Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A VÉDVONALAK VÉDMÜVEIT AZ ALABBI ELŐFORDULÁSI VALÓSZÍNŰSÉGI Arvízszintre és árvízvédelmi BIZTONSÁGRA KELL KIÉPÍTENI: 1. táblázat Tervezett A vízfolyás neve A mértékadó töltéskorona árvízszint (%) az árvízszin felett (m) A 2.11—1 pont alatti tanulmányban megadott szint Tisza LNV 1932 1,5 Zagyva 2%-os valószínűségi! 0,5 Tama 2%-os valószínűségű 0,5 Hortobágy—Berettyó csat. 0,5%-os valószínűségű 0,5 Tápió 2%-os valószínűségű 0,25 Hármas-Körös 1,5 A 2.11—1 pont alatti tanulmányban megadott szint — A szóba jöhető variánsok kiválasztásánál a legfel jesöbb mértékben alkalmazni kell a gazdaságosság, elvét. — A már ármentesített területek védőművednek fejlesztése a töltések (árvízvédelmi falak) méreteinek a szükséges mértékben, való növeléséből, vízzáróképességük és altalaj viszonyaik megjavításából, esetleg rövidebb szakaszok áthelyezéséből áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot. — A még be nem védett árterek árvízmentesítési terveinél műszaki számítással és gazdaságossági becsléssel kell megállapítani a legkedvezőbb töltés- vonalozást, a hullámtér szélességét és a töltés méreteit. Ezúton a mentesítő terület értékét kell szembeállítani a beruházási költségekkel. — A meglévő nyárigátak, körgátak és egyéb véd- töltések megerősítésénél, valamint újak létesítésénél úgy kell eljárni, hogy vonalvezetésüket folyószabályozási elvek alapján, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével kell megállapítaná. — Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kell emelni. A védekezést végző személyek részére a lehető legjobb munkakörülményeket és a legnagyobb biztonságot kell megteremteni. — A még töltésezetlen folyók nagyvízi szabályozásánál a folyószabályozás elveinek megfelelően kell megállapítani a hullámtér szélességét, annak mezőgazdasági (fásítás stb.) hasznosítási módját, a legkedvezőbb töltésvonalozást a töltés magasságát. A nyárigátak vonatozását ugyancsak folyószabályozási alapelveknek megfelelően kell megállapítani. — A már töltésezett folyóknál a nagyvízi szabályozás ott merül fel, ahol a meglévő töltések vomar- 1 ozása akadályozza az árvíz és a jég szabad levonulását. Itt a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő vonalozással történő áthelyezése szükséges a gazdaságosság figyelembevételével. — A mederszabályozási műveket ott kell betervezni, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását — hajózható folyókon pedig a fentieken kívül még a hajóutat is — illetve változása veszélyezteti az árvízvédelmi műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy ott, ahol a meder káros elfajulása állhat elő. Természetszerűleg figyelembe kell venni azt, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is. Ahol befejeződötta középvízi szabályozás, de ezt kisvíznél nem biztosítja a megfelelő hajóutat, ezt kiegészítő 'kisvízi szabályozással kell előállítani. — A szabályozási művek tervezésénél figyelembe kell venni az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni kell az élő növényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállástartóssági görbék alapján kell elbírálni. — A mederszabályozásd művek magassági adatainak megállapítását szántén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállástartóssági görbéi alapján kell elvégezni. — A mederszabályozás tervezésénél figyelembe kell venni a tervezett folyócsatomázásokat is. — A csatornázott folyók szabályozási műveinek építési időpontját a gazdaságosság figyelembevételével, a vízlépcső üzembehelyezési időpontjával kell összeegyeztetni. A vízlépcsők üzemibeihelyezéséig szükséges lehet bizonyos átmeneti időszakra ideiglenes szabályozási munkák beállítása. — Az árvízvédelmi védművek előtt — ahol a hullámtér széles — árvízvédelmi erdősávot kell létesíteni. Az erdősávok szélessége a Tisza mellett 100 m a Körös mentén 60 m, a Zagyva vízfolyás „mellett Szolnoktól—Űj szászig terjedő szakaszon 40 m. Az erdősáv három részből tevődik össze, úgymint a hullámtörő szcmorúíűzsávból, a hullámtörő botolófűzsávból és a szélfogó nyárfasávból. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÁRVÍZMENTESÍTÉSBEN, az Árvízvédelemben VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN Az árvízmentesítés és árvédekezés 1943 előtt az ármentesítő társulatok, a folyamszabályozás pedig a íolyammérnöki hivatalok feladatát képezte. Jelenleg a vízgazdálkodás országos irányítása az árvízvédelem, a folyamszabályozás tervezési és építési. munkálatainak irányítása és felügyelete, az or-, szagos árvízvédekezés irányítása továbbá a vízügyi államigazgatási ügyekben, a főhatósági teendők el124
