Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Belvízlevezető Társulat Mesterszállás község határában, Mesterszállás székhellyel, 4300 ha területtel. Mezőtúr—Alomzugi BdLvMevezető Társulat, Mezőtúr város határában, Mezőtúr székhellyel, 4900 ha területtel. Mezőtúr—Víziközi Belvízlevezető Társulat, Mezőtúr város határában, Mezőtúr székhellyel, 2860 ha területtel. Mezőtúr—Kútréti Belvízlevezető Társulat, Mezőtúr város határában, Mezőtúr székhellyel, 6300 ha területtel. Túnkevei Belvizlevezető Társulat, Túrkeve város területén, túrkevei székhellyel, 6900 ha érdekeltségi területtel, Kisújszállási Belvízlevezető Társulat, Kisújszállás és Kenderes határában, kisújszállási székheíy- lyel, 18 400 ha területtel. Besenyszögi Belvízlevezető Társulat, Besenyszög község területén, besenyszögi székhellyel, 12 600 ha érdekeltségi területtel. Tiszasülyi Belvízlevezető Társulat, Tiszasüly község határában, tiszasülyi székhellyel, 1620 ha érdekeltségi területtel. 1960-ban alakult a Karcagi Belvízlevezető Társulat Karcag város területén, karcagi székhellyel, 29 000 ha területtel. Tisza—Köröszugi Vízgazdálkodási Társulat Sze- levény, Csépa községek határában, szelevényi székhellyel, 9300 ha területtel. Sarud—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat Sarud, Töszanána, Kisköre, Pély, Tamaszentmiklós községek határában, kiskörei székhellyel, 24 400 ha érdekeltségi területtel. Gerje—Perje Vízgazdálkodási Társulat, Tápió- szöllős—Abony—Tószeg—Cegléd —Cegléd bércéi ;— Törtei—Albertirsa—Dánszentmiklós—Pilis határában, ceglédi székhellyel, 61 600 ha területtel. Tiszakécskei Vízgazdálkodási Társulat Tiszakécs- ke község határában, tiszakécskei székhellyel, 2080 ha érdekeltségi területtel. 1960. év végéig 1900-tól legjelentősebb belvízjá- rásos évek: 1912, 1915, 1919, 1922, 1932, 1937, 1940. 1941, 1952, 1953 voltak. A belvízi elöntések időtartamára az elöntött területek nagyságára és az elszenvedett belvízkárokra nézve adataink nincsenek. Az 1952—53 évek belvizeinek kiterjedése a volt szakaszmérnökségek területének vonatkozásában ismeretes, melyet külön kimutatásban csatolunk. 1.23 TALAJVlZSZINT SZABÄLYOZÄS MÚLTJA ÉS JELENE Talajvízszint szabályozás érdekében a területen beavatkozás nem volt. 1.3 Fejlesztés szükségessége 1.31 belvizgazdAlkodäs fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE 1.311 A belvizes területek rendezési fejlesztésének szükségessége A tárgyalt területen jelenleg a belvízrendezés hiányosságai két csoportra oszthatók: Az első körülmény az egyes öblözetek, illetőleg rendszerek kiépítetlenségéből származóan a belvizek elvezetésének lehetősége nincsen biztosítva ásott mederben, tehát azok a lehetőségek határain belül a természetes terephaj latokon húzódhatnak csak le, ill. keletkezésük helyén elpárologni kénytelenek és ezzel a mezőgazdaság számára ezek a területek számításba nem jöhetnek. В yen hiányosság van jelenleg különösen a tiszasülyi, kisgyepi, gerje—per- jei, köröséri, fejcsiki, örvényabádi, tólaposi, villo- gói, mesterszállási, bartapusztaá, óballai, szajoli, kungyulai és sarkadén belvízöblözetekben. A lefolyást hátráltató körülmény még az, hogy a kiépített öblözetek legnagyobb részében a főcsatorna megfelelő mértékű vízszállítása mellett a műtárgyak káros duzzasztást okoznak és a torkolati szivattyútelepek kapacitása kisebb, mint a főcsatornák vízszállító képessége. Ez a körülmény a másodszor említett hiányosságok sorába tartozik, mivel a mezőgazdaság igényeinek megfelelő mentesítési időnél hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy a belvizeket a területről a meglévő művek el tudják távolítani. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a csatornahálózat, mely már kiépült, nagyobb kapacitású és ennek megfelelően a gravitációs vízszállítás igényeit kielégíti, szemben a műtárgyak és szivattyútelepek elégtelen kapacitásával. A belvizes területek rendezésének fejlesztése halaszthatatlanul szükséges, mind a meglévő csatornahálózat, ill. műtárgyainak bővítésével, mind a hálózat továbbfejlesztésével. Ennek a munkának eredményeként á biztonságos mezőgazdasági művelés feltételei biztosíthatók, ill. a mezőgazdaság számára újabb területek vonhatók be. A belvíz- rendezés a közlekedés érdekeit is szolgálja, mivel a földutak járhatósága, azoknak víztelenítési lehetőségeitől függ. Általában a kiépült műutak és vasutak jelenleg nincsenek jelentősebb mértékben veszélyeztetve a belvizektől. A belvízcsatorna hálózat szállítja a lakó- és ipartelepek nagy részének szennyvizeit is, így a belvízrendezés közvetve ezeknek a kérdéseknek megoldását is jelenti. A mező- gazdaság érdekében történő belvízrendezés egyik mozzanata a meglévő csatornahálózat és az építendő hálózat depómáinak rendezése, mivel azok jelenleg nincsenek hasznosítva, sőt a rajtuk tenyésző gyomnövények a mezőgazdasági területeket is fertőzik. A depóniarendezés a depóniák területének hasznosítását is jelenti a jövőben és így takarmány-növények termesztésére is alkalmassá kell azokat tenni. 1.312 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége A belvízrendezéssel párhuzamosan a tárgyalt területen különös jelentősége van a belvízhasznosításnak. tekintettel arra, hogy ez az ország csapadékban legszegényebb vidéke. Ennek a körülménynek szem előtt tartásával a belvizek elvezetését feltétlenül két kategóriába kell sorolni, melyből az egyik a káros belvizek teljes mennyiségének gyors elvezetését kell célozza, a másik pedig a mezőgazdaság érdekeiből kifolyóan a talajvíz pótlása 149
