Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

térülne. Á Dunavölgyi Főcsatornán kisha j ózás lehetséges, mintegy 75 km hosszban. A jelenleg ezen a szakaszon meglévő 28 híd közül 3 jelent korlátozást. Csak alacsony felépítményű, kis rakodási magasságú dereglyék közlekedése kívánatos.

Kishajózásnál 20—50 t-ás 15—20 m hosszú 4 m széles, 0,8 m merülésű dereglyék és motoros járművek jöhetnek számításba. Kishajózási vízszint érdekében beruházást nem irányoznak elő.

A kishajózás érdekében 10 éves megtérülés mellett, 3,6 miihó Ft befektetés még gazdaságos leime.

A III. fejezet folyószabályozási előirányzatain és a nagylétesítmények költségein túlmenően a vízi utak fejlesztése összesen további 15,6 millió Ft-ot igényel.

Kikötők és rakodók keretterve:

Az alább felsorolt rakodók építését, illetve fejlesztését tervezik:

Űj ipartelepi rakodók:

— Paksi erőmű rakodója (1529.6 fkm. jp.)

— Bajai ipartelep rakodója (1477.5 fkm. bp.)

Nagyobb fejlesztést igénylő régi kikötők és rako- doK:

Dunán: Bajai forgalmi és téli kikötő.

Baja szemeiyhajoaiiomás és rakodó, lvionacsi tomegaru-rakodó.

MAHART személy ha jóállomások és rakodók: 11 db Helyi tanácsok birtokában lévő rakodók: 6 db

Iparvállalati rakodók: 3 db

Erdőgazdasági íarakodók: 10 db

A tíz állandó erdőgazdasági rakodóhoz 2 500 mFt az előirányzat.

Dunai alkalmi rakodóhelyek: 14 db

Ferenc-csatornán tervezett rakodók: 5 db

Dunavölgyi Főcsatornán tervezett rakodók 10 db

A kikötők és rakodók fejlesztési előirányzatai: 146,1 muiao D't, öuz ezer m3 ioídmunka, iá ezer mJ kőmunka, 620 t aoeiszerkezet és 1174 t gépi berendezés.

2.211 Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Víztározás a vízkészletnek a fogyasztáshoz igazodó átalakítását szolgaija. Változatai: síkvidéki, illetve hegy- és dombvideki tározas. A síkvidékiek lehetnek természetesek, vagy mesterségesek, a hegyvidékiek rendszerint zárogáttal történő elzárás utján jöhetnek létre. A tározók esetleg több vízügyi cél kiszolgálására szolgálnak.

A kutatások szerint a geológiai harmadkorban lesüllyedt alföldi tengerfenék szintjét az ide ömlő folyók hordalékai feitöltötték, így alakult ki az Alföld. Egyenetlenségei olyan mélyedéseket jelentenek, melyek a csapadék- és belvizeket összegyűjtik. Ezek természetes állóvizekre támaszkodó táro- zási lehetőségek. A dunavölgyi belvízi, vagy öntözőrendszerrel összefüggő mesterséges tározó a 7. TVK. területén nem létesült,

Víztározásra alkalmas területek:

Apajpusztai tározó rendszer, szabadszállási tavak, fülöpszállási tavak, fülöpszállási Balázsi rét, Kanda tó, fülöpházai „szék”-ek, ágasegyházi rét, orgová- nyi Nagyrét, Kolontó, soltvadkerti „Büdös”-tavak, Szelidi tó, garai sóstó, Riha tó.

A víztározás fejlesztése

Szabadszállási tározó rendszer. A Szabadszállási tórendszer három nagyobb egységéből tározó létesíthető 8,5 millió m3 víz befogadására. Táplálása a Kígyós vízfolyás keleti ágából, esetleg a Dunavölgyi Főcsatornából lehetséges a később létesítendő szivattyútelep útján. Elsődleges célja belvízvisszatartás és haltenyésztés. Öntözésre a környező sziki mészpázsit vonatkozásában hasznosítható. Jellege évszakos.

Fülöpszállási tározó rendszer. Az előbbi rendszerhez hasonlóan itt is van lehetőség kb 10 millió ma víz tározására. Táplálása is az előbbivel azonos módon, esetleg a DVCs-n létesítendő szivattyúteleppel.

Kondor tó. A Kondor tó 1 m-es töltéssel kb 600 000 m3 vizet tárolhat.

Soltvadkerti Büdös-tavak. 135 ha vízgyűjtő terület vizét tárolhatják, több egységben 1,4 millió m3 befogadóképességgel. Ellátása és elvezetése a VII. csatornarendszer fejlesztésével lehetséges. Célja: bel víztározás. Jellege: évszakos.

Orgoványi Nagyrét. Vízgyűjtője 130 km2, amelynek vizét 0,6 m körtöltés megépítésével összegyűjtheti. Belvízvisszatartás a célja évszakos jelleggel.

Szeremlei tározók. A községtől nyugatra két tározó egység létesíthető öntözővíz összegyűjtésének céljára, egyik a Dunából, másik a Ferenc-tápcsator- nából táplálkozhat, befogadóképességük 0,4 illetve 0,2 millió m3. Jellege: évszakos.

Garai sóstó. A községtől nyugatra elterülő lapos terület 300 ha-os részét tározásra lehetne használni. Elsődleges célja: haltenyésztés, de belvizek tározására is alkalmas. Befogadóképessége 3 millió m3. Jellege: évszakos.

Riha tó. Jelenleg is alkalmas belvizek tározására. Táplálása 26 km2-ről történik, elvezetése a Nyugati Főgyűjtőn keresztül a Karapancsai-csatornába lehetséges. Tározóképesség 1 millió m3. Célja vízvisz- szatartás és haltenyésztés. Jellege: évszakos.

A holtági tár ozások lehetősége: A folyamszabályozási és árvízvédelmi érdeket figyelembe véve a Duna holtágaiban tekintélyes mennyiségű (15 millió m3) öntözővizet lehetne tárolni.

A tározók előirányzatai: 144,2 millió Ft, 381 ezer köbméter földmunka, 96 ezer m3 kőmunka.

2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

Vizsgált terület ásvány-, gyógy- és hévizekben elég szegény terület, annak mélyfúrású kutakkal való feltárásával ezideig nem nagyon foglalkozr- tak.

Ennek következtében bővizű termálkutak nem is állanak rendelkezésre, ezért kifejezetten gyógyfürdő nem is tudott kifejlődni.

344