Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
érdekében szükséges vízvisszatartást a keletkezési helyén. Ennek a célkitűzésnek érdekében a vízügyi feladatok végrehajtásán felül igen nagy szerepe van a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásának, így a mélyszántásnak, sáncolásnak, legelő skatulyázásnak, stb. A korszerű igényeknek megfelelő mértékben kiépített csatornahálózat tiltórendszere elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a csatorna medrében a tűrhető belvízmennyiségeket visszatartsa annak érdekében, hogy a talajvízszint emelésével gyakorlatilag altalaj öntözést biztosítson. Ennek a célnak érdekében a vízvisszatartás műtárgyai az eddigi mértékkel szemben fokozottabb mértékben építendők ki. 1.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A belvízvédekezés a belvízgazdálkodással a legszorosabb összefüggésben áll és annak készenléti és üzemelési részét képezi. A belvízvédekezés eszközeinek fejlesztésével a belvízkárok minimumra csökkenthetők, minek következtében a mezőgazda- sági többtermelés célkitűzései és a mezőgazdasági területek növelésének szempontjai megvalósíthatók. A belvízvédekezés preventív intézkedések sorozata, amely akkor eredményes, ha a szállító- rendszer állapota kielégítő. Az ütőképesség fokozása érdekében az anyagi eszközök, felszerelések és személyzet biztosítása mellett, gondoskodni kell a hírközlés és a szállítás korszerű megoldásáról. Ezeknek rossz időjárási viszonyok mellett is zavartalanul működniök kell. A fentiek értelmében olyan megfelelően elhelyezett állandó őrhálózat beállításáról kell gondoskodni, ahol az alkalmazott személyzet a működési területére eső csatornahálózat gyakori felülvizsgálatára alkalmas. Az őrhálózat eredményes munkája érdekében az egyes őrtelepeket a belvízvédelmi szakaszok központjával össze kell kötni. Ahol ez, tehát a telefonhálózat kiépítése nehézségekbe ütközik, a technika jelenlegi állása mellett biztosítható a rövidhullámú rádióösszeköttetés. A belvízrendszerek gazdaságossági meggondolások alapján nem építhetők ki maximális terhelések fogadására, illetve elvezetésére, ezért a kis gyakoriságú nagy vizek elvezetése érdekében szükséges az árvízvédelmi készenléti szervezethez hasonló belvízvédelmi készenléti szervezet szervezése. Ez a szervezet megfelelő kapacitású hordozható szivattyúegységekkel rendelkezik, terepjáró szállítóeszközökre szerelten és ezek feladata részben a torkolati szivattyútelep kapacitásnövelése, részben pedig a csatornahálózat vízszállításának növelése, esésnövelő szivattyúzással. Tekintettel arra, hogy a ritka kiépítés mértékét meghaladó belvízterhelések országosan nem jelentkeznek egy- időben, a belvízvédelmi készenléti szervezet szivattyúegységeit a szükségletnek megfelelően a leg- veszélyezettebb területre tudja beállítani. A belvízvédekezés preventív intézkedései közé tartozik a belvízi előrejelzés módszereinek fejlesztésével a kellő előkészület biztosítása, mivel a nagy terhelések jelentkezése idején a szállítási lehetőségek az útviszonyok leromlása következtében igen korlátozottak, és a gyors intézkedést gátolják. 1.33 A TALAJVlZSZINT SZABÄLYOZÄS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A tárgyalt területen talajvízszint szabályozásra Cserkeszőllő község területén van szükség, mivel a nagymértékben megemelkedett talajvíz a gyümölcs- és szőlőtermesztés lehetőségeit károsan érinti. A talajvízszint csökkentése a vízzáró réteg megfelelő áttörésével biztosítható és így a terület fölösleges vizei a mélyebb talajrétegekbe vagy az alacsonyabb talajvízszintű közeli területekre vezethetők. 2. belvizgazdälkodAs, belvízvédekezés fejlesztése 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK. FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE Belvízrendezés szempontjából legnagyobb jelentőségű tudományos kutatás folyik a területen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kezelésében levő mirhó—gyolcsai kísérleti belvízöblö- zetben. A kísérleti telep 1958. végére épült ki és ott a vízháztartási adatokat folyamatosan észlelik. A vízháztartása egyenletnek megfelelően 25 csapadékmérővel, illetve csapadékíróval mérik a csapadékot, Venturi csatornával mérik az öntözővíz formájában érkező hozzáfolyást, a lefolyást pedig a főcsatorna torkolati szelvényében és három mellékvízgyűjtőn ugyancsak Venturi csatornákkal, ill. Thomson bukókkal. A párolgás egyes tényezőinek közelítő mérésére több készülék, berendezés szolgál, amelyekkel a növényzet párologtató képességét a talaj párolgását és a szabad vízfelület párolgását határozzák meg. A talajban tározott víz meghatározása céljából talajvízszint megfigyelő kutak létesültek. Vizsgálják ezen kívül a talaj nedvességtartalmát, a hótakaró víztartalmát és a felszíni elöntések kiterjedését. A vízháztartást befolyásoló meteorológiai tényezők meghatározására 3 db elsőrendű klímaállomás szolgál. Évente felmérésre kerül a terület agrotechnikai helyzete és talajtani viszonyai. A kísérleti belvízöblözet működési ideje alatt belvizek szempontjából mértékadó időszak nem volt. A vízháztartási egyenletet a rövid idejű adatsorból az adatok szükségszerű bizonytalansága miatt még nem lehetett meghatározni. Az eddigi vizsgálatok alapján elsősorban minőségi megállapítások tehetők, és ezek eredményei a következőkben foglalhatók össze: 150
