Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
gyen. A csatomaőrtelepek bekötését terveztük a meglévő telefonhálózatba, hogy így az összeköttet tés és a hírközlés lehetőségei biztosítva legyenek. A belvízvédekezés hathatós végrehajtása érdekében szükséges, hogy a csatornákon és műtárgyaikon megfelelő számú vízmérce nyerjen elhelyezést, melyek közül a legjellemzőbbeket távvízállás jelzőkkel kell ellátni a meglévő telefonvonalak fel- használásával. A belvízborítások észlelése érdekében légi felderítést kell rendszeresíteni, megfelelő lassú járatú repülőgépek beállításával. A belvíz- védelmi készenléti szervezet felszerelései közé javasoljuk felvenni a terepjáró nagyteljesítményű szállítóeszközöket, melyek nagy kapacitású szivattyúegységek szállítására alkalmasak és maximális belvízterhelés esetén önálló energiaellátásukkal a főcsatornák torkolatában lévő szivattyú- telepek kisegítésére, illetve a belvizek átemelésére lennének alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a légi felderítés és a belvízvédelmi készenléti szervezet eszközei országosan biztosítandók, ezért azoknak költségeit területi Kerettervünkben nem szerepeltetjük. Az általunk tervezett belvízvédekezéshez épülő létesítmények összköltsége 18,93 mil- lió/Ft. 2.23 Talajvízszint-szabályozás keretterve A területen talajvízszint-szaibályozást egyetlen helyen tervezünk, Cserkeszőllő község határában. Eddigi ismereteink szerint a talajvízszint megemelkedésének oka ezen a helyen az, hogy a község közvetlen környékén vízzáró altalajréteg helyezkedik el, mely a talajvíz eltávolodásának gátját képezi. A megoldásra vonatkozóan tanulmány- tervek, részletes feltárások nem készültek. Elképzelésünk szerint megfelelő helyeken a vízzáró talajréteg áttörésével szivárgókat kell képezni úgy, hogy a szivárgók helyén kiképzett árkokat megfelelő vízvezetésű talajjal kell ismét visszatölteni. Ezt a helyszínen is biztosítani lehet. Így a tervezett talajvízszint szabályozás sem nyílt árokhálózat kiépítését, sem alagcsővezetést nem jelent. A talajvízszint megfelelő süllyesztésével Cserkeszőllő környékén levő szőlő- és gyümölcsterületek terméshozamát lehet fokozni, melyek a talajvíz fel- emelkedése következtében jelenleg csökkennek. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREKBEN. kisvízfolyások vízgyűjtő területén ÉS AZ öntözőrendszerekben tervezett TALAJVÍZSZINT SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A belvízrendszerekben egy helyen a kungyalui belvízöblözetben tervezünk talajvízszint szabályozó műveket, azonban azok jelenlegi ismeretünkkel nem határozhatók meg. Nagyobb terület talajvízszint süllyesztése szükséges, és így nyílt árokhálózat segítségével a célt nem tudjuk gazdaságosan elérni, mert a sűrűén alkalmazandó csatornahálózat igen nagy hasznos területet venne el a termeléstől. Költségkihatásai is aránytalanul nagyok. Szintén gazdaságossági meggondolások alapján nem javasoljuk az alagcsövezéseket sem. Az öntözéssel kapcsolatban az öntözésfejlesztéssel foglalkozó fejezet talajvízszint szabályozó műveket nem irányoz elő. Az ún. stabilizációs munkák végrehajtásával, mely a belvízcsatornáik öntözésből való kikapcsolását jelenti, várható az öntözés következtében megemelkedett talajvízszint süllye- következtében megemelkedett talajvízszint lesüly- lyesztése, a talajok kötöttségi adottságainak figyelembevételével, illetve ezek a talajvízszint süllyesztő hatást korlátozzák. Kimondottan talajvízszint süllyesztő műveket a fejezet nem tárgyal. Kisvízfolyások vízgyűjtőterületén összesen 1 081 ha területen 21 helyen terveznek rétterületeken talajvízszint szabályozási műveket, melyből Heves megyére 937 ha, Nógrád megyére 144 ha esik. A szabályozó művek befogadó vízfolyásai a közvetlen környékükön lévő patakok, A szabályozás tervezett összköltsége 1,865 millió Ft. 2.25 HATÉKONYSÁGI SZÄMITÄS A beruházások hatékonyságát mutatókkal vizsgáltuk meg. A jövedelmezőségi mutató és a fajlagos beruházási költség kiszámított adatai alapján lehet összehasonlításokat tenni egyes belvízöblöze- tek kiépítésének gazdaságosságára vonatkozóan. A jövedelmezőségi mutató Ft/Ft dimenziójú szám, mely egy olyan-törtből számítható, melynek számlálójában szerepel a belvízrendezés teljes többlete hozama (az elhárított kár Ft/év). Ez az érték az évenkénti összes üzembentartási költség és érték- csökkenési leírással csökkentendő. A nevezőben az összes beruházási költség szerepel. A jövedelmezőségi mutató számait és a fajlagos beruházási költséget belvízöblözetenként, ill. belvízrendszerenként a mellékelt 2.41 II. táblázaton tüntettük fel. A jövedelmezőségi mutató számításánál az elhárított kárértéket konkrét adatok hiányában a terület földrajzi, agronómiái és talajtani adottságainak figyelembevételével becsléssel állapítottuk meg. A jövedelmezőségi mutató számításához szükséges egyéb adatokat a konkrét kiviteli költségek alapján számítottuk. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A BELV1ZGAZDÄLKODÄS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az örvényabádi belvízrendszer 'kiépítését javasoljuk elsőként, mivel ezen a területen már régebben működő Tiszafüredi öntözőrendszer öntözött területeinek belvízelvezetése nincsen kellő mértékben biztosítva. A Hortobágy—Berettyó-jobbparti belvízrendszer Villogói belvízöblözete, illetve annak felső része szintén az előzőkben már kiépített Tiszafüredi öntözőrendszer területére esik, és az öntözéses mező- gazdasági művelés hátrányára mind ez idegi elmar- radt a terület belvízrendezése. Ez részben hátráltatja az öntözés kifejlesztését, részben pedig a le- csapolások lehetőségét neon biztosítja. 155
