Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
a Gaígán 6—9 év után teljes jókarbahelyezés válhat ismét szükségessé. A Galga felső vízvidékén a hordaléktermelés 12 ezer m3-t, a középső szakaszon pedig 15 000 m3-t tehet ki kmz-ként. Ennek 15—20%-a, sőt Iklad— Galgagyörk közötti völgyszakaszon 30—35%-a is bejut közvetlenül a befogadó mederbe. Tehát a hor- dalétkvisszatairtásmak a Galga vízvidékán igen nagy jelentősége van. A Galga mellékvízfolyásainál szintén észlelhető felületi lekopás a lejtőkön mindenütt. A befogadó vízfolyásmedrekben pedig hordalékfelhalmozódás van. Nézsa környékén két kisebb hordalékfogó gát, Kisnémedi és Püspökszilágy községek belsősége védelme érdekében egy-egy hordalékvisszatartó mű építendő. Hordalékfogó építendő még a Nagyvölgyi árkon Bag község belsőségénél. A Farkasvölgyi vízmosás eddigi rendezésének kiegészítésére 2 vízmosáskötőgát és 9 fenéklépcső építésére van még szükség. Az 5 hordalékfogó és 2 vízmosáskötő gát építési költsége 0,8 millió Ft-ra tehető és létesítésükkel mintegy 75 000 m3 hordalékmennyiség tartható vissza. 1 m3 visszatartott hordalékra 10,70 Ft-nyi költség esik. A Sinkár patak völgyében javasolt völgyzárógátas tározó megépítése esetén ugyancsak külön gondoskodni kell annak hordalék elleni védelméről. Hordalékvisszatartó gátak építése szükséges még a Becske környéki vízmosások alján 5 helyen és Legénd felett 2 helyen. Vácegres déli szélén két hordalékfogó műtárgy építendő és felújítandók az 1930-ban épített vízmosáskötő művek. A hordalékvisszatartás és a vízmosások rendezése indokolt a községi belsőségek védelme szempontjából. A hordalékfogó mű építési költsége 1,2 millió Ft- ot tesz, ki, továbbá a Vácegres községben felújítandó és azonkívül újonnan megépítendő vízmosáskötő művek együttes építési költsége 0,4 millió Ft-ra tehető. A hordalékfogók tározó képessége 110 000 m3-re tehető, így 1 m3 hordalék visszatartására 10,9 Ft költség esik. A Tápió vízvidékén a Gödöllő—Pécel—Bénye vonalon húzódó lösszös, homokos domb- és halom vidékén szintén igen nagyméretű a talaj lekopás, amely a Gombai patakon, valamint az Alsó-Tápió felső szakaszán jelentékeny mederfeliszapolódáso- kat idéz elő. A védelem elsősorban agrotechnikai módszerekkel biztosítható. A bélamajori hordalék- fogó gátat fel kell emelni. Űjabb hordalékfogó mű létesítése kívánatos Mende községnél és a Gombai pataknál két helyen. Erdősítés a Pécel—Maglód környéki kopár dombtetőkön és oldalakon szükséges. A hordalékfogó művek építési költsége 0,6 millió Ft-ra tehető, a visszatartott hordalék mennyisége pedig 55 000 m3. Tehát 1 m3 visszatartott hordalékra itt is 10,90 Ft költség jut. A lösszös dombvidékről — régebbi medertisztogatási adatokból megállapíthatóan — évente mintegy 20 000 m3 iszapmennyiség keletkezik a felületi lekopásból, ezért 7—8 évenként jelentékeny karbahelyezési munkákat kellett végrehajtani. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI MUNKAINAK SORRENDJE ËS A SORREND INDOKOLÁSA A kisvízfolyások rendezése sorrendjének megállapításánál elsősorban azt vették tekintetbe, hogy a befogadók rendezése megelőzze a vízrendszerük rendezését, de a vízrendszer rendezése szorosan kövesse a befogadó rendezését. Az első sürgősségi csoportba a Tárná Jászdózsa és Sírok közötti szakaszának a rendezése tartozik. A felette lévő vízrendszer már rendezve lett többé- kevésbé, és így az ősállapotban lévő meder rendezése halaszthatatlan. Erre mutattak az 1963. évi ár-, vízi. tapasztalatok is. Ebbe a csoportba tartozik a Tápiók vízrendszerének a már megkezdett rendezésének a befejezése is. Második sürgősségi csopbrtba a Tárná mellékvizei közül a Gyöngyösir-Nagypatak és vízrendszere (Külső-Mérges, Szarvágy, stb.) sorolhatók. Itt a Mátrából lehúzódó vizek sokszor okoznak kárt (pl. Rédei-Nagypatak 1954. évi árvize). Harmadik csoportba kerülhet a Galga és vízrendszerének a 12—40% előfordulási valószínűségű árvizeket vezető medrének átépítése 10%-oe árvízhozam vezetésére. A Tárná mellékvizei közül ebbe a csoportba tartozik a Bene és a Tarnóca vízrendszerekkel együtt. A negyedik sürgősségi csoportba sorolható a Zagyva kiépítése a Herédi-Bér patak és a Kis- Zagyva betorkollása között, a betorkolló mellékágak rendezésével együtt. Ötödik sürgősségi csoportba tartozik a Zagyva kiépítése a Kis-Zagyva betorkollása felett, vízrendszerének rendezésével együtt, valamint a Tama mellékvizei közül az Agai patak rendezése. 2.32 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI MUNKÁLATAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A vízfolyások feliszapolódásának elkerülésére létesülő hordalékfogó gátak és vízmosáskötések meg- építési sorrendje a vízfolyások kiépítéséhez igazodik. A közlekedési vonalak és lakott települések biztosítására létesülő gátak kiépítése a közeljövő feladata. Egyébként a vízmosáskötések a vízgyűjtők rendezéséhez igazodnak. A talajvédelmi beavatkozás sürgősségének sorrendi eldöntése három mutatószám együttes értékelésével állapítható meg. E mutatószámok a következők: 1. A sáncolás fajlagos költsége (Ft/km2). 2. A sáncolás és erdősítés együttes faljagos költségei (Ft/km2). 3. A 25%-on felüli lejtésű területek az összterülethez viszonyított aránya (dimenzió nélküli szám). Az első mutatószám főképpen mezőgazdasági szempontból jelentős, mert a csapadékosságot, a talajt, a lejtőhajlást, valamint a növényzettel való 192
