Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
kát neun hajtottad végre. A rendezés előnyösebbé teszi a Hatvan feletti Zagyva menti iparvidék vízellátását is. A Zagyva Szuka patak és Kis-Zagyva betorkol- lása közötti mederszakaszához több olyan, a III. kat.-ba sorolt időszakos vízfolyás csatlakozik (26— 29/a) — amelyeken, főként a torkolati szakaszukon — kisebb karbahelyezések végrehajtására van szükség a mezőgazdasági termelés, helyi települési vagy ipari érdekek szempontjából. Az egyes kisvízfolyásokhoz tartozó érdekeltségi terület alig állapítható meg, mivel alsó szakaszuk a fővölgyi árterületre esik, ezért a kisebb mellékágak karbahelyezése tulajdonképpen a Zagyva-völgyi árterületi rész érdeke. Az érintett terület mező- gazdasági hasznosítású, ezen felül 3 község belterülete. Ezek a kisvízfolyások vad patak jellegűek, így előreláthatólag 8 fenéklépcső építésére is szükség lesz, továbbá a mellékágak betorkollásainál — 3 helyen — torkolati műre. Állandó burkolattal ellátott mederszakaszok hossza összesen 2800 fm. Helyenkénti támfalas mederbiztosításokra is szükség lesz, mintegy 400 fm hosszon. Elégtelen nyílásméret vagy pedig helytelen elhelyezés miatt Szurdokpüspökinél a Diós patak vasúti hídjának, valamint a község belsőségében lévő közúti hidak, továbbá Mátrakeresztesnél a Kövi- cses patak két közúti hídjának átépítésére van szükség. A Szurdokpüspökinél levő vasúti híd átépítése 1962. év folyamán beindult. Több provizórikus jellegű, szűk nyílásméretű és helytelen alátámasztású; a szabad vízlefolyást gátolja. A Kövicses patak egyes hidjai a megengedettnél nagyobb duzzasztást okoznak, a nagy mederesés miatt azonban visszahatása jóformán nem is vehető észre. A szükséges mederrendezések, ill. karbahelyezések földmunkája 29 ezer m3. Depónia sehol sem hagyható. Az ösz- szes költségek kereken — a belsóségi mederállandósításokat is figyelembe véve — 7,0 millió Ft. Ezek a mederrendezések meg fogják javítani a vízlefo- lyási viszonyokat. A vízgyűjtőterületen az eróziós folyamat lecsökkentése érdekében az egyes kopárok befásítandók, továbbá az aljnövényzetet nem tűrő erdők szélén cserjesávok létesítendők. A Szuka patak (30) és mellékvizei (31—35) érdekeltségi területének mintegy 90%-a mezőgazdasági hasznosítású. A jelenlegi vonalozáshoz képest kisebb helyi korrekciókat terveztek egyes elfajultabb szakaszokon. Az átlagos mederesések a Szuha patak torkolati szakaszán 0,7%o, feljebb pedig 1,5—2,6%0. A mellékágak esése nagyobb. Csökkentésük érdekében a Szuha patakon 1, a mellékágakon 8 fenéklépcső építése szükséges. Állandó burkolattal ellátandó 1800 fm hosszú belsóségi mederszakasz. Helyenként — ahol a laza talajban rézsűomlások következhetnek be, rőzsefo- násos partbiztosításokra is szükség van. A Zagyva árvizei a 3,67 km szelvényig hatnak vissza, ezért ezen mederrészeken 50 cm-es biztonságú visszatöltésezést kell alkalmazni. A hidak közül — szűk nyílásméretük miatt — a Szuhán 4 közúti híd átépítésére van szükség. Elég sok híd a mértékadó vízmennyiségeket a megengedettnél magasabb duzzasztással vezeti le, de jó állapotban van, átépítését nem szükséges előírni; a visszaduzzasz- tásuk hatása a meredek terepviszonyok miatt nem terjed ki távolra. A mellékágakon levő hidak általában helytelen elhelyezésűek, alacsonyak és szű- kek. Ezek átépítése, miután legtöbbjük még provizórium — már folyamatban van. A rendezés során a vízrendszerben 156 ezer m3 földkiemelést kell elvégezni. Azon helyek kivételével, ahol visszatöltésezés készül, a depóniák mindenütt elteregetésre kerülnek. Erre a kiemelt föld- mennyiség 45%-át vették figyelembe. A vízrendezés várható összes költsége — a belsóségi mederállandósításokat, műtárgy átépítéseket is figyelembe véve a vízrendszerben kereken 13 millió Ft. A mederrendezés mind vízgazdálkodási, mind lecsapo- lási szempontból rendkívül jelentős, mivel ezen vízrendszerben több mint 20 éve semmilyen munkát nem hajtottak végre. A rendezés előnyösebbé teszi a Hatvan feletti Zagyva menti iparvidék vízellátását is. A Herédi—Bér patak és kiterjedt víziér hálózata (36—43) főleg mezőgazdasági területeket érint. A vízrendezés végrehajtása indokolt. A jelenlegi vízszintes vonalazáshoz képest kisebb helyi korrekciókra egyes elfajultabb szakaszokon van szükség. Átlagos mederesés a Herédi—Bér patakon 5,0— 5,0%o, míg a Nógrádi patakon 0,6—6,0%o között változik. A mellékágak esése nagyobb. Csökkentésük érdekében a Herédi—Bér patakon és a hozzá csatlakozó mellékvízfolyás rendszeren fenéklépcsők építése szükséges. Állandó burkolattal ellátandó öt község belsóségi mederszakasza összesen 5200 fm. hosszban. Helyenként — ahol a laza talajban rézsűomlás következnék be — rőzsefonásos partbiztosításokat terveztek. A Zagyva árvizei a Herédi—Bér patakon az 5,0 km szelvényig hatnak vissza, ezért ezen mederszakaszokon 50 cm-es biztonságú visszatöltésezést alkalmazták. Szűk nyílásméretük miatt a Herédi—Bér patakon 2 közúti, a Nógrádi patakon 4 közúti és a Bujáki patakon pedig 3 közúti híd átépítésére van szükség. A mellékágakon lévő hidak általában helytelen elhelyezésűek, alacsonyak és szűkek. Ezek átépítése — miután legtöbbjük még provizórium — már folyamatban van. A vízrendszerben kereken 700 m3 földmunkát irányoztak elő. A depóniák el- teregetésére a kiemelt földmennyiség 45%-át vették figyelembe. A vízrendezés várható összes költsége a Herédi-Bér patakon és vízrendszerén műtárgyakkal együtt kereken 34 millió Ft. A mederrendezés mind vízgazdálkodási, mind le- csapolási szempontból rendkívül jelentős. A vízrendezési munkák várható eredménye a biztonságos mezőgazdasági termelési lehetőség megteremtése ott, ahol eddig bizonytalan külterjes gazdálkodással és az időjárás szeszélyeitől függően általában silány minőségű takarmányfélék betakarítását lehetett elérni. A Magyalos patak (44) a Boldog alatti torkolatától a Budapest—Hatvan vasútvonallal való keresztezéséig rendezendő 14 km hosszon, mintegy 28 ezer m3 földmunkával 3 m3/s víz levezetésére. 181
