Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

bői 2500 m3 nem szennyezett vizet közvetlenül, 5000 m3 ipari és 300 m3 szennyvizet pedig tisztítás után öntözésre lehet felhasználni. Az ipari szennyvizek elvezetése 18 millió forintba kerül.

Lajosmizse község. 20 év távlatában 190 ha belterület szennyvízcsatornázást kell ellátni 10 km hosz- szú hálózattal. Biztosítani kell a szennyvizek teljes tisztítását. A teljes csatornamű kb 11 millió Ft-ba kerül.

1960. XII. 31—1962. VIII. 1. időszakban a terület néhány községében csatornázási létesítmények készültek el:

Bugyi a Budapesti Telefongyár egyes üzemrészeinek 1128 m hosszú nyomózáras csatornája,

Délegyháza a MÁV vasútállomás szennyvíztisztító berendezései,

Dunaharaszti általános iskola berendezései,

Kiskunlacháza iskola kétszintes ülepítője, elárasztott kavics szűrővel, átemelő berendezéssel,

Ócsa BM lakótelep 140 fő személyének szennyvízberendezése,

Sári 8 termes iskola tisztító berendezése.

Létesítendő szennyvíztisztító berendezések még:

Bácsalmás község. Népessége 20 év távlatában 9600 főre szaporodik. Ebből 100 ha kiterjedésű területen 3500 fő szennyvizét kell elvezetni. Ennek költsége 12 millió Ft.

Kerekegyháza község. A település központjában 50 ha területen 1500 fő szennyvizét kell elvezetni. Teljes tisztításáról és átemeléséről gondoskodni kell. A csatornázás költsége: 4,5 millió Ft.

Kúnszentmiklós község. A község központjában 80 ha területről 2000 fő vízvezetékes lakásának szennyvizét kell levezetni, elválasztó csatornarendszerrel. Költsége: 9,5 millió Ft.

Solt község. 20 év távlatában a községközpont 40 ha területéről 1000 fő szennyvizét kell elvezetni 5 km hosszú elválasztó rendszerű csatornával. Teljes tisztítását oxidációs árokkal, vagy mezőgazda- sági hasznosítással kell elérni. Költsége 4 millió Ft.

Soltvadkert község. A község központjából 60 ha területről 1500 fő szennyvizének elvezetése a feladat, teljes tisztítással.. A csapadékvizeket nyílt árokkal kell elvezetni. Előrelátható költség 3,8 millió Ft.

Szabadszállás község. A község belsejében 30 ha területről 800 fő szennyvizének elvezetését kell megoldani elválasztó rendszerű csatornázással. A szennyvíz teljes tisztításáról gondoskodni kell, amit esetleg mezőgazdasági hasznosítással lehet összekötni. A csatornázás költsége 3,5 millió Ft.

Vizek tisztaságának védelme

A Duna a területre előreláthatóan elfogadható vízminőséggel érkezik az 1980. évben is. Szennyvíz- bevezetés a folyamba csak Baján lesz, a tervek szerint teljesen tisztított állapotban, amely észrevehető zavart nem okoz.

A Dunavölgyi Főcsatorna vízminősége nem változik, mert a keretterv szennyvíz bevezetését nem irányozza, elő. A terület két városában: Baján és Kalocsán a második 5 éves tervben 1961—1965 között el kell készíteni a csatornázási művek teljes tervdokumentációját. A harmadik 5 éves terv során el kell készíteni a városközpontok csatornázását és szennyvíztisztító berendezéseket. A negyedik és ötödik 5 éves tervben be kell fejezni a városi művek, valamint az 5 kiemelt község csatornamű- veinek építését. Az ütemezést a tényleges szükség, vagy járványveszély befolyásolhatja. Az ipari szennyvíztisztító berendezések létesítése a telepek építésének függvénye.

A Keretterv a városok és központias fekvésű községek csatornahálózatát 20 év alatt országos átlagszínvonalra emeli. Az élővizek tisztasága a bevezetések következtében 20 év alatt nem romlik. A Keretterv 710 millió Ft beruházást igényel, 15 millió m2 földmunkával és 160 ezer m beton beépítésével.

2.209 Vízerőhasznosítás

A 7. TVK területén vízerőhasznosításra az alábbi vízfolyásokon van lehetőség:

a) A Duna folyamnak Tasstól a déli országhatárig terjedő szakasza.

b) Dunavölgyi Főcsatorna.

c) Ferenc Tápcsatornának Baja és a déli országhatár közötti szakasza.

A Duna fenti szakaszának fajlagos elméleti víz- erőkészlete kilométerenként átlagosan 1431 kW, a két másik lehetőségnél ez nem haladja meg a 10 kW/km norma értékét. Elektromosenergiatermelésre ezeken a területeken vízienergiát a múltban nem használtak fel.

A terület Duna-szakasza kis esésű, de nagy energiával rendelkező szakasz nincs kihasználva.

A Dunavölgyi Főcsatorna vízerőkészletének torkolati hasznosítása még nem történt meg, általános vázlatterve 1958-ban elkészült.

Magyarország primér energiafajták tekintetében szegény, a szénvagyon 1990-ig, az olajkincs 1980-ig fedezi a szükségleteket. A villamosenergia szükséglet biztosítása végett a vízierőket kellene kihasználni.

A 7. TVK területén a Duna víziereje évente kb 1 milliárd kWó energiát termelhetne. Növekvő iparunk és az emelkedő életszínvonal sürgeti a hasznosítás megoldásait.

Az alábbi vízerőművek létesítése szükséges:

aj Fajszi Vízerőmű az Adonyi Vízerőműhöz csatlakozóan, a Duna 1510,5 fkm. szelvényeiben a Sió torkolata felett. Szükséges, mert az Adonytól országhatárig terjedő szakasz energiáját nem lehet egy lépcsőben kihasználni.

b) Mohácsi Vízerőmű a Fajszihoz csatlakozóan a Duna 1444,3 fkm. szelvényében. Szükséges, hogy az egész magyar Duna szakasz energiája hasznosítható legyen.

ej Dunavölgyi Főcsatorna bajai torkolatának vízerőműve. Biztonsági okokból szükséges, az általa termelt áram kisegítő árammal láthatná el áramzavar esetére környékének fontosabb intézményeit, amelynek értéke 400—460 kW.

A területen 99 kW alatti teljesítményű törpevízerőmű létesítésére nincsen lehetőség.

Ugyanígy nincs lehetőség hidraulikus energiatárolók létesítésére sem.

A területen létesítendő kiskőrösi, kalocsai és ba341