Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Alcsi-szigeten belvíztározóul szolgáló holtágiákból öntöznek. Közvetlen tiszai vízkivétel van Szanda és Rákosfalu öntözőrendszereiben, függetlenül a belvízilevezető csatornákból A 64. sz. belvízrendszer jelenlegi fajlagos kiépítettsége q cs= 6,1 1/s/km2, qsz= 1,3 1/s/km2 mérvű. 65. sz. Cibakháza—Tiszazugi belvízrendszer; a Tisza balpartján Martfűtől Tiszazugig terjed. Keleti irányú lehatárolása a Tiszazug—Cserkeszőll:—Cibakháza—Tiszaföldvár vonalon húzódó vízválasztó. Három önálló, egymástól független öblözetből áll: a) Cibakházai belvízöblözet 80,6 km2 b) Tiszakürti belvízöblözet 32,8 km2 c) Tiszazugi belvízöblözet 18,5 km2 összesen: 131,9 km2 q„ = 8,7 1/s/km2 és q sz =8 1/s/km* mérvű. Az ismertetésből kitűnik, hogy a Tisza-jobbparti belvízrendszerek főleg gravitációs levezetésű kiépítése jóval túlszárnyalja a Tisza-balparti rendszerek kiépítési fokát, ahol viszont a szivattyús átemelés mérve jelentékenyebb. Ez a tény egyébként adódik a terep és talajadottságiokból. A Közép-Tisza és Mátravidék belvízárterének átlagos fajlagos kiépítése qcsa, = 21,2 1/sec és qv, =10,6 1/s/km2 mérvű, ami bizonyára nem felel meg a jelenlegi mezőgazdasági fejlődés kívánalmainak. Minden a belvízártérre vonatkozó jellegzetes számadatokat a 2.4 I. táblázat tartalmazza részletesen és összefoglalóan'. 1.212 A belvízhasznosítás múltja és jelene területen. A Cibakházai öblözet belvizeit a jelentős tározóképességű Cibakházai-Holt-Tisza gyűjti össze. A vízbevezetés1 a Cibak—Martfűi, Súlymos—Mátéén és a Gábornak! csatornákon, át történik. A holtág ürítése az 1882-ben épült szivomyán át. vagy pedig az 1928, il. 1949-ben létesült Cibakházai I. és II. szivattyútelepek útján megy végbe. A Tiszakürti öblözet gyűjtőfőcsatomája a Kürt— —Nagyrévi, mély vagy az 1882-ben épült tiszakürti zsiliphez irányítja a vizet, ahol szivattyútelep is van, vagy pedig gravitációsan a Cibakházai tározóba vezeti. A Tiszazugi öblözet belvizeit a Sári—Böszöri és Homokréti csatornák vezetik szabadon a Tiszazugi- Holt-meder tározóba. Innen, vagy szivomyázás, Vagy az 1949-ben épült Tiszazugi szivattyútelepen át jut a belvíz1 a befogadó Tiszába. A holt meder tározó képessége jelentős. A rendszer területén Cibakházán tározóból folyik öntözés. A belvízrendszer jelenlegi fajlagos kiépítése bcs = 6,0 1/s/km2, q sz =14,4 1/s/km*. 66. sz. Hármas-Körös-jobbparti belvízrendszer; Kungyalutól a Hármas-Körös torkolatáig terjed és négy öblözetre tagozódik: a) Gugyer belvízöblözet b) Kungyalui belvízöblözet c) Tóközei belvízöblözet d) Tőkefoki belvízöblözet 49,85 km2 74,40 km2 43,45 km2 130.45 km2 összesen: 298,15 km2 A rendszer kiépítése általában gyöngének mondható. A kiépítés 1882-ben kezdődik a Tóközi zsilip építésével, ahol 1893-ban szivattyútelep is épül. Később 1897-ben megépül a Tőkefoki szivattyútelep a hasonnevű zsilippel egyidőben. A kungyalui öblözet zsilipé csak 1959-ben. létesült. Az öblözet és a tőke északra lévő Gügyén belvízöblözet terv szerinti rendezése még folyamatban van. A belvízrendszerben szórványos öntözések vannak, belvízlevezető csatornák felhasználásával. A belvízrendszer jelenlegi fajlagos kiépítése Belvízhasznosítás a területen szervezett formában jelenleg nincsen. 1.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MŰLTJA ÉS JELENE A fellépő belvizek elleni operatív védekezési tevékenységet a tárgyalt területen az igazgatóság szolnoki központja irányítása mellett hét belvíz- védelmi szakasz látja el. A védekezési tevékenységben a belvízvédelmi szakaszok feladata a következő: Vízfolyási akadályok (hó, jég, gyom, uszadék, eltávolítása a belvízcsatornákból, zsilipek, tiltók, egyéb műtárgyak kezelésével a levezetés sorrendjének és ütemének szabályozása, esésnövelő, Vagy helyi víztelenítést meggyorsító szivattyúk állásainak elkészítése, az itt működő szivattyúk szerelésében, üzemelésében; való közreműködés és idegen üzem esetén az üzemelés ellenőrzése és irányítása. A belvízzel elöntött területek rendszeres számbavétele, vízállások előírása szerinti leolvasása és jegyzése, csapadék-adatok nyivántartása, a belvízkárok felbecsülése. Amennyiben a belvizek levezetésére a stabil szivattyútelepek beindítása szükséges, a beindítás szükségességének elbírálása, az üzemeltetendő létesítmény meghatározása. Az igazgatóság gépüzemének feladata a belvízvédekezés idején a mozgószivattyúk biztosítása és helyszínre szállítása, felszerelése, majd üzemeltetése. Stabil telepek üzemeltetése, az üzemeltetéshez szükséges' összes előfeltételek biztosítása, esetleg a szakaszok, segítségével. A belvízvédekezés jelenlegi nehézségei közé tartozik a telefonhálózat elégtelensége és így a hírközlés nehézsége. Szintén hiányosság a megfelelő típusú, könnyű kivitelű, de nagy kapacitású hordozható szivattyúegységek hiánya. A tárgyalt területen. 112 csatomaőrjárás van, amelyből 35 őrjárást gátőr lát el. Csatomaőrök közül 28 fő lakik állami tulajdonban lévő csatorna^ őrházban, a 35 gátőr gátőrházban lakik. 692,5 km hosszú telefonvonal és külön kimutar tásban mellékelt mennyiségű készenléti eszköz, anyag, és üzemanyag szolgálja a belvízvédekezést. 1957 óta a tárgyalt területen az alábbi új típusú társulatok alakultak:: 1958. évben a Mesterszállási 148
