Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Âz azonos védőhatású növényi csoportok tervezett aránya: Növényi csoportok jól közepes gyengén rosszul védőnövények A vetésterület aránya % 22,9 33,9 17,9 25,3 A 8. TVK területén végzendő vízmosáskötéseket a 6. sz, melléklet tartalmazza. Egyes vízmosáskötésekkel kapcsolatban a táblázat kiegészítésére néhány megjegyzés szükséges. Az elsősorban hordalékvisszatartásra épülő vízmosáskötő gátak gazdaságosságának megítélésére a keretterv a visszatartott hordalékra vetített fajlagos létesítési költséget is megadja az alábbiakban. Itt kerülnek tárgyalásra a vízfolyások medrébe kerülő hordalékfogó művek is. A Zagyva felső szakaszán a Zagyva fővölgyéhez közvetlenül kapcsolódóan mielőbb 4 hordalékfogó gátat kell építeni. A fővölgyben a nyíltszini szénfejtés alatt, a Zagyva 166,5 km szelvénye környékén, egy hordalékvisszatartó művet kell létesíteni a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek, továbbá Zagyvaróna község felett egy nagyobb gát építése szükséges, ami a vízrendezés és a Salgótarjáni Erőmű együttes érdeke. A fentebb említett gátak közül kettő 1961 évben már elkészült, a Zagyvaróna feletti mű építése pedig 1962-ben indult meg. A hordalékfogó művek költsége 1,5 millió Ft-ra, becsülhető, míg a visszatartott hordalékmennyiség mintegy 195 000 m3-re tehető. 1 m3 visszatartott hordalékra 7,70 Ft költség esik, míg a mederből való kiemelés. és deponierendezés együtt 24—26 Ft/m3. A hordalékvisszatartás tehát a mederfenntartás szempontjából jelent előnyt. Ugyanis évenként mintegy H 000—17 000 ms lesodort földmennyiség kerül a vízfolyás medrébe, vagyis 0,27—0,42 m3 rakódik le 1 fm-en iszapként. A fentebb felsorolt hordaléktározók befogadóképessége kb. 14 év alatt lesodródó hordaléktömeggel egyenértékű. A Pásztó—Szurdoikpüspöki közti területen levő vízmosásokban legalább 6 vízmosáskötő művet kell létesíteni. Apc község határában lévő homokdombok között kialakult vízmosások hordalékának visszatartása érdekében pedig 2 földgát építését kell előirányozni. A 6 vízmosáskötőgát és 2 hordalékfogó költsége 0,6 millió Ft-ra becsülhető, míg az általuk visszatartott hordalékmennyiség mintegy 30 000 m3-re tehető. A vízmosáskötő művek építését a Pásztóról Gyöngyös felé vezető műút állagmegóvása és forgalombiztonsága indokolja. A görgeteg hordalék részbeni visszatartása érdekében a Diós és Dolinka patakok völgyében egy- egy nagyobb méretű hordalékfogó mű létesítése indokolt. Mátraszőlősön a már megépült hordalék- fogó gát fölötti két vízmosásos ágban rövidesen egy- egy újabb hordalékfogó mű építésére lesz szükség. A Kövicses patakon mozgatott hordalék visszatartására pedig Pásztó község belsősége felett a községi mederburkolással egyidőben és annak védelme érdekében gátépítést irányoztak elő. Amennyiben a Kövicses völgyében víztározó építésére kerülne sor, a tározótér felett is gondoskodni kell a hordalék visszatartásáról. A felsorolt 5 hordalékfogó mű építési költsége 0,9 millió Ft-ra becsülhető, míg az általuk visszatartott hordalék mennyisége mintegy 50 000 m3-re tehető, így 1 ms visszatartott hordalékra 14,— Ft esik. A Szuha patak vízgyűjtő területén igen jelentékeny az eróziós lepusztulás, különösen a Cserhát nyúlványait képező dombvidéken, ahol a lejtők legnagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll. Talajvédelmet ezen a területen elsősorban agrotechnikai eszközökkel kell megoldani, a másutt jól bevált oldalvölgyi hordalék visszatartás nagyobb gátakkal már kevésbé alkalmazható. A Bokor patak beömlése alatt a fővölgy elzárásával, azonkívül a Zsunyi patak völgyében Felsőtold felett lehetséges. Nagyobb tározóképességű gát építése a Kozárdecse- gi műút melletti vízmosás megkötésére két gát építendő. A megépítendő 2 hordalékfogó és 2 vízmosáskötőgát építési költsége 0,8 millió Ft-ra becsülhető. Az általuk visszatartható hordalékmennyiség 80 000 m3-re tehető, tehát 1 m3 visszatartott hordalékra kereken 10,— Ft kötség jut. A hordalékvisszatartás a befogadó medrek fenntartása szempontjából is jelentős. A Herédi-Bér patak vízgyűjtőterületén is igen jelentékeny az eróziós lepusztulás, különösen a Cserhát nyúlványait képező dombvidéken, ahol a lejtők legnagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll. Talajvédelmet ezen a területen is elsősorban agrotechnikai eszközökkel kell megoldani. Az Ordas patak völgyében, valamint a Herédi-Bér patak fővölgyében a Csobánka puszta felett szükséges egy-egy hordalékfogó mű építése. A megépítendő 2 hordalékfogó költsége 0,4 millió Ft-ra becsülhető. Azáltaluk visszatartható hordalékmennyiség 40 000 m3-re tehető, ami azt jelenti, hogy 1 m3 visz- szatartott hordalékra itt kereken 10,— Ft költség jut. A Galga vízgyűjtőjében a már meglévő hordalékvisszatartó gátakon és vízmosáskötő műveken felül a Galga eredeténél legalább két hordalékfogó gátat, a Püspökhatvan melletti Makrai völgyben egy hordalékfogó, az ikladi vízmosásban további két hordalékfogó és két vízmosáskötő, valamint Galgagyörk község keleti részén vízmosáskötő gátat kell építeni, mert a kialakulóban lévő vízmosás hordaléka a községi belsőséget és az Aszód—bala- sagyarmati műutat is veszélyezteti. A felsorolt hordalékvisszatartó létesítmények és vízmosáskötő művek összes költsége 1,05 millió forintra tehető, míg a visszatartható hordalék mintegy 65 000 m3-re becsülhető. így 1 m3 visszatartott földmennyiségre 16,2 Ft költség esik. Amennyiben Galgagyörknél víztározási célt szolgáló völgyelzárás létesülne, felette hordalékfogó mű létesítése feltétlenül szükséges. Ha a Galga hegy- és dombvidéki részein az agrotechnikai beavatkozás rövidesen meg nem történik, a kisebb mellékágakon 1—2, a mellékvízfolyásokon 4—6, magán 191
