Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A törpevízművek sorrendiséget eddigi előrehaladásunk, vagy a település jelentősége szerint lehetne megállapítani a rendelkezésre álló hitelek figyelembevételével. Regionális vízmű 1960-ban nincs, 1980-ban esetleg lesz. Városi vízművek nincsenek, 1980-ban 2 városban és 4 községben lesz. Törpevízmű 1960-ban 25 helyen van a belterületi lakosság 14,7%-ának ellátására, 1980-ban 51 helyen lesz 95%-nyi lakos ellátására. Körzeti vízmű 1960-ban 8 működik, 1980-ban egy sem, korszerűbb megoldásra térünk át a tervidőszak alatt. Közkutas vízellátás 106 telephelyen van, 1980- ban 50 telephelyen lesz. Korszerűbb megoldásokra való áttérés következtében az így ellátott helyek száma csökken. Ipari vízellátás Az ipari vízellátás feladata a termelés technológiai folyamataihoz szükséges minőségű és mennyiségű víz biztosítása. Az ipari vízellátás múltja és jelene. A terület mezőgazdasági jellegű, komolyabb ipari fellendülés a felszabadulás után érezhető. A belterjes mezőgazdasági művelés folytán az élelmiszeripar fejlődött legjobban ezen a területen, amely ivóvíz minőségű ipari vízellátást kíván. További telepítéseknél döntő a felszíni vizek fel- használása, amelyre a Duna kínálkozik. A 7. TVK Pest megyei területén az ipari vízfogyasztás csekély. Bács-megyében: Ipartelep száma Vízbeszerzés Vízbeszerzésből ívó víz minőség Vízforgatás Ös szes vízhasználat m3/nao Baja 4 1 822 622 215 2 037 Kalocsa 4 383,6 323,6 52,4 487,2 Kiskőrös 6 1 006 1006 147 1 153 Jánoshalma 3 194 194 12 206 Dávod 1 140 5 — 140 Bácsbokod 2 322 318 5 Kunszentmiklós 3 874 824 — 874 Izsák 1 40' 40 12 52 Harta 1 64 64 — 64 Lajosmizse 2 171 163 — 171 Szabadszállás 1 60 60 — 60 Sükösd 1 20 20 — 20 Dusnok 1 20 20 — 20 A 7. TVK területén 7 helyen használnak felszíni vizet, 2 helyen talajvizet, 31 helyen rétegvizet. V ízbeszerzések : felszíni 1415 m3/nap (27%) talajvíz 30 m3/nap (4%) rétegvíz 3671.6 m3/nap (69%) összes vízbeszerzés 5 316,6 m3/nap. összes ivóvízminőségű víz 3689,6 m3/nap (69%) összes vízfelhasználás 5814,2 m3/nap összes vízforgatás 443,4 m3/nap (8%) A terület mezőgazdasági jellegű. Két jelentősebb városában azonban az intézmények foglalkoztatottjai vannak túlsúlyban. Ennek ellenére Baja ivóvíz- ellátása a közepesnél gyengébb, Kalocsáé pedig tarthatatlanul gyenge. Mindkettőnek fejlesztése erősen előtérbe kerül. A községek közül ipartelepítésre is alkalmas mezőgazdasági centrumok: Dunaharaszti, Jánoshalma, Kecel, Kiskőrös és Lajosmizse, ahol a fejlesztés sürgős szükségét érzik. Az ivóvízzel ellátott lakosság száma 42,6%. A vízminőség javítása érdekében a törpevízművek építését gyorsítani kell. Ipari vízellátás fejlesztésének szükségessége. Vízigényes iparok csak a Duna mentén telepíthetők, ahol a vízbeszerzés lehetősége gyakorlatilag korlátlannak tekinthető. A körültekintő ipari decentralizáció helykijelölései tehát Baját és Kalocsát mint leggyorsabb fejlesztést igénylő városokat nem mellőzheti. A fejlesztés 226,0 millió Ft beruházást, 60 ezer m3 földmunkát, 24 ezer m betont, 3170 t acélt és 50 t gépi berendezést igényel. A húsz, éves tervidőszak végén (1979. XII. 31.) a vizsgált területen 3 jelentős vízigényű ipartelep létesül: 1 Baja térségében, 2. Kalocsa térségében és 3, Kiskőrös térségében. összes vízigény 868 110 m3/nap, az ipartelepek vízmüveinek költsége 206 millió lesz, ebből építésre szükséges 139,5 millió, gépészeti berendezésekre 46,0 milhó, egyéb költségekre 20,5 millió. Az összes vízigény a jelenleginek százötvenszerese. Baja térsége: A megépítendő ipari létesítmények részére 293 100 m3/nap vízmennyiséget kell biztosítani, amelyből 3000 m3 ivóvíz minőségű. A szükséges nyersvizet a Dunából lehet kivenni. Költség- kímélés céljából célszerű volna közös ipari vízmű telepítése több üzem számára. Erre a telepítéseknél figyelemmel kell lenni. A létesítés várható összr költsége 191 millió Ft. Kalocsa: A városban fésüs-gyapjúszövetgyárat akarnak létesíteni, 4110 m3/nap vízigénnyel, amelyből 510 m3/nap ivóvíz minőségű igény. Az ivóvizet közműről biztosítják, az ipari vizet pedig vízmű építésével. A vízbeszerzés a Dunából történik. Teljes költségszükséglete kfo. 6,5 millió Ft. Kiskőrös: Itt új konzervgyárat fognak létesíteni, amelynek vízigénye 8800 m3/nap. Ebből 5300 m/nap ivóvíz minőségű. Az egész mennyiséget mélyfúrású kutakból kell biztosítani. A vízellátás várható építési költsége 8,5 millió Ft. 1980 év utáni tervidőszak: Vízigényes iparágak telepítése 1980 után is csak a Duna mentén lehetséges, különösen a vízi szállítást is igénylő iparágakra vonatkozóan. Baja és Kalocsa háromféle további telepítésre is alkalmasak. A Dunától távoli községek területén kevésbé vízigényes iparágak telepíthetők, a közvetlen termelt nyersanyagok feldolgozására. Itt figyelemmel kell lenni a szennyvízkérdésekre is, amelyek a később szerzendő tapasztalatok szerinti mezőgazdasági felhasználására (halastó, öntözés) már ma is rámutatunk. Ipari vízellátás sorrendje. A rendelkezésre álló vízkészlet kielégítő mennyiségi és minőségi jellemzőinek ismeretét összehangolva a termelt szenny339
