tiszabői-főcsatoma, részben pedig a Kakati belvíz főcsatorna biztosítja. Talaja kiöregedett, szikes rizstelep. Megvalósítása után a Bánhalmi Á. G. egyik legjelentősebb haltermelő gazdasággá válik, ugyanis meglevő tavaival és az általa hasznosított X. tározóval együtt mintegy 898 ha-os tógazdaságot fog üzemeltetni. A beruházás-27,5 millió Ft összegéből 10,5 millió Ft útépítésre és 1,5 millió Ft lakásépítésre szükséges. E beruházás más célokat is szolgál (növény- termesztés) ezért a gazdaságossági számításoknál e járulékos beruházásokat 30%-os értékkel számítjuk, így a tógazdaság beruházási igényét 19,1 millió Ft-ban határozhatjuk meg. 2. Nagykunsági A. G. Bokrosi 67 ha-os tógazdasága a már meglévő tóegységek mellé épül, csak a Kakati-főcsatorna választja el. Tápvizét a Gástyási vízkivétel segítségével a Hortobágy—Berettyó-fő- csatomáiból nyeri. Talaja kötött, vízzáró. Helyén régi rizstelepek vannak. Gravitációs lecsapolójának befogadója a Kakati-főcsatoma. Terve kész. Építésére 1962-ben kerül sor. 3. Nagykunsági A. G. kábái 1100 ha-os tógazdasága a Gástyási öntöző főcsatorna kétoldalún lenne kialakítható. Öntözővizét a Gástyási önt. főcsatorna a Hortobágy—Berettyóból biztosítaná, nagyrészt gravitációsan, kisebb részt másodlagos emeléssel. Talaja rossz vízgazdálkodású kötött, szikes agyag, vékony termőréteggel. Nagyobb részbe kiöregedett rizstelep, amelyből mintegy 300 ha tereprendezve volt. A talaj termőképességére jellemző, hogy pl. 1961. évben a tereprendezett rizstelepen is alig-alig termett meg az elvetett rizs vetőmagmennyisége. Túrkeve határában fekszik, járulékos beruházásként 4—5 km műútra, üzemi épületekre, lakások építésére is szükség lenne. Lecsap olását a túrkeved belvízfőcsatorna látná el gravitációsan a Hortobágy —Berettyó-főcsatomába. A beruházás megtervezését és kiivtelezését is összhangba kell hozni a Túr- kevei Vörös Csillag Tsz. 300 ha-os tógazdaságával, amely közvetlenül a tógazdaság mellett települne. Terve nincs, domborzata és talaja tógazdaságnak megfelelő. A Gazdaság arra is hajlandó, hogy a Túr- kevei Vörös Csillag tsz. itt elterülő 300 ha rossz minőségű földjét elcserélje és ebben az esetben az A. G. építhetné meg az 1400 ha-nyi teljes tógazdaságot. A tógazdaságot váltós rendszerben kell hasznosítani. Műszaki terve nincs. 4. Túrkevei Vörös Csillag Tsz. 300 ha-os tógazdasága Túrkevén, a kabaá földeken, a Nagykunsági Ä. G. 1100 ha-os tógazdaságához csatlakozna. Domborzata tó építésre megfelelő. Talaja rossz minőségű, szikes, kiöregedett rizstelep. Szakvélemény szerint erdősítésre sem alkalmas, altalaja szódás. Tápvizeit a Hortobágy—Berettyó-főcsatomából, a Gástyási öntözőrendszeren át kaphat. Lecsapolása gravitációs a Hortobágy—Berettyóba. Tervezését és építését a 3. sorszámú 1100 ha-s tógazdasággal együtt célszerű végrehajtani. A tógazdaságot váltós rendszerű hasznosításra kell tervezni. 5. Túrkevei „Búzakalász” Tsz. 75 ha-os tógazdasága a meglevőnek a kibővítése lenne. A teleltetők megvannak. Tápvíznyerése a Hortobágy—Berettyó- főcsatornából meglévő főművel, lecsapolása ugyanoda gravitációsan. Talaja szikes, domborzati viszonyai megfelelőek. Műszaki terv nincs. 6. Mezőtúri Sallai tsz. részére 220 ha-os tógazda228
