Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
víz tisztításának és elhelyezésének lehetőségeivel — a népgazdasági szinten már elvégzett értékelést el kell fogadni. Rendkívüli jelentőségűnek a bajai vegyi kombinát látszik. 2.208 Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme Ez a fejezet a területen jelentkező szennyvizek összegyűjtésével, elvezetésével, tisztításával, a tisztított szennyvizek elhelyezésével, továbbá a terület vizeinek tisztasági állapotával és annak megjavítása érdekében szükséges intézkedésekkel foglalkozik. A terület mezőgazdasági vonatkozású, városias beépítettségi foka alacsony, szennyvízelvezető berendezések tehát alig létesültek. Központi csatornaművel ellátott település nincs is a területen, a Pest megyei részen 1 km-nél rövidebb zárt csapadékcsatorna is csak pár községben van. Ezek : Döm- söd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza. Központi csatornaművel ellátott település Bács megyében sincsen. 1 km-nél hosszabb csapadék- csatomahálózata két városnak van, ezek: Baja és Kalocsa, 1 km-nél rövidebb az alábbi községekben: Kiskőrös, Bácsalmás, Dunavecse, Jánoshalma, Solt, Izsák, Harta, Apostag, Miske, Tataháza és Dunaegyháza. A terület ipartelepei zömmel könnyű- illetve élelmiszeripari ágazathoz tartoznak. Ezeknek szennyvizei gyorsan bomló, szerves anyagokat, mérgező hatású vegyületeket tartalmaznak. Megfelelő hígítást biztosító befogadó nincsen, a szennyvizek tökéletes tisztításáról gondoskodni kell, amely azonban most nincs biztosítva. A terület nagyobb vízfolyásai: a Duna és a Du- navölgyi Főcsatorna. A Duna biokémiai oxigénigény és oxigénfogyasztás szempontjából az egész területen tisztának mondható, ugyanígy a Főcsatorna vize is. A területen nagyobb arányú ipari fejlesztés előtt áll Baja és Kalocsa. Közművesítésük elmaradott, csatornázásukról sürgősen gondoskodni kell. A községek közül Dunaharaszti, Jánoshalma, Kecel, Kiskőrös és Lajosmizse igényel fejlesztést. A vízfolyások megfertőzése sok zavart okozhat különösen a Dunavölgyi Főcsatornán, ahol a kis vízhozam következtében kicsi az öntisztuló képessége a víznek. A Dunára a kátrányos, fenolos fertőzések veszélyesek, ami a halállomány lassú pusztulásához vezet. A Duna vizének védelme területünkön azért is fontos kérdés, mert fertőzött vize jugoszláv területre folyhat, amiből a nemzetközi bíróság elé kerülő kártérítési per keletkezhet. Csatornázási tervek nem állnak rendelkezésre, így a Kerettervet normatívák felhasználásával kialakított feltételes fejlesztésekre lehet alapozni. A vizek tisztaságának védelme érdekében ügyelni kell arra, hogy a 2/1952 MT. sz. rendelet és végrehajtására kiadott OVF főigazgatói utasítás rendelkezéseit, a tervezők, építő vállalatok és üzemelők betartsák. Szón» együttműködés szükséges a helyi építési és egészségügyi, valamint vízügyi szervek között. Baja város. A szennyvízcsatornázást 630 ha belterületen, 38 500 fő részére kell kiépíteni, elválasztó rendszer szerint. A mélyfekvésű részek vizének átemelésére szivattyútelepet kell építeni. A csapadékvizet 430 ha területről zárt csatornákon, 200 ha területről nyílt árokban kell elvezetni. A városi csatornamű várható építési költsége 90 millió Ft. Baján 1980 végéig két nagy ipartelep létesül: egy papír és cellulózé üzem, valamint egy vegyi kombinát. A két nagy üzem szennyvizének ártalmatlanná tételéhez 22,5 millió Ft-os beruházás szükséges. Kalocsa város. A város csatornázását elválasztó rendszer szerint kell kiépíteni. 150 ha területet kell ellátni szennyvízcsatornákkal 20 000 fő szennyvizének elvezetésére. A befogadó Vajas csatorna kis vízhozamára tekintettel a szennyvizek teljes tisztításáról kell gondoskodni. 5 km hosszan zárt, ezen felül nyílt csapadékcsatornára lesz szükség. A szennyvíz és csapadékcsatorna hálózat várható beruházási költsége 47 millió Ft. 20 éves távlatban egy jelentős szennyvízmennyiséget kibocsátó üzem települ Kalocsán, új fésüsfo- nó- és gyapjúszövetgyár 3700 m3/nap szennyvíz- mennyiséggel. A keletkező szennyvízből 3150 m3 ipari jellegű, melyet az ártalmas festőanyagoktól meg kell tisztítani mielőtt a kommunális csatorna- rendszerbe bebocsátják. A szennyvizek tisztításáról iparfejlesztési költségkeretek terhére kell gondoskodni. Dunaharaszti nagyközség. A község lakóinak száma 12 524 fő, amely 1979-re 16 924 fő lesz. Ebből 10 124 fő szennyvizének levezetésére kell csatornát építeni. Le kell vezetni ezen felül zárt csatornás rendszerrel 4000 fős lakóterület csapadékvizét, ösz- szes várható költség 12 millió 700 000 Ft. Jánoshalma nagyközség. Központi csatornázással nem rendelkező községben 1980-ig kb. 50 ha területen 4500 fő részére kell szennyvízcsatornát kiépíteni. Figyelemmel arra, hogy a befogadó a Kígyóscsatorna, amelynek vízhozama száraz időszakban teljesen lecsökken, biztosítani kell a szennyvizek mechanikai és biológiai tisztítását. Ezen felül kb 1 km zárt csapadékcsatornát kell építeni. Az elválasztó rendszerű hálózat és tisztítótelep 8,2 miihó Ft-ba kerül. Kecel község. Csatornái nincsenek. 20 év alatt 40 ha területen 2000 fő részére kell szennyvízcsatornát építeni, elválasztó rendszer szerint tisztítás oxidációs árok kiépítésével lehetséges. A csatornamű előirányzott költsége 6 millió Ft. Kiskőrös község. Falusias jellegű település, csatornái nincsenek. Várható városiasodása folytán 20 év alatt a lakosság 30%-át kell szennyvízcsatornával ellátni. Szükség lesz 3 km hosszú zárt csapadék- csatornára és napi 570 m3 teljesítőképességű szennyvíztisztító berendezésre is. Elképzelhető az elszikkasztás, de a mezőgazdasági hasznosítás lehetőséget meg kell vizsgálni. A csatornamű kerek 10 millió Ft beruházást igényel. A községben 1980-ig új konzervgyár fog épülni, amely napi 7800 m3 használt vizet bocsát ki. Eb340
