Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
val jellemezzük. A táblázat 3 belvízgazdálkodási szempontból jellemző hónap 1—6 nap időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel. A fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos. 2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok) A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán közöljük Kalocsa különböző gyakoriságú csapadékintenzitási-függvényeit. E függvényeket elsősorban belsőségi csapadékcsatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. A 13—14. táblázatokban, továbbá a 17. ábrán közölt szélső- és gyakorisági értékek igen jól kiegészítermészetátalakító munkálatok (táj termelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 30. Az első hótakarós napot decemberben, az utolsót márciusban észlelték. Decemberben 9, januárban 11, februárban 8, márciusban 2 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 45 cm, viszonylag alacsony érték. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága országos viszonylatban sem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága % Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A 30 cm-e meghaladó hótakaró-vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 lit/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: tik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjá- nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek rási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapo- (ár- és belvízmentesítés, vízienergia hasznosítás, ön- tot, továbbá a 18, ill. 24 óra múlva várható állapo- tözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tot tükröző (szinoptikus) térkép. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Mezőföld — Jászság — Nagykúnság XII. I. II. Hl. • 2 1 3 1 2 1 3 1 2 3 1 2 3 (1) ■. 1 7 4 10 12 1 1 ___ (2) 95 83 75 54 45 45 54 58 77 86 82 99 61
