Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

szakasztól Jászdózsáig kotort meder a partjain az 1950—56 években megépített árvédelmi töltésekkel már a számított 170 m3/s. árvíz kiöntés nélküli levezetésére alkalmas szelvény.

Szilas patak (66) és mellékágai rendezésére Szi- laspagony községben társulat alakult, és a kiviteli munkák folyamatban vannak.

Hosszúvölgyi patak (68) alsó szakaszát 1935-ben és 1960-ban tisztogatták. A rendezés 3 éves gyakoriságú árvíz levezetésére készült a Váraszó község alatti mederszakaszon. A község belsőségében a meder burkolatlan. Felső szakaszát 1958-ban a rét—legelő lecsapolási program keretében 2 éves gyakoriságú árvíz levezetésére rendezték, összefüggő terve nincs.

Ivádi patak (69) Pétervására és Ivád közti szakaszát 1935, majd 1953-ban rendezték. Jelenleg az éves gyakoriságú árvizek vezetésére sem alkalmas. Helyenként függőmeder. Pétervására belsőségében a meder nem burkolt.

Leleszi patakot (70) Pétervásárától Szentdomonkos községig az első alkalommal 1920, majd 1935 és 1943, Ш. legutóbb 1955 évben rendezték. Jelenleg a mederfenék ismét térszínben van. A depó- niák oly nagy tömegűek, hogy célszerű lenne a medret más nyomvonalra áthelyezni. A rétek kezdenek ismét elvizenyősödni.

Vermes patak (71) a Nagyvölgy patakba ömlik. Mederbővítés nem szükséges. A nagymennyiségű hordalék visszatartása hordalékfogó gátakkal lehetséges. Egy gát 1940 évben épült a völgyben.

Nagyvölgy patakot (72) Tamalelesz község belsőségében 1935 évben rendezték. Alsó szakaszát ismételten tisztogatták 1937, 1942 és 1958 években.

A nagy hordalékmozgás következtében a meder ismét csak kétéves gyakoriságú árvizek vezetésére alkalmas. Felső szakaszát a rét—legelő víztelenítési program keretében rendezték 1957-ben. Átfogó terve nincs.

Fedémesi patak (74) 1958 évben lett rendezve az ötéves gyakoriságú árvizek vezetésére. Rendezés után a vizes rétek megjavultak.

Kisfűzesi patak (76) Medrét az ötéves gyakoriságú árvíz vezetésére 1958-ban rendezték a rét— legelő víztelenítési program keretében.

Bükkszéki patak (77) 1933, 1940 és 1952 években volt rendezve. Rendezés után az addig vizes rétek megjavultak. Jelenleg a meder hároméves gyakoriságú árvizek vezetésére alkalmas.

Recski-Tarna (78) ágának csak az alsó, Sirok- recski szakasza lett rendezve (1931 és 1950). Recskiül Párád községig összefüggő rendezés nem történt. Az alsó szakasza a 10 éves, felsőbb szakasza az 5 éves gyakoriságú árvizek vezetésére alkalmas. Rendezése Párád fürdő környezetében esztétikai szempontból, Párád község belsőségei között az árvízveszély elhárítása érdekében szükséges. Terv csak a Recsk községi belsőségi szakaszról készült.

Kataréti Bikk patak (80) Mátraderecske, Recsk és Bódony község határait érinti. A bodonyi szakasz 1937 évben lett rendezve. Legutóbb 1958 évben a rét—legelő víztelenítési program keretében tiszították, összefüggő terve nincs.

Jelenleg ötéves gyakoriságú árvíz vezetésére alkalmas.

Bállá patak (83) rendezése Mátraderecske és Mátraballa községek között 1953—54. években történt meg. A ngy hordalékmozgás következtében a meder mintegy 1 méter magasan feliszapolódott. A rendezés következtében a rétek megjavultak, de már kezdenek ismét elvizenyősödni. Jelenleg a kétéves gyakoriságú árvizek vezetésére alkalmas.

A Tárná patak völgyeinek lecsapolása érdekében vízrendező társulatok alakultak az 1900-as években. E társulatok egyike, az Észak-Tamavölgyi Vízitársulat eredményes talaj vízszintsüllyesztési munkát végzett Sírok és Recsk község határában. A hegységek lábainál és az alacsony fekvésű rétek találkozásánál övárokrendszereket, a mélyfekvésű réteknél pedig lecsapoló csatornákat létesített. E rendezés még ma is ellátja feladatát. A lecsapoló árkok nem iszapolódnak fel, mert a hegyekről érkező hordalékot az övárkok felfogják.

A felszabadulás előtt készültek még Bodony, Szentdomokos, Bikkszenterzsébet, Pétervására, Bükkszék, Kisfüzes, Terepes, Szajla, továbbá Tar- naszentmária, Bekölce, Ludas, Detk és Halmajug- ra községek határában nyílt lecsapoló árkok. Ez utóbbiak azonban feliszapolódtak, és nem látják el feladatukat.

Az elhanyagolt vizes rétek, legelők víztelenítése érdekében 1955 évtől kezdődően említésre méltó lecsapolási munkák folytak a Vízügyi Igazgatóság irányításával még az alább felsorolt községek határában: Cered, Zabar, Szilaspagony, Istenmezeje, Véraszó, Tamalelesz, Fedémes, Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Terpes, Bükkszék, Szajla, Sírok, Mátraballa, Mátraderecske és Bodony. A lecsapo- lás nyílt árokrendszerrel készült. A munka hasznosnak mondható, mert csökkent a jószágállomány májmételyes fertőzése.

Tamóca patak (88) felső szakasza rendezetlen, de jelenlegi állapotában is alkalmas a tízéves gyakoriságú árvizek vezetésére. Rendezési terve elkészült. A hármas számú műúttal való kereszteződésnél lehetőség van tározógát építésére. A miskolci vasútvonaltól lefelé árvédelmi töltések közt folyik. Ezeket az Alsó-Tamavölgyi Vízitársulat építette 1904-ben 43,6 m3/s. árvíz levezetésére. 1904—1960 között többször tisztították. 1952-ben töltéserősítés folyt a 7—8 km szakaszon, 1960-ban pedig mederkotrás a 8—12 km-en.

Domoszlói patak (91) rendezési terve még 1939 évben elkészült, de még ma sem lett végrehajtva, egészen. A terv főleg a Domoszló község belsőségében lévő vízmosásos jellegű szakasz rendezését tárgyalja. Alsó szakasza 1920—30-as években lett rendezve. Hároméves gyakoriságú nagyvizeket képes vezetni.

Szárazér (93) Kampóit határából a Kígyós éren lefolyó vizeket vezeti övárokszerűen Tamazsadány község felett a Tamócába. 1955-ben déli oldalára töltés került, ami megakadályozza a legnagyobb vizek kiömlését is, dél félé.

Bene patak (94) Detk-visontai szakasza rendezett, és tízéves gyakoriságú árvizek vezetésére al22 8 TVK

169