Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
töltések és töltésburkolatok vegyszeres gyomirtása érdekében kísérleteket végzett, amelyek megfelelő eredményeket mutattak, Általános bevezetésük indokolt, mert a vegyszerek alkalmazása hatásos és olcsó. Az igazgatóság kikísérletezte a véderdőkben telepített csemeték nyulrágás elleni vegyszeres védelmét is, amelyet az ÖVE elfogadott és bevezetett. Árvízmentesítéssel és árvízvédelemmel kapcsolatban az alábbi tervek állnak rendelkezésre a 8. TVK elkészítéséinél: 1. Töltésezett folyóink, mértékadó árvízszintjed (VITUKI tanulmány 1957). 2. A Zagyva és Tárná vízfolyás mértékadó ár- vízszintjei (VITUKI tanulmány, 1954). 3. A Gyöngyös patak mértékadó árvíziszintjének meghatározása. (VIZITERV tanulmány, I960.) 4. A Szarvágy és Mérges patakok mértékadó árvízszintjeinek meghatározása, (VIZITERV tanulmány, 1960.) 5. Töltésezett folyóink hullámterein létesítendő szabad parti sávok kijelölése. (VITUKI tanulmány, 1960. ) 6. Tiszai árhullámok tetőzésónek előrejelzése méroakapcsoliaitok alapján, (VITUKI tanulmány, 1959.) 7. Az árhullámok tetőzésiének előrejelzése mércekapcsolatok alapján: a Körösök vízrendszeréiben. (VITUKI tanulmány, 1958.) 8. Tisza, Zagyva, Tárná vízfolyások árvízgyakío- risági hossz-szelvény. (VITUKI tanulmány.) 9. Töltésépítési tervfeladat a Zagyva—Jászberény—Üjszáz közötti szakaszán. (VIZITERV, 1955.) 10. Töltésépítési tervfelaidat a, Zagyva:—Hatvan— Jászberény közötti szakaszára. (VIZITERV, 1960.) 11. Töltésiépítési tervfeladat a Tama és a Gyöngyös vízfolyásokra. (VIZITERV, 1960.) 12. Zagyva, Tanra, és mellékvizei védtöltéseinek kivteli terved. (VIZITERV, 1961.) 13. A Zagyva vízfolyás Jászberény—Üjszész; közötti szakaszának töltésépítési kiviteli tervei. (Kö- zéptdszavidéik VÍZIG., 1961.) 14. Az Őzes—Kölesi-főcsatoma gátjának áthelyezési terve. (VIZITERV, 1954.) 15. Az Özes—Kölesi-főcsatoma gátjának felújítási terve. (Középtiszavidéki VÍZIG, 1961.) 16. Szolnok város árvízvédelmi fejlesztési terve. (Szolnoki ÂFH, 1952.) 17. Szolnok város árvízvédelmi terve. (Középtiszavidéki VÍZIG, I960.) 18. Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi fejlesztési terve. (Közép-Tiszavidéki VÍZIG 1960.) 19. Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság védfü- zeseimek fejlesztési terve. (Középtiszavidéki VÍZIG., 1960.) 20. Őrtelepek típusterve. (Pécsi Tervező Iroda, 1961. ) 21. Tisza,-jobbparti védvonal részletes hossz-szelvénye (VIZIGTERV 1961.). 22. Árvízvédelmi töltések; hossz-szelvénye (ár- vízvédelmi segédlet VÍZIG) és min tat-szelvénye. 23. Árvízvédelmi művekre vonatkozó szabványok, 24. OÁBSZ I., II. sz. kimutatás. 25. Vízgazdálkodási adatgyűjtemények. A folyamszabályozás passzív vízgazdálkodási ágazat lévén: azonnal nem hozta meg a befektetett költségeket, ezért a, szükséges költségek sohasem állottak kellő mértékben rendelkezésre. Tudományos kutatásokra, egyáltalában nem volt fedezet, ezért a régebbi időkiben tudományos kutatások, helyett természetben, kísérletezték ki a folyó természetének leginkább megfelelő kanyarulatokat és a legalkalmasabb szabályozási műveket, és azután ezeket építették meg1. Természetesen ez a módszer igen költséges volt. Újabban kisminta kísérletek alapján, állapítják meg a legmegfelelőbb szabályozási módot. Kisminta kísérletek készültek a Szolnoki Vízműtelep partbiztosításával és a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatban. A Tisza, szabályozásiával számos felvétel és adat- gyűjtemény foglalkozik. A folyamszabályozási munkálatok során kialakított és helyesnek bizonyult szabályozási típusok még a mai viszonyok között is megfelelőek és mindaddig, amíg a folyó jellege meg nem változik, alkalmazhatók, is. A Tiszán a tiszalöki vízlépcső megépítésével megkezdték a, Tisza, folyó csatornázását, amely a Tisza II.—V. vízlépcsők megépítésével fog befejezést nyerni. A vízlépcsők megépítésével kapcsolatban tudományos kutatások folynak és ezek alapján tanulmányok készülnek. A kutatások, alkalmával nagy fontosságú a hordalékmozgás, jégviszonyok és a, hullámverés tanulmányozása,, és a megváltozott helyzetnek megfelelő új szabályozási müvek kialakítása. A Tisza, Tiszafüred Csongrád közötti szakaszára összefüggő szabályozási terv nem készült, csupán, a szabályozásnál követendő alapelveket állapították meg. A rendelkezésre álló alacsony hitelek miatt a munkálatok hosszabb idő alatt készülhettek csak ©1, úgy ezen idő alatt a mederviszonyok megváltozása miatt a terv már elavult. Tehát a kivitelezés során új tervet kellett készíteni. A tervek minden esetben hosszabb szakaszokról készültek, amelyeken, a munkálatok alatti és feletti kanyarulatok viszonyait is feltüntették, Ezen adatok a későbbi tervezések során felhasználhatók voltak. A Tisza szabályozásával az alábbi tanulmányok foglalkoznak: 1. VITUKI Vízrajzi Évkönyvei 2. A Tisza helyszínrajza, hossz- és keresztszelvényei (VITUKI) 3. Korbély I.: A Tisza szabályozása 4. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása 5. Az 1954. évben készült első Országos! Vízgazdálkodási Keretterv 6. VIZITERV a, Tiszia csatornázási tervének kivonata 7. Vízügyi Közleményekben és szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az árvízimentesítés, árvízvédelem,, folyók és tavak szabályozásiának, távlati terveinek elkészítésénél követendő fejlesztési alapelveket az 1. táblázat tartalmazza. 123
