Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
jai ipartelepek belépése nagy mértékben emelni fogja a villamosenergia szükségletet. A korlátozott hőenergia hordozókkal történő takarékoskodás érdekében törekedni kell a területen rendelkezésre álló és a Duna átlagos vízhozamtartóssági görbéje 50%-os vízhozamával számított 1718,18 mió. kWó elméleti vízerőkészlet gazdaságosan hasznosítható részének minél teljesebb kihasználására. El kell érni a dunai vízkészlet komplex hasznosítását és a leggazdaságosabb lépcsőzést, éspedig: Adony, Fájsz, Mohács. Mohács akkor mellőzhető, ha reális lehetőség kínálkozik a közös jugoszláv— magyar erőmű megépítésére, Bezdánnál, amelynek jobb lenne a hatékonysága. A legfőbb irányítás az OVF feladata lesz. A Nehézipari Minisztériummal kell együttműködnie a leghelyesebb távlati megoldások elhatározása érdekében. Tudományos intézményei útján a vízlépcsők legmegfelelőbb, de még gazdaságos alapozási módját kell kiválasztania. A duzzasztott vízre tekintettel az érintett igazgatóságnak a vízjogi engedélyeket kell majd felülvizsgálnia és a kártérítési eljárásokat lebonyolítani. Nemzetközi tárgyalásokkal rendezhető kérdések megoldása szintén OVF feladat lesz. Fajszi vízerőmű. Helye úgy van megválasztva, hogy berendezései az adonyihoz kb. hasonlók lehessenek. A vízerőművet balparti öblözetbe tervezzük, mellé kerül a duzzasztómű, jobb oldalán kettős hajózsilippel. A 92,50 m-es duzzasztási szint mellett az erőmű 100 MW beépített teljesítménnyel átlagos évben 650 millió kWó villamos energiát termel 6500 kihasználási óraszámmal. A duzzasztás miatt a tervezett folyamszabályozási munkák egy részét nem kell végrehajtani, de a meder kisebb mértékű feltöltődése várható. A jégjárást kedvezően lehet befolyásolni, a torlaszképződés veszélye csökkenthető. A belvízi szivattyúzási időtartam növekszik. A mentett oldali megcsapoló csatornákkal az emelkedő belvízszintet kedvező magasságban lehet tartani. Fajlagos beruházási költsége előreláthatólag 25 ezer Ft/kW. Az építési időtartam hat és fél év. A védelmi létesítmények egyidejűleg épülnek. Költsége: 3004 millió Ft. A Mohácsi Vízerőmű a kis esés miatt nem gazdaságos vízlépcső, szükségmegoldás a magyar lehetőségek teljes kihasználása érdekében, közös jugoszláv—magyar létesítmény a Dráva torkolata táján gazdaságosabb lenne. 1960. évben a Duna komplex vízerőhasznosítá- sával kapcsolatosan készült az első tanulmányterv a mohácsi vízlépcsőre. A Duna 1444,3 fkm. szelvényében a duzzasztómű bal oldalára hajózsilip, jobb oldalra a vízerőtelep kerül a hozzá csatlakozó parti művekkel. Duzzasztási szintje: 87,50 m., alaperőműként fog működni. Beépített teljesítmény 55 MW. Közepes vízjárású évben az energiatermelés 393 millió kWó. Beruházási költség 2990 millió Ft. Szükség lesz a töltések magasítására és a mentett oldali rézsű megtámasztására. A belvízhelyzet rosszabbodni, a szivattyúzási üzemidő nőni fog. A Dunavölgyi Főcsatorna alsó torkolati komplex vízmüvének két fő része van: a) árvízkapu, vízleeresztő zsilip és hajózsilip feladatát betöltő műtárgy, b) átemelő telep és vízerőépítmény. A csatorna vizeit dunai árvíz esetén 2 db csőszivattyú emeli át a Dunába. Az erőmű 2 db GANZ csőturbinája kereken 400 kW teljesítményű. Evvel átlagosan évi 1 millió kWó energia termelhető. Építési költsége 14 millió Ft. A javasolt megoldások sorrendje: a) A Fajszi Vízerőmű csak az Adonyi Vízlépcső kiépítése után kerülhet sorra 1980 év utáni tervidőszakban. ff!! b) A Mohácsi Vízerőmű csak a Fajszi Vízerőmű kiépítése után létesülhet 1980 év utáni tervidőszakban. 1 f Г : ' ' H*™!. c) A Dunavölgyi Főcsatorna komplex vízműve azonnal megépíthető. Ennek gazdaságosságát csak az csökkenthetné,' ha Bezdán környékére megépülne a jugoszláv—magyar közös vízerőmű, amelynek felduzzasztott vízállása csökkentené a DVCs kihasználható energiáját. A vízerőművek komplex hasznosítási sémája figyelembe veszi a vízerőhasznosítás, víziszállítás, az árvédelmi biztonság, belvízrendezés, öntözés, végül a halászat érdekeit. Az említett vízerőművek hatékonyságának mutatóit a hőerőművek mutatóival összehasonlítva azt látjuk, hogy a vízerőművek hatékony energiaforrások. E tekintetben csak a mohácsi erőmű mutatói nem eléggé kedvezőek területi adottságok folytán. A fajszi és mohácsi erőmű beépített teljesítménye évi 1043 millió kWó lenne. Ha a két erőmű a 20 éves tervidőszakot közvetlenül követően 15 év alatt megépülne, úgy a terület villamosenergia szükséglete a 153 km hosszú Duna-szakaszon víz- erőhasznosítással biztosítható lenne. A DVCs torkolati erőműve mielőbb megépítendő. A Baja környékére fontos villamosenergia-ter- melés mellett a műtárgy a védelme következtében elmaradhatna 22 km hosszú gátszakasz minden felújítási, megerősítési és fenntartási munkája és a mindenkori árvédekezési költségek is. Ez évenként több mint 1 milliós megtakarítást jelent. A MÉLY- ÉPTERV javasolta 2.8 millió beruházás az energiaberuházás egységköltsége 26,6 fillér/kWó lehetne. Ezt a számot a hőenergia erőművek adataihoz viszonyítva meg kell állapítani, hogy a DVCs torkolati erőművének létesítése különösen gazdaságos lenne. A jelen Kerettervben említett lehetőségek megépítése után a 7. TVK területén rendelkezésre álló elméleti vízerőkészlet gyakorlatilag teljesen ki lenne használva. 2.210 Víziutak és kikötők A tárgyalt folyószakaszon 1980 után két vízlépcsőt létesítenek Fajsznál és Mohácsnál. A két vízlépcső hajózsilipjét a dunabizottsági ajánlásoknak 342
