Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

Öntözési módok szerinti megoszlás: felületi

27,5%, esőszerű 72,5%.

Szennyvízöntözést nem tervezünk.

Az öntözés mezőgazdasági termelési és hitelgazdálkodási feladatainak megoldását a Földművelés- ügyi Minisztérium és szervei, a műszaki feladatok megoldását az Országos Vízügyi Főigazgatóság és szervei végzik.

A végrehajtásban a termelőknek is van szerepük, akiknek erőforrásait a társulatok gyűjtik ösz- sze.

Tervezők: a vízügyi igazgatóságok és a Vízügyi Tervező Iroda. Tudományos vizsgálat szerve: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet.

Hatósági tevékenységet látnak el a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok.

Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet folytatja, míg az öntözéssel kapcsolatos termelési és tudományos kutatásokkal a Földművelésügyi Minisztérium kutató intézetei foglalkoznak.

A Keretterv minden öntözőrendszernél elsősorban a klimatikus adottságokat veszi figyelembe.

Kiskunsági öntözőrendszer

Területe 66 000 ha, melyből vízhasznosításra berendezhető 31 000 ha, vízigénye 31,5 m3/s.

Főcsatornái régi Duna medrek, ezek: Bakér, Kígyósér, Nagyér.

Dunavölgyi vízrendszer északi részének fürtjei

Területe 49 000 ha, öntözésre berendezhető: 31 000 ha. Főcsatornái: Soroksári-Dunaág, Duna— Tisza Csatorna. Dömsödi árapasztó csatorna, Dunavölgyi Főcsatorna egyik szakasza.

Előirányzott üzemmódok: felületi öntözés, hordozható berendezéssel esőszerű öntözés, földalatti nyomócsöves esőszerű öntözés.

A rendszer vízigényét a Soroksári-Dunaág, a dömsödi árapasztó, a Dunavölgyi Főcsatorna és a XXX. sz. belvízcsatorna vize fedezi.

Kalocsai öntözőrendszer

A rendelkezésre álló vízmennyiség 15 m3/s, amelyet részben a Kiskúnsági Öntözőrendszer, részben a reverzibilis Foktői Szivattyútelep, részben önálló dunai fővízkivétel biztosít.

Kecskeméti öntözőrendszer

Tervezett területe 102 000 ha. Vízigénye 26 m3/s, amelyet a Duna'—Tisza Csatornából nyer négy vízkivételi helyen.

Csengődi öntözőrendszer

Tervezett területe 57 000 ha. Vízigénye 15 m3/s, amelyet a Duna—Tisza Csatorna gyóni bögéje biztosít.

Baja—Kiskunhalas—Bácskai öntözőrendszer

Tervezett területe 157 000 ha. Vízigénye 40 m3/s. A vízellátás a Dunából történik.

Margitta-szigeti öntözőrendszer

Öntözhető területe 10 000 ha, vízigénye 7 m3/sec, amelyet dunai vízkivétel biztosít.

Rendszeren kívüli öntözések

Dunámén ti öntözések.

önálló vízkivétellel legfeljebb fürt nagyságig terjedő területek öntözésére a Duna balpartján van lehetőség. A terület végig sík, talaja jó termő, öntözés szempontjából megfelelő. Vízellátása minden esetben gépi kiemelés a Dunából.

Konkrét igényként jelentkezik ezek között a Kandafoki öntözőfürt megvalósítása. Ez a beruházási program szerint 3 500 ha öntözését teszi lehetővé. Ezen felül tervezés' alatt álló igények mintegy 11 700 ha-ra terjednek ki.

Felszínalatti vizek

A 7. TVK területén széleskörű lehetősége van a csőkutas öntözésnek, mintegy 29 000 ha területen.

A kutas öntözésnek, nagy jelentősége van azokon a területeken, ahová felszíni csatornában az öntözővíz vezetése nem lehetséges, vagy gazdaságtalan a nagy költségek miatt.

Ezzel a pozitívummal szemben áll a kutas öntözés bizonytalan vízhozama. Kutatóink feladata, hogy elhatárolják azokat a területeket, amelyek csak bizonyos határértékek között ingadozó vízhozammal jó minőségű öntözővizet szolgáltató kutak fúrására alkalmasak és az üzemszerűen kiemelt vizet tartósan adják.

A keretterv megvalósítása során az 1960. december 31-i állapotnak megfelelő 7 000 ha öntözött terület 152 700 ha területtel kerül fejlesztésre.

Ez a nagyarányú fejlesztés közel 8,5 milliárd Ft beruházását, több mint 55 millió m3 földmunka elvégzését és több mint 1 millió m3 beton beépítését igényli.

2.206 Halászati vízhasznosítás

A halászati vízhasznosítás címén a természetes vizek halászatával, a tógazdasági, valamint a járulékos haltenyésztéssel foglalkozunk.

Természetes vizek halászata

Területünk Pest megyei részének természetes vizei halászat vonatkozásában nem kihasználtak. Bár a főcsatornák az öntözés igényei miatt nagyobb mennyiségű vizet szállítanak, tervszerű halászatuk nincsen.

Az Alsó-Dunavidék Bács megyei és Baranya megyei részén a folyók halbősége mesébe illő volt valamikor, de a vizenyős lápok is könnyű halászzsákmányt Ígértek. A török vészek utáni népesedési időszak rablógazdálkodása sokat ártott a területnek, az elmúlt században megindult lecsapolások és folyószabályozások pedig nem vették figyelembe a halászat érdekeit, ezért a terület halállománya talán századrészére csökkent. Ma a hajózás is zavarja a halakat, az ipar pedig jobban szennyezi a vizeket.

335