Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

Àz eddigi vizsgálatok és feltárások alapján azon­ban a Duna—Tisza közének területre eső részén megvan a hidrológiai adottság ahhoz, hogy nagyobb mélységből termál ásványvizeket nyerjenek. A je­lenleg már meglévő hévízi ártézi kutak vizét több­nyire csak tisztasági—strandfürdőknél és ivóvíz- ellátásra használják. Azok komplex hasznosításáról nem is igen beszélhetünk. Részbeni komplex vízhasznosításról csak a kis­kőrösi és keceli termálvíznél lehet szó, ahol az ár­tézi kút meleg vizét strandoláson kívül gyógyme­dencékben is alkalmazzák. Magas hőfokú és nagy vízhozamú ásvány-, gyógy- és hévizeink nincsenek. Az eddig feltárt ásvány-, gyógy- és hévízi kutak­nak és tavaknak nincs olyan gyógyászati értékük, mely lehetővé és indokolttá tenné országos jelen­tőségű gyógyfürdők kifejlesztését. Bizonyos mérté­kig továbbfejlesztésük azonban kívánatos. Eddig a 7. TVK területén 7 ártézi kút van, mely­nek vize 30 C°, vagy ennél magasabb hőfokú. Jelenleg meglévő kútfejek magassága általában 91—102 m A.f. magasság között van, kivétel a mélykúti ártézi kút, melynek kútfej magassága 133 m A.f. van. Ezideig a feltárás elmaradottsága miatt gyógy­fürdőkórház nem épült, de ennek építése a jövőben sem tanácsolható. Ivóvízkúra jelenleg nincs, de ér­demes volna előzetes vizsgálatok után a kiskőrösi, keceli és mélykúti jódos vizek palackozásának gon­dolatával foglalkozni. Iszapkezelés sincs, érdemes volna azonban a dunapataji iszap gyógyászati cé­lokra való felhasználásával kísérleteket végeztetni. Az alább felsorolt hévizes ártézi kutakat, mivel kis vízhozamuk miatt ipari felhasználásra nem al­kalmasak, továbbra is a lakosság ivóvízellátására kell felhasználni. Bács-Kiskún megyében: Baján lévő „Baka” kút és „Szeszgyári” kút, Kalocsán lévő „Csemoch”-kút és „Vas’1 kút, Hartán lévő ártézi kút. Pest megyében: Dömsödi törpevízműves kút. Komplex hasznosításra ki lehet fejleszteni az alábbi ártézi kutakat és tavakat: Gyógyászati, strandfürdő és hőenergia hasznosítás szempontjá­ból: Kiskőrösi ártézi kutat (2 055 m mély, pozitív, ártézi kút 4,2 m3/óra vízhozam 53 C° vízhőmér­séklet.) Gyógyászati és strandfürdő hasznosításra: Gyógyászati és strandfürdő hasznosításra: Dávod „Püspökpuszta” termál ártézi kút (mélysége isme­retlen, 87 m3/nap vízhozama, 37 C° vízhőmérsék­let). Kalocsa „Csajda” ártézi kút (382 m mély, 158 m3/nap 30 C° vízhőmérséklet). Kecel: ártézi kút (941 m mély, 200 m3/nap, 42 C° vízhőmérséklet). Mélykút: ártézi kút (802 m mély, 800 m3/nap, 35 C° vízhőmérséklet). Gyógyászati és üdülőfürdő hasznosításra: Duna- pataj mellett fekvő Szelidi tó (15—25 C°) Fülöp- háza mellett Szappanszéki tó (15—24 C°). Strandfürdőzés és ivóvíz hasznosításra: Kún- szentmiklósi ártézi kút (32 C° vízhőmérséklet). Pestmegyében: Bugyi községben 3 db MASZ- OLAJ-kút (mélységük 700—1 200 m, I. kút 40 C°, II. kút 26 C°, III. kút 47 C° vízhőmérsékletű), je­lenleg mindhárom kút le van zárva. Dömsöd községben lévő törpevízműves ártézi kút. összegezve: az eddigi leírásokból látható, hogy a Duna—Tisza közén meglévő hidrológiai adottságok ellenére, a 7. TVK területén még kezdetleges à gyógy-, ásvány- és hévizek feltárása és felhaszná­lása. Különösen alkalmasak gyógyvízi kezelésre a Kiskőrös és Kecel községekben lévő hévízi termál- kutak. A javasolt fejlesztések megvalósítása ese­tén, vizsgált terület idegenforgalma is növekedni fog. A továbbfejlesztés érdekében fel kell tárni a 7. TVK területén esetleg meglévő hévizek elhelyezke­dését, várható mélységét, vízhőmérsékletének és mennyiségének fokát. Az esetleg előforduló olaj­kutató fúrások alkalmával a megfúrt, de az olaj szempontjából meddő kutakat nem szabad meg­semmisíteni, hanem meleg termálvíz kitermelésére kell felhasználni, ha erre alkalmasak. Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának keretterve szempontjából való fejlesztésének mér­téke a 7. TVK területén az alábbi : 1. Kiskőrös: 1 kút fúrásával, 20 kádas gyógyfürdő kádrészleg és 250 m3-es fedett gyógymedence épí­tése. 2. Kecel. Termál ártézi kút. 1 db 1 500 m3-es ki­emelt fürdőmedence építése, 1 db 80 m3-es gyógy- ülőkés medence építése, kádfürdő részleg létesítése. Eredményes kísérlet és vizsgálat után gyógyvíztöltő üzem létesítése. 3. Kalocsa. „Csajda’1 kút jelenlegi kádfürdőrész­leg 20 kádra való fejlesztése téli üzemelésre is. 4. Dávod: „Püspökpuszta” hévizes ártézi kút, meg­lévő 2 db 30 m3-es medenoéből 1 db átalakítása ülőkés gyógymedencévé, 10 kádas kádfürdő részleg és ivóvíz ellátás. 5. Mélykút: ártézi kút, 1 800 m3-es strandfürdőmé, dence építése, ezen kívül egy 100 m3-es ülőkés ter­mál medence és kádfürdős részleg alakítása, tiszta­sági célokra. 6. Dunapataj: mellett fekvő Szelidi tó üdülő­hellyé való fejlesztése, majd 10—20 kádas fürdő­részleg megvalósítása. 7. Fülöpháza melletti Szappanszék tónál tóparti üdülőfürdő fejlesztése. 8. Kúnszentmiklósi ártézi kút, strandfürdő léte­sítése 100 m3-es és 50 m3-es medence építése. 9. Bugyi község jelenleg lezárt 3 db hévízi kút­jának tanácsi kezelésbe való átadása, fürdőteleppé való kiépítése, 1 000 m3-es és 50 m3-es medence építése. A fejlesztés sürgősségét az 1-től 9-ig történt szá­mozás mutatja, a költsége 27,5 millió Ft. 2.213 Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem A vizsgált terület Pest megyei részén vízparti üdülésre jelenleg a Soroksári Dunaágban van lehe­tőség. Csónakház, horgásztanya és magánépület lé­tesítményei üdülőként nem foghatók fel. Vízisport lehetőségei (horgászat, evezés, fürdés) adottak. A terület Bács-Kiskún és Baranya megyei részén a vízparti üdülés és vízisportok vonatkozásában legkiemelkedőbb terület Baja város és kornyéke. A Nagy-Dunából kiágazó és a város központján keresztül folyó Kamarás Duna (Sugóvica), továbbá a közeli holt Dunaágak számos lehetőséggel kínál­koznak. Az említett helyek zömmel erdővel és ár­téri növényzettel borítottak, és így az üdülés — fürdés — vízisportok élvezői részére nagy vonzó­erőt gyakorolnak. 44 7 TVK 345

Next

/
Thumbnails
Contents