Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tott bögékben a hajózási viszonyok megjavulnak. Növekszik a gravitációs öntözővíz-kivétel lehetősége. Az árvízvédelemre a jegesárvizek valószínűségének csökkentésével pozitív hatással van, a megemelkedett vízszintek viszont a gátakra fokozottab követelményeket ró. Folyamszabályozást új elvek alapján kell végezni. A belvízrendezés új feladatokkal találja magát szemben, stb. A 7. TVK területén a Duna átlagos energiakészlete 1 431 kW/km. Tasstól az országhatárig terjedő 153 km hosszon ez 219 MW-ot jelent, melyet a Fajszi és Mohácsi Vízlépcső hasznosítana. A Fajszon létesítendő vízlépcső helyét az 1510,5 fkm-nél határozták meg. Megépítése 6,5 évig tartana: Kiépítési vízhozam: 3000 m3/s. Kiépítési vízhozamhoz tartozó esés: 4,10 m Max. esés 8,70 m Teljesítmény Kihasználási óraszám Évi energiatermelés Beruházási költségek; Vízlépcső Védelmi létesítmények Alvízi kotrás 100 MW 6 500 óra/év 650 mili ő kWó 2 524 millió Ft 430 millió Ft 50 millió Ft 3 004 millió Ft Fajlagos beruházási költségek: 25 000 Ft/kW 4,64 Ft/kWó év Mohácsi vízlépcső helyét az 1 444,3 fkm-nél tervezik. Kiépítését 7,5 év alatt tervezik megvalósítani. Kiépítési vízhozam Min. esés Max. esés Teljesítmény Kihasználási óraszám Évi energiatermelés Beruházási költségek: Fajlagos beruházási költségek 2 500 m3/s 2,85 m3/s 6,80 m 55 MW 7150 óra/év 383 millió/kWó 2 990 millió Ft 54 000 Ft/kW A Fajszi Vízlépcső megépítése gazdaságosnak látszik, nem mondhatjuk ezt azonban a Mohácsi Vízlépcsőre. összegezve megállapíthatjuk, hogy az ipar és a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében mindinkább növekszik az ország vízigénye és energiaszükséglete. Ezért van szükség a Duna komplex hasznosítására, mert annak megvalósulása esetén lehet csak biztosítani a fejlődéssel járó követelményeket. A Duna csatornázása és vízlépcsők kiépítése feltétlenül időszerűvé vált. 2.215 A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai A 7. TVK területe déli határán a Jugoszláv Szocialista Köztársaságok Szövetségével határos. Az államhatár olyan területet oszt ketté, amelynek vízügyi rendezése csak közösen lehetséges. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Köztársaságok Szövetsége között vízügyi kapcsolat létesült a közös érdekűnek megjelölt terület árvíz-, jég- és belvízrendezésére, amely lehetőséget ad minden vízgazdálkodási kérdés megtárgyalására, melyek befolyásolhatják a vízhozamot, a víz minőségét és amelyek megtárgyalása bármelyik fél érdekében áll. A közös érdekű művek sorsának megtárgyalására az 1955. év augusztusában megkötött „Egyezmény” adta meg a lehetőséget. A lerögzített alapelveknek megfelelően 1956. évtől kezdve rendszeres fő- és albizottsági tárgyalásokon tárgyalják meg a közös érdekű problémákat. Az egyes konkrét kérdésekben a tárgyaló felek megértése eddig minden esetben reális megoldás elfogadását eredményezte. A két felet elsősorban az árvédekezés összehangolása hozta össze, valamint az 1956. évi belvizek levezetésének kérdései. A Duna általános szabályozási tervének tárgyalására mindkét fél külön albizottságot alakított. 1. Árvízvédelem, jégvédelem Árvízi szempontból közös érdekű a Baja—Bez- dán közötti Duna balparti fő árvédelmi vonal, jégvédelem szempontjából pedig a Dunaföldvár—Vu- kovár közötti Duna-szakasz. Az 1957. évi első ülésen elhatározták a felek: a) egy-egy összekötő kijelölését, b) közvetlen telefonösszeköttetés létesítését, c) az összekötők kölcsönös tájékoztatási kötelezettségét, d) légi felderítés felhasználásának lehetőségét, e) a jégelhárítás alapelveit, f) közös ár- és jégvédelmi szabályzat kidolgozását, g) közös érdekű szakaszok ellenőrzését, h) határmenti szakaszokra vonatkozó árvédekezési előírások kicserélését. Az 1958. évi ülésszak meghatározta a vízvisszavezetés érdekében átvágandó töltések szelvényadatait. A töltésmagasságok mindkét fél közös érdekű területén megfelelnek az „Egyezmény” határozatainak. A jugoszláv fél az országhatár és Bezdán között második védvonalat épített ki, amelynek megfelelőjét a magyar fél is kiépítette. Magyar részről igen fontos érdek fűződik a jégvédelem közös végrehajtásához, és bár a jugoszláv fél részéről megértést tapasztalhatunk a kérdés iránt, részükről olyan arányú fejlesztést, mint amit a magyar fél végrehajtott, egyelőre nem tapasztalhatunk. 2. Folyószabályozás Főbizottsági döntés folytán folyószabályozás szempontjából közös érdekű szakasz a Dunaföldvár és Vukovár közötti Dunaszakasz. Közösen elfogadott szabályozási előírások: a) nagyvízi meder szélessége legalább 1 300 m, b) középvízi meder szélessége legalább 400 m, c) a közép vízi meder hajózóútjának szabályozása szempontjából a Dunabizottság ajánlásait veszik alapul, d) a középvízá meder tengelyének minimális ka- nyarulati sugara 1 000 m, ahol a geomorfológiai adatok miatt a kiépítés nem lehetséges, a sugár 750 m-ig csökkenthető, e) a szabályozás középvízre történik. A tárgyaláson elfogadott tartalmi és formai előírások tulajdonképpen a magyar Közép-Duna jól bevált szabályozási módszereinek elfogadását jelentik. 347
