Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

1. táblázat

Megnevezés

Egys. ár 1000 Ft db

1965

1000 Ft db

1970

1000 Ft db

1000

1975 Ft db

1980 1000 Ft

í.

0,2—0,3 m3 sz. kotró

800

3

2 400

3

2 400

3

2 400

4

3 200

2.

0,5i— m3-es szárazkotró

1000

2

2 000

2

2 000

2

2 000

3

3 000

3.

Kis f. nyeső (2,5—2,75 m3)

400

4

1 600

4

1 600

4

1 600

4

1600

4.

Nagy f. nyeső (5—6 m3)

700

3

2 10O

3

2 100

3

*> 100

3

2 100

5.

Kis dózer

300

2

600

3

900

3

900

4

1 200

6.

Nagy dózer

700

1

700

2

1 400

2

1 400

2

1 400

7.

Autógréder

600

1

600

1

600

1

600

1

600

8.

150 1 betonkeverő

40

4

160

4

160

4

160

4

160

9.

250 1 betonkeverő

60

4

240

4

240

4

240

4

240

10.

FM. 10-DA. tip. URH.

150

1

150

1

150

1

150

1

150

11.

Személygépkocsi

110

1

110

1

110

1

110

1

110

12.

Személygépkocsi

80

2

160

2

160

2

160

2

160

13.

GAZ terepjáró gépkocsi

105

2

210

2

210

2

?10

2

210

14.

TITÁNIA réselőgép

1000

1

1 000

1

1000

1

1 000

1

1 000

15.

CSEPEL-100 fúrókocsi

650

1

650

1

650

1

650

1

650

összesen

12 680

13 680

13 680

15 780

5. ÜZEMELÉS, FENNTARTÁS, FELÚJÍTÁS

Az Alsó-Dunavidéki TVK területén az üzemelési feladatok 3 szakágazati tevékenységen belül mutatkoznak.

Ezek:

A) — Folyamszabályozás;

B) — Belvízrendezés;

C) — Mezőgazdasági vízhasznosítás.

— A) — Folyamszabályozás — A Ferenc-táp- csatornából 35 km van magyar területen. A béke- szerződés előírásai szerint a csatorna vízszintjét 85,00 m. A. f. magasságban kell tartani. Erre 50 cm tűrés van megadva, Szeremle község belvizeinek befogadására még így is alkalmas. A Ferenc-tápcsa- tona vízfője az 1876. évben épült Deák Ferenc zsilip. (Napjainkban a műtárgy egy részének átépítése után is a zsilip egészében véve inkább muzeális állapotú.) — A zsilip kettős: vízbeeresztő táblás zsilipből és kamara zsilipből áll. A táblák mozgatása nincsen gépesítve. A tápcsatorna vízbetáplálása kettős célú: kisebb mértékben öntözést, zömmel halászati érdeket szolgál. (SZABADSÁG Halászati Term. Szöv. — Nagybaracska. — kézben tartja az egész Margitta-sziget és a Ferenc-tápcsatorna nyíltvízi halászatát. Évi üzemterv szerint dolgozik.) A tápcsatornában gyakorlatilag hajózás nincsen. A kamara zsilip vaskapui kézzel mozgathatók.

— B) — Belvízrendezés. — Szükség szerint 5 belvízrendszeren van műtárgyakkal ellátott csatornahálózatokon belvízleeresztés, ill. belvízvisszatartás. Az 5 belvízrendszerben összesen 4 stabil szivattyútelep működik. — A dömsödi árapasztón — Szunyoginál — 6 m3/s, max. telj. — 2,0 m em. mag. (DVCS-n); — az érsekcsanádi zsilipnél 6,0 m3/s max. telj. — 4,5 m max. em. mag. (Sárközi B. r.); — Karapancsán 3,6 m3/s max. telj. — 3,0 m max. em. mag. (Margittasziget B. r.); — és az ún. hercegszántói zsilipnél 0,6 m3/s. max. telj. — 3,0 m em. mag. (Igali B. r.) — hordozható szivattyúk száma 11, ezek összteljesítménye 3,09 m3/s.

— C) — Mezőgazdasági vízhasznosítás.

a) — öntözés. — Összesen 8 öntözőrendszerben (pl. Soroksári Dunaágra telepített ö. r.; DTCS-re telepített ö. r.; DVCS-re telepített ö. r.; stb.... végül csőkutakra, telepített öntözések — ez utóbbiak rendszeren kívüliek.) — 7320 ha berendezett területen, 71 008 m'Vs vízkivételi kapacitással, külön 1,51 km öntözésre szolgáló csatornával, 241 db műtárgy működtetésével (pl. híd, zsilip, áteresz, bujtató és egyéb) volt beállítva az öntöző tevékenység 1960- ban. Megemlítendő, hogy belvizes csatornákat is használtunk öntözővíz szállításra.

b) — Halászat. — összesen 13 helyen (pl. Apaj, Dömsöd, Katymár, Tabdi, Fájsz, Csávoly, a mohácsi Riha-tó stb.) történt 1960-ban tógazdasági üzemek vízzel való ellátása, összesen 639 ha kiépített tóterületen, 4,36 mió m3 tározható bruttó vízmennyiséggel. — Valamennyi tógazdasági tápláló és be316