Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Á természetes vizek közül a Dunán kb. 7130 ha területet hasznosítanak intenzíven. A bérlő halászati szövetkezetek közül kimagasló a bajai Üj Élet HTSz 1958. évi halhozama kb. fél mázsa hektáronként. A Ferenc-csatorna 103 ha területe kb. másfél q halhozamot ad ha-ként, de összetétele nem nagyon kedvező. A DVCs hasznosított vízterülete kb. 200 ha, halhozama kb. 30 kg/ha. A Sárközi I. és II. Főcsatorna összesen 60 ha területén vannak hasznosított halászterületek, kb. 30 kg/ha halhozammal. A természetes tavak közül hasznosítják a solt- vadkerti és pirtói tavakat, a helvéciai Ludas tó vizét, a kerekegyházi Kondor tavat, az orgoványi Csíra-rét vizét és kisebb kopolyaszerű mélyedéseket Csátalján, Hartán, Bátyán és Fajszon. Becsült halhozamuk 30—50 kg/ha. Fejleszteni kell a természetes vizek halászatát is. Pest megyében ilyen vonatkozásban fő feladat a Soroksári Dunaág hatékony vízvédelme a környező gyárak szennyvízfertőzésétől. Bács-Kiskún megyében a természetes vizek halászatát a dunai holtágak belterjesebb kihasználásával kell fokozni, amely kb. 766 ha víztükör fejlesztést jelent. Tógazdasági haltenyésztés A Pest megyei részen 3 halgazdaságot kell megemlíteni. Ezek közül az apaji gazdaság mindkét tavát állami gazdaság üzemeli, míg a dömsödi gazdaság a helyi Dózsa Tsz kezelésében van. Bács- és Baranya megyében a tógazdaságok szintén részben állami, részben szövetkezeti kezelésben vannak. Ezek: Katymári szövetkezeti halastó, Tab- di Üj Élet Tsz 6 ha-os halastava, Fajszi Vörös Csillag Tsz 1,5 ha-os halastava, Csávolyi Egyesülés Tsz 3,5 ha-os területű halastava, Szeremlei Béke Tsz 3,5 ha-os halastava, Sükösdi Vörös Zászló Tsz halastava a Sárközi I. főcsatorna holtmedrében, Kún- szentmiklóson a Solti ÁG 20 ha-os halastava, a dá- vodi Püspökpusztai halastavak, a Tolna megyei Halgazdaság kezelésében, a mohácsi Riha tavak a homorudi Kossuth Tsz kezelésében, végül a Kara- pancsai tavak a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság tulajdonában. Pest megye területén járulékos haltenyésztés nem volt és jelenleg sincs. Bács megyében Kúnpeszéren próbálkoztak vele 1955—1957. években, de a próbálkozás előfeltételek hiányában nem volt sikeres. A Pest megyei részen az 1960. évben az egy főre eső évi halfogyasztás 1,4 kg. A tenyésztési adottságok kedvező volta és a fővárosi piac közelsége folytán a fejlesztés szükségessége kézenfekvő. A vidék halfogyasztása viszont — messze az országos átlag fölött van. Míg a közel 130 000 lélekszámú Debrecenben a múlt évben 2303 q halat hoztak forgalomba, addig a 30 000 lakost számláló Baján 3296 q-t vásároltak. A fenti számok erősen indokolják a fejlesztés szükségességét, és ezt a terület sok kedvező adottsága lehetővé is teszi. Távlati fejlesztési irányelveink a halfogyasztást 4—5 kg/főre kívánják felemelni. Tógazdaságaink fejlesztése azért szükséges, mert a piacra termelés mellett ez az üzemmód egyedül alkalmas a tenyészállományok szaporítására. A Pest megyei terület szikesei kiválóan alkalmasak tógazdaságok létesítésére. Ugyanezen lehetőség meg van Bács megyében is, víziszámyas tenyészettel összekapcsolható módon is. Az Alsó-Dunavidéken a távlati fejlesztési terv szerint 3 400 ha intenzív tógazdaságot kell létesíteni, ezen felül 350 ha holtági hasznosítást is. Ezt a tervszámot a kijelölések 20 éven belüli létesítésre 5 100 ha-ra emelték. A várható fajlagos halhozam előirányzata 7—10 q/ha. A visszatérülés megrövidítésére több helyen párhuzamos víziszámyas tenyészetet ír elő a fejlesztés terve. A 7. TVK területén a tógazdasági fejlesztés hatalmas ütemű lehet. A tervbe vett 5 100 ha-nyi tógazdaság várható haltermelése 47 650 q. A meglévő halastavak 7 185 q hozamával együtt elérhető eredmény felül lehet az 50 000 q-n, ami az országos tógazdasági halhozam egyharmada. A tervek vizsgálják a tófejlesztés hatékonyságát is. A gazdaságossági mutatók mérsékeltnek minősülő 7 q/ha halhozam mellett is kedvezőek, bár ennél nagyobb hozamra lehet számítani. A síkvidéki tavak visszatérülési ideje kb. 10 év. A terület Pest megyei részének tervezett halastavai a várható nagyobb halhozamok miatt gazdaságosabbnak ígérkeznek. Járulékos haltenyésztés A belvízi tározók — jól összehangolt üzemrend mellett — belterjes tógazdaságok létesítésére is alkalmasak. A rízstelepek halászati hasznosítása nálunk elhanyagolt, külföldön jobban kifejlesztett magyar ötlet. Bevezetése a halászati eredményen felül a rizstermesztésre is előnyös volna. Az országos Halászati Vázlatterv célkitűzései között szerepel a kommunális és élelmiszeripari szennyvizek tógazdasági hasznosítása is. Az O VF Vízhasznosítási Osztálya összeállította a mezőgazdasági vízhasznosítások 20 éves távlati tervét, amely szerint összesen 47 800 ha területű tógazdaság létesül a jövőben, evvel 63 000 ha-ra emelkedne a tógazdaságok száma. A tervezésnél követendő fejlesztési alapelveket a távlati terv egységesíti. Az Alsó-Dunavidéki körzetben összesen 15 699 ha-nyi természetes vízterületet hasznosítanak halá- szatilag 35 kg/ha fajlagos halhozammal, amely hozamot megfelelő és általánosan bevezetett intézkedésekkel legalább a kétszeresére kell felemelni. így fejesztést érhetünk el a Dunában és holtágaiban, főként a mentett oldali ágakban. A Ferenc-csatornában és a belvízi csatornákban, főként megfelelő szelektálással és ivadék utánpótlással. A természetes tavak közül fejleszthető a Harka-tó, mely az átalakítási tervek szerint teleltetésre is alkalmas lesz, a Csukás-tó, amely 3 millió m3 víz tározására kiépíthető, és másodlagos üzemű halastó létesítését ígéri, a Kondor-tó, amely 3 000 ha terület belvizének összegyűjtésével két tóegységet alkothat közbeékelt 3 teleltetővel, az orgoványi Csira-tó, amelynek 200 ha-ra történő növelése folyamatban van, 336
