Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A keletkező szennyvízből 450 mVnap házi jellegű, 3150 m3/nap pedig ipari, melyet a közcsatornába vezetés előtt az ártalmas festőanyagoktól meg kell tisztítani. . A textilipari üzem területén keletkezett házi szennyvizeket közvetlenül, a technológiai szennyvizek közül pedig különösen: a festődében keletkezett szennyvizeket előzetes kezelés után, oly fokig tisztítva lehet a kiépülő városi szennyvízcsatorna hálózatba bevezetni, hogy az sem a betoncsövek állagában:, sem a központi .szennyvíztisztító telep üzentemben kárt ne akozzon. A fésüsfonó- és gyapjúszövetgyár ipartelepen belüli csatornahálózatának és szennyvízkezelő berendezésének létesítési költsége az iparági beruházási keretet terhek, a közcsatom ázás méreteinek, és költségeinek megállapításakor azonban figyelembe vettük a nagyüzem szennyvízmennyiségének levezetését Kalocsa városban a következő 20 év távlatában előreláthatóan számos kis és közepes üzem települ, elsősorban a nem, illetőleg kevésbé vízigényes gép- és könnyűipari iparágak fejlesztési tervének keretében. Ezekben az üzemekben előreláthatóan a keletkező szennyvizek zöme a dolgozók szociális víz- használatának során létrejövő házi jellegű szennyvíz; lesz. A kismennyiségű, a termelési technológiától függően igen változó összetételű ipari szennyvizek közcsatornába bocsátása előtt történő tisztítása — hasonlóan a Fésüsfonó- és Gyapjúszövetgyárhoz — az iparfejlesztési beruházási keret terhére történik. E szennyvízmennyiségek levezetését a városi csatornamű elválasztó rendszerű szennyvízcsatornázásának méretezésénél szintén figyelembe vettük. A meglévő ipari bázisra valószínűnek látszik a paprikafeldolgozó ipar további lényeges fejlesztése, mely számottevő vízigénnyel és ezzel számottevő szennyvízkiboosájtással nem jár. A helyi lakosság foglalkoztatása érdekében nem anyagigényes üzemek,, így elsősorban kisebb gép- és műszeripari gyárak telepítését irányozták elő. DUNAHARASZTI A község jelenlegi lakósszáma 12 524 fő, amelyből 110 fő, azaz a belterületi 12 508 fő népessége 0,9 %-a részesül jelenleg szennyvízcsatornázásban. A község egyrésze a fővárosikömyéki pihenő- települések jellegét viseli, másik része1 pedig falusias kiépítettségű. A település nagyrészt sík, területen fekszik, enyhén lejt É—D-i irányban a Duna —Tisza Csatorna félé. Szennyvízcsatorna hálózattal 1980-ban a község 16 924 főnyi lakosságból 10 124 fő, míg a zárt csapadékcsatornával mintegy 4000 fő ellátása szükséges. A domborzati viszonyok a szennyvizek egyszeri átemelését teszik szükségessé. A szennyvízcsatornák hossza 16 km, 20—40 cm 0 betoncsövekből készül. A csapadékvízcsatornák összes hossza 9 km. A külterületen a csapadékvízelvezető árkokat rendbe kell hozni, helyenként burkolással. A szennyvizeket a Budapest—Taksony-i műút alatt vezető főgyűjtő a község D—Ny-i szóién elhelyezkedő szennyvíztisztító telepre vezeti. Befogadó a Soroksári Dunaág. A csapadékvizek a BHÉV állomás melletti kis ágba vezethetők. Az elvezetendő maximális szennyvízmennyiség: l300 m3/nap. A szenny- és csapadékvízcsatomázás, valamint a szennyvíztisztítás költsége összesen 12,7 millió Ft. Az építési költségek részletezése: Szennyvízcsatom ahálózat (16 km, 0 40—20 cm) Szennyvízátemelő telep Szennyvíztisztító telep Csapa dékví zcsatoma hálózat : 8.0 millió Ft 1.0 millió Ft 3.0 millió Ft Külterületen, nyílt árkok, helyenként burkolva, belterületen talpas, betoncsövek, összesen 6 km hosszban 0,5 millió Ft Összes költség: 12,5 millió Ft 2.212 Kis csatornaművel ellátott települések JÁNOSHALMA Központi csatornázással jelenleg nem rendelkező községben 1980-ig mintegy 50 ha-t kitevő területen 4 500 fő részére kell szennyvízcsatorna hálózatot kiépíteni. Jánoshalma nagyközség a déli országhatár közelében, a 136—141 m Orsz. magasságok közötti gyakorlatilag sík területen fekszik. Lakósszáma az 1960 évi népszámláláskor 13 189 fő volt, ennek kereken 5 %-a élt közterületen fekvő csatornába kötött szennyvízelvezetéssel felszerelt lakásban. E házi bekötések a községben összesen 400 m hosszban, egymástól függetlenül fekvő, zárt csatornákban vezetnek, korszerű értelemben vett szennyvízcsatornázással azonban a település nem rendelkezik. 1980-ig a városokba történő elvándorlás következtében a lakosszám számottevően nem emelkedik, mindössze 13 300 főre növekszik. Iparfejlesztés 20 év távlatában a községben nincsen előirányozva. A község központi fekvése következtében a viszonylag rendkívül lassú lélekszámgyarapodás ellenére városias, szerkezetűvé alakul át. A községben az 1961—1980 évek közötti tervidőszak második felében csatornaművel kell építeni. A teljes közművesítendő terület 150 ha, ebből 1980-ig csak 50 ha kiterjedésű, városias jellegű központi részen kell szennyvízcsatornázást létesíteni 4 500 fő ellátása érdekében. A keletkező házi eredetű szennyvíz mennyisége 450 mVnap, ehhez 250 m3/nap ipari, illetve intézményi szennyvíz járul. Az elvezetendő összes, szennyvízmennyiség tehát napi 700 m3. Beruházási program, vagy tervfeladat hiányában a községi csatornamű kialakítására vonatkozóan csupán a községrendezési tervhez készített csatornázási szaktanácsban foglaltak állnak rendelkezésre. E szerint a szennyvízfőgyűjtő nyomvonalát a Jámbor utcából kiindulva a Petőfi Sándor utcán 26 7 TVK 193
