Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
2. ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A területre általános öntözésfejlesztési tervek csak az OVK készítése során, illetve a II. Tiszai vízlépcső előkészítő munkáival kapcsolatban készültek. Ezek közül felhasználták a — II. Tiszai Vízlépcső rendszerei vonatkozásában a VÍZITERV 13062/1. sz. tervét (a Tiszai Vízlépcső és öntözőrendszereinek főművei). — az Abonyi rendszer vonatkozásában a VIZI- TERV 12924. sz. tervét (a Duna—Tisza-közi öntözések távlati terve). Tervezési alapadatként kerültek felhasználásra még ezen kívül, a VIZITERV által készített, Nyugati-főcsatorna rendszerre vonatkozó alapdokumentációk. A fejlesztésnél figyelembe vettük még a Tiszalöki öntözőrendszer módosított vízfelhasználási tervét, a Mátraalji felszínalatti vizek hasznosítására vonatkozó VITUKI tanulmányt, Szolnok megye 15 éves mezőgazdasági fejlesztési tervjavaslatát (1957.), valamint a mezőgazdasági tájkutatás vízgazdálkodási tanulmányait. A terület öntözőrendszereinek és a rendszeren kívüli öntözések fejlesztése tervezésénél szükség van a stabilizációs munkákra készült tervek figyelembevételére. Ezek a tervek: Karcagi II. belvízcsatorna öntözésből való kikapcsolásának terve (Tiszafüredi öntözőrendszerben), Villogó belvízcsatorna öntözésből való kikapcsolásának terve, Nagyiváni 11. öntözőfőcsatorna terve (Tiszalöki ö. r-ben), Ka- kati belvízcsatorna öntözésből való kikapcsolásának terve, Halásztelki I—IV. öntözőfürt terve (Nagykunsági ö.r-ben), Jászsági stabilizáció, és a Pélyi öntözőfürt (Jászsági ö.r-ben) tervei. A felsorolt tervezett munkák részben elkészültek, részben kivitelezés alattállnak, vagy a II. ötéves terv során kerülnek kivitelezésre. A felhasznált tervek és tanulmányok rövid ismertetése az alábbi: Az OVK alapdokumentációit beleépítettük a jelen Kerettervbe, ezek részletes ismertetésétől itt eltekintenek, mert a tárgyalási részben azokra úgyis részletesen kitérünk. Az általános dokumentációk különböző részleteit szintén átvették, így azok ismertetése itt sem szükséges. A stabilizációs tervek főbb jellemzői a következők: Karcagi II. belvízcsatorna öntözésből való kikapcsolásának terve Karcag város határának DNy-i részén oldja meg a belvízcsatornák öntözővíz-szállítástól való mentesítését. A tervezett munkálatok megépültével a Tiszafüredi VII. és IX. öntözőcsa- tomák meghosszabbításaként kiépülő Xl-es öntö- zőcsatoma és mellékcsatomái gravitációs vizet biztosítanak a területre és így az 1950-es évek elején épült Kecskeri tározó, az építkezés befejezése után, a XI. öntözőcsatamából gravitációsan feltölthető. A Villogó belvízfőcsatorna öntözésből való kikapcsolására két tanulmányterv készült. A Villogó jobbparti területének gravitációs vízzel való ellátását a Villogói szivattyútelepnél magasvezetésű ön- tözőcsatomába emelt vízzel tervezik. A balparti területek vízellátásának biztosítása érdekében a Nagyiváni öntözőrendszer kiépültéig a Karcagi I. belvízfőcsatorna alsó szakaszán kívánnak gravitációs vizet biztosítani megfelelő átalakítással, és meUék-öntözőcsatornahálózat kiépítéssel. A stabilizációs munkák közül a balparti végleges megoldású, míg a jobbparti a Nagyiváni öntözőrendszerre fog kapcsolódni. A Nagyiváni 11-es öntözőfőcsatoma építését 1956 évben elkezdték, befejezése azonban csak 1962. évben történt. A Kakati belvízfőcsatorna öntözésből való kikapcsolására 1959—60-ban készültek tervek, melyek alapján 1960—61. években történt a kivitelezés. A megépült öntözőcsatornák ideiglenesen motorikusán láthatók el vízzel a Kakati tározóból. A Nagykunsági öntözőfőcsatorna megépítése után az öntözőcsatornák arra rákapcsolhatok lesznek és vízellátásuk gravitációsan biztosítható. A MEVITERV által tervezett Halásztelki I—IV. öntözőfürt Mezőtúrtól délre fekszik és főként a Mezőtúri VI. belvízfőcsatorna és annak mellékcsatornáit mentesíti az öntözővízszállítás alól. A Jászsági öntözőrendszer területén két stabilizációs munka került tervezésre, az egyik a Jászsági stabilizáció elnevezéssel, a Makkosi öntözőrendszer Besenyszögi főcsatornájának meghosszabbítása, a másik a Tiszasülyi 1-es számú öntözőcsatorna, melynek vízellátása az ún. Tiszasüly régi vízkivétellel a Tiszáról motorikusán biztosítható. A Pályi öntözőfürt tervét 11064/1955. sz. alatt készítette el a VIZITERV. A fürt a Jászsági öntözőfőcsatoma kiépülte után arra rákapcsolható lesz és vize gravitációsan biztosítható. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK A 8. TVK területe öntözésre vonatkozó távlati tervek elkészítésénél az alábbi fejlesztési alapelveket tartottuk szem előtt: — Az öntözésfejlesztésnél a párt és a kormány által rögzített azon alapelvből indultak ki, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének, a termelékenység fokozásának alapvető módszere és ezt a célkitűzést a műszaki és gazdasági eszközök leghatékonyabb felhasználásával kell elérni. Az alapelvek ill. célkitűzések érvényesítése a tervszerűség és a gazdaságosság fokozott mérlegelését, az öntözés: szükségességének objektív elbírálását kívánja meg, mivel a vízfolyások természetes vízhozama erősen korlátozott, a természetes csapadék kevés, a termőréteg sekély és tározóképessége kevés, mivel a növénykultúrák optimális termésének eléréséhez szükséges vízmennyiség csak mesterséges úton biztosítható. 203
