Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
kell kijelölni, a község délkeleti szélénél nyugati irányban továbbvezetni, a Kigyós belvízfőgyűjtő csatorna balpartján telepítendő tisztítótelepig, ösz- szesen 8 km hosszú előregyártott betonosa torna fektetendő. A kedvező domborzati viszonyok lehetővé teszik az egész csatornázandó területről a szennyvizek gravitációs elvezetését, azonban a tiszr- títótelepnél a terepszint alatt mintegy 3—4 méterrel torkolló főgyűjtőből a tisztítóművekre a szennyvizet át kell emelni. A központi tisztítótelep a településtől 300 m távolságban létesítendő. Az előbbiekben közölt tervezett helye az uralkodó szélirány szempontjából is kedvező. Tekintettel a viszonylag kis szennyvíz- mennyiségre, a tisztítást egyszerű és olcsó módon, oxidációs árok létesítésével lehet megoldani. A tisztított szennyvizek hasznosítása öntözési célokra későbbi tanulmány tárgyát képezheti. Ez elsősorban az 1980. év utáni további fejlődés során merül fel és akkor szükségessé is válik. A csapadékvizek elvezetésére a község legna- gyob területén. továbbra is fenn kell tartani nyílt árokrendszert, melynek egyes szakaszai most és a jövőben is vizesárökba torkollnak. A belterületen keresztülfolyó vizesárok mintegy 1 km hosszban zárt csapadékcsatornává képzendő ki. A községi csatornamű 1980. évig kiépítendő műveinek költségei a következők: Szennyvízcsatorna hálózat (8 km 0 30 cm, talpas betoncső) Szennyvízátemelő telep a tisztításnál Oxidációs árok Csapadékcsatomázás Községi csatornamű összesen 4.8 millió Ft 1,0 millió Ft 0,6 millió Ft 1.8 millió Ft 8,2 millió Ft Jánoshalmán a Kecskeméti Gyümölcs- és Szesze ipari Vállalat élelmiszeripari üzeme, a Bács-Kis- kunmegyei Malomipari Vállalat üzemegysége, valamint a Mész-Homok-Téglagyárak Vállalat telepe bocsát ki nyílt árokba tisztítás nélkül ipari, illetve házi jellegű szennyvizet. A község meglévő ipari- és egyéb üzemeinek, továbbá az újonnan esetleg telepítendő kisebb üzemeknek ipari és házi szennyvizeit a városi csatornába kell bekötni. tevő ipartelep a község területén nincs, iparfejlesztés sem várható. Fenti szempontok miatt a községi belterületből csak mintegy 40 ha 'kiterjedésű központi részt kell csatornázni. Az elvezetendő szennyvízmennyiség — 2 000 fő szennyvízkibocsátását figyelembevéve — 300 m3/nap házi szennyvíz, összegyűjtésére és elvezetésére 5 km hosszú 0 30 cm előregyártott betoncsövekből fektetett hálózat kiépítése szükséges., mely a keletkező szennyvizeket gravitációs úton gyűjti össze. A község mélyenfekvő pontjától átemelőtelep segítségével kell a szennyvizet nyomócsövön át a központi tisztítótelepre juttatni. A központi szennyvíztisztító telep a befogadó Rekettye—Bogárzó csatorna balpartján, a községtől észak-nyugati irányban helyezendő el a lakott területtől legalább 300 m távolságban. A szennyvíz tisztításának módja oxidációs árok, de mezőgazda- sági célú hasznosítás (szennyvízöntözés) is lehetséges. A mezőgazdasági szennyvízhasznosítás alkalmazását tekintettel a kedvező helyi feltételekre, gazdaságossági számításokkal alaposan meg kell vizsgálni és ezek eredményeként várható, hogy ez mutatkozik gazdaságosnak. A csapadékvizeket a belső területrészeken összesen, 3,2 km hosszban előregyártott betoncsövekből fektetett csatornahálózaton, a külső községrésaek- ből nyílt árokrendszerrel, közvetlenül a Rekettye —Bogárzó csatornába lehet bevezetni. A községi csatom,amű létesítményeinek beruházási költsége a következő: Szennyvízátemelő telep (5 km 0 30 cm betoncső) 3,0 millió Ft Szennyvízátemelő telep és nyomóvezeték 1,0 millió Ft Szennyvíztisztítási műtárgyak 1,0 millió Ft Csapadékasatomázás 1,0 millió Ft Községi csatornamű összesen: 6,0 millió Ft A még teljesen mezőgazdasági jellegű településen, 20 év távlatában esetleg építendő kisebb, helyi jelentőségű, valószínűleg élelmiszeripari üzemek viszonylag kismennyiségű házi és ipari szennyvizének levezetése a községi csatornamű szennyvízcsatorna hálózatán keresztül megoldható. KISKÖRÖS KECEL A település jelenleg szennyvízcsatornával nem rendelkezik. 20 év távlatában is csak a község központjában 40 ha kiterjedésű területen, 2 000 fő részére szükséges szennyvízcsatornázás kiépítése. A csatomaművet elválasztó rendszer szerint kell kialakítani. Mintegy 5 km hosszú, 0 30 cm belső átmérőjű, előregyártott betoncsövekből készült szennyvízcsatorna hálózat építendő ki. Kecel község a Duna—Tisza közén, a Rekettye— Bogárzó csatorna mellett alakult ki. Lakosainak száma az 1960. évi népszámláláskor 10 607 fő volt. Az összes népesség 20 év távlatában, 1980 évben előreláthatóan 11 050 főre fog növekedni. SzámotA jelenleg falusias jellegű beépítéssel rendelkező községben központi csatornázás nincsen. Az előrelátható városiasodás következtében 20 év távlatán ban szükséges azonban az akkori lakosság közel 30 %-át szenny vízcsatornával ellátni. Kiskőrös nagyközség teljesen sík területen fekszik, ami a gravitációs csatornahálózat kiépítését megnehezíti. Az 1960. évi népszámláláskor az ösz- szes népesség száma 13 173 fő volt, ebből azonban a belterületen mindössze 9 972 fő lakott. A községben legjelentősebb ipartelep a konzervgyár, ezen kívül néhány kisebb élelmiszeripari üzem települt. A konzervgyárban, keletkező ipari és házi szennyvizeket külön berendezésben — jelenleg nem megfelelő hatásfokkal — kezelik. A 194
