Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

szűk nyílású, ezek átépítésre kerülnek. A községi belsőségekben igen sok olyan magánhíd található, amelyik nem megfelelő méretű, ezek is átépíten­dők. A jókarbahelyezési földmunkák összesen kereken 1 millió m3-t tesznek ki. A Hajta vidékén a II. kategóriába tartozó szaka­szokból kikerülő földmennyiséget teljes egészében tározótöltés építésére lehet irányozni, míg a III. kát. földmennyisége teljes egészében elteregetendő lesz. Mennyisége a kiemelt földtömeg 50%-ával vehető figyelembe. Várható költségek — a belsőségi me­derállandósítások és műtárgyak átépítésének figye­lembevételével — a Hajta vízvidéki tározások nél­kül — összesen kereken 39 millió Ft. A medenceszerű mélyedések felhasználásával lé­tesítendő síkvidéki tározók a nád- és gyékényter­melést tervszerűbbé és gazdaságosabbá teszik és víziszámyas telepek is létesülhetnek mellette. Öntözésre valószínűleg csak a felsőbb fekvésű tá­rozókban felfogott viz lesz felhasználható. A lejjebb fekvő tavakban a víz feltehetően magasabb sótar­talmú és az öntözött terület elszikesedését okozhat­ja; vízvizsgálatok eredménye alapján lehet csak ön­tözni belőle. Megnevezés Jelenlegi vízállás­terület ha Kialakít­ható tó- fellület ha Átl. víz­mélység m Tározható vízmenny^ ség m3 Farmosi Nagynádas tó 460 205 1,0 2,05 Göbölyjárási tó 130 121 0,6 0,73 Gólyahalmi tó 130 125 0,9 1,12 Nyikrétjei tó 150 90 1,2 1,10 Nagykátai Hajtó tó 250 70 0,6 0,42 Jászberényi Hajtó tó 270 90 1,4 1,26 Tóalmási Csikós tó 360 144 1,1 1,60 Bagi tó 100 70 1,1 0,77 összesen: 1 800 915 — 9,05 Az építendő tótöltések hossza kereken 50 km-re tehető és 300 ezer m3 földmozgósítást igényel. Szük­ség van 12 vízszabályozó műtárgy létesítésére, töl­tő, vagy lecsapoló zsilipekre, túlfolyókra és átere­szekre, illetve hidakra. A műtárgyakat az alsó sza­kaszon 10 m3/s, a felsőbb szakaszon pedig 5 m3/s- ra kell méretezni. A tározó tavak becsült építési költsége 20 millió Ft, ami visszatartott m3-enkénf 2,35 Ft fajlagos létesítési költséget jelent. A vízrendezési munkák lehetővé teszik a lecsa- polást, ugyanakkor megteremtik a víz felhasználá­sának lehetőségét is. Ezzel nagykiterjedésű vizenyős területeket tesznek használhatókká. A tervezett munkálatok szerves folytatásai az 1958-ban meg­indított egységes és a teljes rendszerre kiterjedő rendezési munkáknak és a Tápió-Hajta Vízgazdál­kodási Társulat eredményes tevékenységének elő­feltételét képezik. Az Egyesült-Tápióhoz tartozó III. kát. mellékágak az Ilike ér1127) és Benedikti árok (128). Az Ilike ér érdekeltségi területe összefügg a fő­befogadóéval. Különálló mélyfekvésű öblözetet köt össze a Tápióval a Benedikti árok; vízgyűjtője je­lentős részét Tápiószőlős község szétszórt településű vidéke alkotja. A torkolati szakaszon az Egyesült- Tápió nagyvizei ellen zsilipeket kell építeni. A Be­nedikti árkon a Tápiószentmárton felé vezető mű­úton levő magas küszöbű híd átépítésére van szük­ség, mivel az a megfelelő mélységű fenékvonal ki­alakítását akadályozza. Átépítendő még több pro­vizórikus dülőúti kishíd és áteresz mind az Ilike- éren, mind a Benedikti-csatornán. A mellékágak rendezése során a 10,5 km-es me- derhosszon 34 000 m3 földmunkára van szükség. De- pónia sehol sem hagyható, földmunkája a kiemelt földtömegnek mintegy 75%-át teheti ki. A költsé­gek 0,95 millió Ft-ot tesznek ki. A Benedikti árok Tápiószőlős menti szakaszán 1961—62. évek során is folytak rendezési munkák. A mellékágak teljes síkvidéki területre esnek. 2.211 Talajvízszint-szabályozás A kultúrterületek terméshozamának biztosítása és növelése szükségessé teszi a talaj vízszintjének szabályozását. A lecsapolás a káros talajvíz szintjét mélyebbre leszállító tevékenység megfelelő mélyre beágyazott kisvízfolyás medrek kialakítása útján. Közepesnél nem kötöttebb talajok esetében hek­táronként 50 fm lecsapoló csatornára van szükség, mely átlagosan 60—80 cm mély és kialakítása kere­ken 90 m3 földmunkát jelent hektáranként. A Zagyva vízrendszer völgyei a felső szakaszon általában keskenyek, teknőszerűek, a vízfolyásmed­rek karbahelyezésével a területek víztelenítése nagyrészt megoldható. Esetleges fokozottabb víz­telenítési igény rendszerint egy-egy lecsapoló árok­kal kielégíthető. A Kis-Zagyva betorkollása felett víztelenítésre számbaj öhető terület 1900 ha. A szükséges lecsa­poló árok hossza 95 000 fm. Hatvan, Heréd és Zagyvaszántó községek hatá­raiban 11 km új lecsapoló csatorna építendő 11 ezer m3 földmunkával, 3 db csőáteresztő létesítésével, vei. A létesítendő csatornák 295 ha területet csa­polnak le, illetve javítanak meg Az előirányzott egységárban a depóniák elteregetése is benne fog­laltatik. összes költsége 0,325 millió Ft-ra tehető. 1 ha terület lecsapolása tehát 1100,— Ft. A Galga patak és vízrendszerében víztelenítésre számbajöhet 1200 ha terület. A szükséges lecsapoló árkok összhossza 60 000 fm. A Tárná patak és mellékágai völgyeiben Recs, Si- rok, Szajla, Terpes, Bükkszék, Pétervására, Ivád, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Zabar, Cered, A létesítendő csatornák 295 ha területet csa- B üfck szenterzsébet, Tamalelesz, Szentdomonkos. Fedémes, Mátraballa, Mátraderecske és Bodony községek határában 71 km új lecsapoló csatorna építendő 71 000 m3 földmunkával és 9 db csőát­eresztő létesítésével. A létesítendő csatornák 1081 ha területeit csapolnak le, illetve javítanak, meg. Az előirányzott költségben a depóniák elteregetése is bennfoglalta tik. Összes költség 2,190 millió Ft-ra tehető. így 1 ha lecsapolása 2025,— Ft. 187

Next

/
Thumbnails
Contents