Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
aj Mirhó—Gyolcsi belvízöblözet 84,80 km2 b) Ledencei belvízöbölzet 11,70 km2 ej Tôlapoei belvízöblözet 23,50 km2 d) Tiszabôi belvízöblözet 75,10 km2 összesen: 195,10 km2 A belvízrendszer kiépítése 1882-ben indult meg a Mirhó—Gyolcsi öblözet taksonyi zsilipének létesítésével, amely mellé 1942-ben építették meg a rendszer egyetlen szivattyútelepét 2,00 m3/sec teljesítménnyel. Az Abádszalóki és Ledencei zsilipek 1884 körül, a két tiszaibői zsilip közül az egyik 1905, a másik 1949-ben, a, télapóéi zsilip pedig 1942-ben épült. A rendszeren belül főleg a Ledencei és Tólaposi öblözetek csatorna hálózatának kiépítése hiányos. A Tiszabői belvízöblözet csatornái öntözővizet is szállítanak, a Mirhó—Gyolcsa magasvezetésű ön- a belvíz csatornákon át. tőzőrendszerbő'l a csurgalékvíz elvezetése történik A belvízrendszer jelenlegi fajlagos kiépítettsége c s = 25,4 l/sec/* és q sz = 10,3 1/sec/km2. 61. sz. Hortobágy—Berettyó-jobbparti belvíz- rendszer; Karcag térségében érül el a Hortobágy— —Berettyó főcsatornára, mint befogadóra támaszkodva. Három részben összefüggő öblözetre tagozódik úm.: a) Karcagi belvízöblözet 209,55 km2 b) Villogói belvízöblözet 348,50 km2 cj Kisújszállási belvízöblözet 311,35 km2 összesen: 869,40 km2 A Karcagi belvízöblözet főcsatornái az egyesülő I. és II., valamint a III. és IV. főcsatornák, amelyek a Sebeséri zsilip, illetőleg szivattyútelepen vezetik le vizeiket. A Viliágéi öblözet csatornahálózatát 1940—1942 között kezdték kiépíteni, ugyanebben az időben létesültek a rendszer területén a Gástyási, Sándorok!, Füzesgyarmati úti, a legutóbbi időben pedig a ViHogói és Berecfenéki szivattyútelepek. A belvízrendszeren belül számos belvízcsatorna szállít öntöző, csurgalék, vagy lecsapoló vizet. Fajlagos kiépítettsége qc, = 14,5 1/s/km* és qsz = 24,5 1/s/km2. 62. sz. Túrkeve—Mezőtúri belvízrendszer; a Hortobágy—Berettyó főcsatorna jobbpartjára támaszkodva a 61. sz. belvízrendszer déli határától a Hármas-Körös jobbpartjáig húzódik. Három öblözetre tagozódik. a) Túrkeve—Szatmáréri belvízöblözet 80,8 km2 b) Álomzugi belvízöblözet 73,4 km2 c) Halásztelki Mesterszállási „ 170,8 km2 összesen: 385,0 km2 A Túrkevei öblözet víztelenítése a Kiserdei és Szamárén zsilipeken keresztül, vagy pedig a Kiserdei (0,66 m3/s) szivattyútelep közbejöttével történik Az Alomzugi főcsatorna a hasonnevű zsilipen át vezeti le az öblözet 'belvizeit a befogadó Hortobágy—В eretfy ó-főcsatornába. Szükség esetén hordozható szivattyúkat működeinek. A Halásztelki—Mesterszállási öblözet víztelenítése eléggé bonyolult. A belvízvezető csatornák befogadói a tározóul szolgáló Halásztelki, Turfcői és Harcsási Hármas-Körös Holtágak. A nagy tározó- képességű holtágak egymással összeköthetők. Innen a víz gravitációsan a Halásztelki zsilipen, át vezet- hetőa Hármas-Körösbe, vagy átemelik a Halásztelki, Kútréti, Csergettyűi és Harangzugi szivattyú- telepeken. A rendszeren belül az öntözés leginkább belvízcsatornák igénybevételével történik. A rendszer kiépítését 1915. év körül a Mezőtúr—Mesterszállási Armen,tesítő és Belvízszabályozó Társulat végezte. Jelenlegi fajlagos teljesítőképessége q cs — 15,1 1/s/km2, és k5zi„ = 12,9 1/s/km2. 63. sz. Mesterszállás—Bartapusztai belvízrendszer; a, befogadó Hármas-Körös jobbpartjára támaszkodik. Főcsatornája az V. sz. belvízlevezetőcsatorna, mely az 1897-ben épült mesterszállási zsilipen és a mellette épült 0,35 m3/s kapacitású szivattyútelepen, keresztül vízteleníthető. A rendszer északi része kevésbé kiépített. Az öntözésre a belvízi csatornákat is igénybe veszik. Fajlagos kiépítettsége qcs =1,2 1/sec/km2, qsz = = 4,1 1/s/km2. 64. sz. Szajoli belvízrendszer: a Tisza-balpartja mentén Tiszabőtől Martfűig húzódik. Keleti irányú lehatárolása Martfű—Törökszentmikló® vonalon lévő vízválasztó, majd a Szolnok—Debrecen vasútvonal közel Kisújszállásig, végül az északnyugati irányú vízválasztó Kenderes és TTszabó között. öt önálló egymástól független öblözetre tagozódik: a) Fegyvernek—Büdösér belvízöblözet 132,9 km2 b) Öballai belvízöblözet 13,0 km2 c.) Szajoli belvízöblözet 91,2 km2 d) Alcsi—Tenyő—Kengyel—Szandai belvízöblözet 159,0 km2 ej Rákóczifalvad belvízöblözet 24,6 km2 Összesen: 420,7 km2 Az a) öblözet két főcsatornája a Büdöséri és Ko- csordosi, a belvízieket szabad betonkollással az Alsó- réti-Hodt-Tiszába vezeti. Innen az 1925-ben épült Alsóréti zsilipen, vagy hordozható szivattyúk segítségével jut a belvíz a főbefogadó Tiszába. A b) öblözet főgyűjtője a Decse ér, amelynek vizét az 1905-ben épült ÓbaHai szivattyútelep emeli a Tiszába. A szivattyútelep melletti zsilipet 1934- ben építették át. A c) öblözet főgyűjtője az Alcsi-Holt-Tisza, ahonnan a belvíz az 1906-ban épült Alcsi-szigeü zsilipen nyer levezetést. Az öblözet belvizeit a Kengyel-főcsatorna gyűjti össze. Az ej öblözet belvizeit a Bivalytól főcsatorna vezeti le az 1954-ben átépített Varsányi zsilipen át. A zsilip mellett 1942-ben szivattyútelepeket létesítettek. A belvízrendszer területén az ÖbaUai öbözetben folyik öntözés, magas vezetésű csatornákból. 147
