Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

csatornából szivattyúzással kapja, lecsapolása ugyanoda gravitációs. Mellette van az ún. „Kecs- keri” tározó, amelyet halászatilag szintén a „Lenin” Tsz hasznosít.

Karcagi „Április 4” Tsz 38 ha-os halastava 1955- ben épült. A tsz-ek egyesülése folytán a Lenin Tsz- hez került. Egy körtöltéses tenyésztő tóból , és két raktártóból áll. Szivattyús tápvizét a Tiszafüredi

VII. sz. öntözőcsatornából nyeri és oda is csapol le.

Kunhegyesi „Vörös Csillag” Tsz 19 ha-os halastava 1960-ban épült, ez évben hiányosan és későn népesítették. Egy tenyésztő tóból és két raktártóból áll. Táplálása szivattyús a Kakati-belvízfőcsatorná- ból, lecsapolása gravitációs.

Bánhalmi ÁG X-es tározó 23 ha-os raktártava 1959-ben épült. Ekkor fejeződött be a tiszafüredi X. öntözőcsatorna melletti víztározó építése. (A tározót halászatilag a Bánhalmi ÁG hasznosítja.) A tározó halászatának kielégítésére teleltetőket, a téli tápvíz raktározására pedig ezt a tavat építették, amelyet ivadéknevélésre is felhasználnak. Tápvíz a X. sz. öntözőcsatomából gravitációs1, lecsapolása a Villogói-főcsatamába szintén gravitációs. Körtöltései jó állapotban vannak.

Bánhalmi ÁG „Pádár” 57 ha-os halastava 1960- ban épült a már említett X. tározó mellett. Építése késő tavasszal fejeződött be. Tenyészanyaghiány miatt csak részleges, és késői kihelyezés történt, így az évi eredménye is igen gyenge. Egy körtöltéses rendszerű tenyésztő tóból áll, vizét a tiszafüredi X- es öntözőcsatornából gravitációsan kapja, lecsapolása a Villogóba szintén gravitációs.

Bánhalmi ÁG „Nyári” 41 ha-os halastava a telek- halmi részen 1960-ban épült. Késői, de csak részleges kihelyezés miatt 1960-ban eredménye még gyenge volt. Egy körtöltéses tenyésztő tavát a Ka- kati-főcsatornából szivattyúzás útján látják el tápvízzel, lecsapolása gravitációs.

Kunmadaras „Kossuth” Tsz egy tenyésztő tóból és két raktártóból álló tógazdaságát elmocsaraso- dott völgyben 1954-ben építettük. Eredetileg 23 ha volt, a Tsz azonban házi úton 1958-ban 30 ha-ra bővítette ki. Tápvizét a Tiszafüredi-öntözőfőcsatorna szolgáltatja gravitációsan, lecsapolása is gravitációs. Rendben tartott kis tógazdaság. További bővítésének a lehetősége is megvan.

Tiszaszentimrei ÁG 74 ha-os, két tenyésztő tóból és tízrészes teleltetőbői álló tógazdasága 1957-ben épült, elmocsarasodott talajra. Egy oldalát magas- part, három oldalát töltés határolja. Tápvizét a Ti- szafüredi-öntözőfőcsatoma gravitációsan biztosítja, lecsapolása a Vékony-érbe szintén gravitációs. Teleltetéséhez vízvisszatartást kell alkalmazni. Legjobb természetes hozamú tógazdaságunk, bővítésére lehetőség van.

Tiszaszentimrei „Kossuth” Tsz 10 ha-os kis tógazdasága két kis tóból és egy raktártóból áll, 1953-ban építették. Tápvize a Tiszafüredi-főcsatornából szivattyús, lecsapolása gravitációs üzemű. Állapota, üzemeltetése és eredményei is elfogadhatók.

Tiszaőrsi „Rákóczi” Tsz 26 ha-os tógazdasága három tenyésztő tóból és két raktártóból áll. 1954—55- ben épült. Egyik tava vízáteresztő, üzeme gazdaságtalan, ezért azt kikapcsolták. Az üzemben maradt

két tó táplálása a Tiszafüredi-öntözőfőcsatornából gravitációs, lecsapolása ugyanoda jórészt gravitációs, teljes lecsapolásához szivattyúzás szükséges. A kikapcsolt tó üzembe helyezése nem lenne gazdaságos.

Tiszaszöllős „Szarvas Sándor” Tsz 4 ha-nyi halastavát az utóbbi években kicsinysége miatt nem üzemeltetik. Felújítása és üzembe helyezése nem gazdaságos.

Tiszaigari „Petőfi” Tsz 17 ha-os halastavát 1954- ben elmocsarasodott területen építettük. Völgyzá- rógátas rendszerű. Az építkezés idején a völgyben víz állott, azért a halágyat és a belső árkokat nem lehetett kialakítani. Ez a hiányosság ma is megvan. Évek óta nincs üzemben. Feltöltése a Tiszafüredi II. sz. öntözőcsatornából gravitációsan biztosítható, lecsapolása a Sarkad-érbe szintén gravitációsan oldható meg. A tó üzembe állítása feltétlenül indokolt, mert ez igen csekély ráfordítással elérhető, ezenkívül a tó üzemeltetési és fenntartási költségei is kedvezőek. A völgy tó alatti részén olcsó bővítési lehetőség is van.

Tiszafüredi „Harcos” Tsz 9 ha-os halastava 1954- ben épült. Egy termelő tóból és két kis raktártóból áll. 1957 óta nincs üzemben, felújítása nem gazdaságos.

Szajoli „Haltenyésztő Állomás” 45 ha-os üzeme a a szajoli Holt-Tiszaágban helyezkedik el, tápvizét az élő Tiszából szivornyán kapja, a lecsapolást belső szivattyúzással hajtják végre. Az állomás inkább ivadékelőállítással foglalkozik, de néhány tóban áruhalat is termel.

Besenyszögi „Lenin” Tsz 6 ha-os halastava 1956- ban a rizsföldi haltenyésztés előmozdításának érdekében épült, de erre a célra nem használták. Egy tenyésztő tóból és négy ivató tavacskából áll. Feltöltése a Millérből szivattyúval, lecsapolása ugyanoda gravitációsan végezhető el.

Besenyszög Palotási ÁG 34 ha-os halastava az ún. Hasznos-szigetet ölelő széles völgyben 1955—56-ban létesült. Két tenyésztő tóból áll, szivattyúval táplálják a Millérből, amelybe a lecsapolás is történik. Lényeges bővítésére (120 ha) igen jó természeti adottságok vannak.

Tiszasülyi ÁG György-éri 68 ha-os tógazdasága

1954-ben épült. Völgyzárógátas rendszerű, helyenként hossztöltései is vannak. Állapota kielégítő, hozama jó. Ivatói, raktártavai és teléltetői is vannak, ezek azonban korszerűsítésre szorulnak. Tápvizét a tiszasülyi öntözőrendszerből gravitációsan kapja, lecsapolása is gravitációs. Bővítésére a lehetőség megvan.

Tiszasülyi ÁG csengeri 16 ha-os halastava 1959- ben épült, kiöregedett rizstelep helyén. Egy tóból áll.

Jászsági ÁG jászberényi 4 ha-os halastava a második világháború előtt létesült. Vizét a Zagyvából gravitációsan nyeri, oda is csapol le. Kubikgödrök helyére települt, nagyrészt nád borítja. Kicsinységéből adódóan jelentősége nincsen, ma még üzemel, néhány év múlva kikapcsolják, mert korszerűsítése nem célszerű.

Ceglédi „Kossuth” Tsz 6 ha-os halastavát ártézi- kút táplálja, lecsapolása a Ceglédi úti csatornába történik. Egy termelő tóból és egy teleltetőbői áll.

223