Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

csak a rétegvízre telepített öntözések terén lehetséges.

A Körös menti öntözéseik a tárgyalt területen kis területek. A berendezett öntözőtelepek nagyobb egységet nem képeznek, és elszórtan helyezkednek el önálló egységként. A telepek berendezése nagyobbrészt hiányos, így rajtuk korszerű öntözés nem folytatható.

1.3 Az öntözés fejlesztésének szükségessége

Az öntözés fejlesztése szempontjából a 8. TVK területe két nagy egységre oszlik:

Az egyik terület, mely az ÉNy-i felét foglalja magában, nagyobbrészt csak felszínalatti vizekből és kisvízfolyásokból tározással látható el öntözővízzel. Ide tartozik a Nógrád megyei, Heves megyei, Pest megyei terület és Szolnak megye ÉNy-i és NY-i része.

A másik terület DK-i Tisza menti (bal- és jobb- parti) terület, ahol az öntözés fejlesztését felszíni vízkészletekből, rendszerekben lehet biztosítani.

A két területet azért is szét kell választani, mert e területek vízbeszerzés-módja mellett eltérnek egymástól, meteorológiai, talajtani és domborzati viszonyaik tekintetében is.

Az ÉNy-i területrész az ország szárazabb éghajlatú területeihez tartozik, az évi csapadékmennyisége 530 és 590 mm között van. Ennek a csapadék- mennyiségnek az eloszlása is kedvezőtlen és a kapások termeléséhez nem elegendő, egyáltalán nem biztosítja az értékesebb szemes és szálas takarmányok, valamint a zöldségfélék termesztését. Ezzel szemben a Zagyva, Galga és a Tápiók völgyében az egyébtényezők (hőmérséklet, talajadottságok, köz- igazgatási viszonyok) lehet :vé tennék a kapások, zöldségfélék, szőlő és gyümölcs termelését is. A természeti tényezők mellett méga következők is szükségessé teszik az öntözéses gazdálkodás bevezetését:

— A Galga és a Tápiók vidéke közel van a fővároshoz és a nógrádi ipari körzetekhez. Az ipari területek zöldségellátása megkívánja a nagyüzemi zöldségtermelésre való áttérést.

— A terület élelmiszeripari üzemeinek alapanyag-bázisát javítja az öntözéses növénytermesztés.

— Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével csökken a termékek fajlagos termelési költsége, nő a termelékenység, ami fontos tényezője az életszínvonal emelésének.

— Az iparban és a mezőgazdaságban a technika fejlődésével felszabaduló munkaerő az öntözéses gazdálkodásban — mivel itt viszonylag sok munkaerőre van szükség — jól jövedelmező munkához juttatható.

— Az öntözés beruházásai hamar megtérülnek, ami nagyban hozzájárul a mezőgazdaság megerősítéséhez.

Az ÉNy-i területrészen az öntözés fejlesztése a következő elvek szerint hajtható végre:

— A felszíni vízből történő öntözések a kisvízfolyások mentén, tározók felhasználásával, valósíthatók meg, emellett a csőkutas öntözési lehetőségeket is ki kell használni.

— A területen az öntözés főiránya a takarmányöntözés mellett a zöldség-, szőlő- és gyümölcsöntözés.

— A korlátozott vízkészlet miatt, nagymértékben az esőszerű öntözésre kell berendezkedni.

A DK-i területrészen, amely Szolnok megye nagy részét foglalja magában, az öntözés fejlesztését az alábbiak indokolják és teszik szükségessé:

— Népgazdasági szempontból alapvető célkitűzés, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala és a mező- gazdasági dolgozók életszínvonala egyre növekedjék. Fejlett szocialista gazdálkodás e területen az éghajlati, időjárási és talaj adottságok következtében öntözés nélkül nem valósítható meg.

— A kérdéses terület az ország tájegységeinek csapadékban legszegényebb része. Évi átlagos csapadékmennyiség 518 mm, ez igen kedvezőtlen megoszlású, amely a kedvezőtlen hatást még fokozza. A nagy meleg a csapadékszegény viszonyok között gyakorivá teszi a talaj kiszáradását. Ehhez hozzájárulnak a kedvezőtlen talajadottságok. Ezen tényezők következtében a talaj hasznos vízkészlete kevés, a növények rendelkezésére álló víz csekély, és legtöbbször ez az a főtényező, mely a termésmennyiséget meghatározza.

— Népgazdasági szempontból azért is fontos az öntözés, mert a több állati termék előállítása érdekében a takarmánytermelést csak így lehet fokozni.

— Indokolja az öntözést a területen a mezőgazdaságban bekövetkezett szerkezeti változás: a belterjes, fejlett állattenyésztéssel rendelkező mezőgazdaság is.

— A területen az öntözésnek olyan hagyományai vannak, melyre szilárdan lehet fejlesztést alapozni.

202