Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

fogadó vízfolyás (3 kivételével) belvízvezető csatorna. — Általában az üzemelési feladatok, végrehajtói a szakaszmérnökségek szakágazati vezetéssel.

Kiemelendő, hogy a termelési osztályon belül működő gépészeti csoport üzemelési tevékenysége minden egyes szakágazat építési, felújítási és fenntartási munkáihoz van rendelve és mindenkor és mim den helyen a kivitelek gépi ellátottságát biztosítja az operatív rendeltetésű szakaszmérnökségen keresztül. Munkájának ellátására 1960-ban szerszámgépek (23 db.) személygépkocsik, tehergépkocsik, vontatók és pótkocsik (összesen 30 db.); motorkerékpárok (28 db); földmunka és építőipari gépek (17 db.); kútfúró berendezésék (7 db.); erőgéppel összeépített szivattyúk (14 db.); lakóhajók (7 db); motoros vizijárművek (16 db.); uszályok (7 db.); és 1 uszógőzdarú állanak rendelkezésre. (Fejlesztést

1. a 4. alfejezetben.)

A 7. Alsó-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv területén a vízügyi műszaki tevékenység aktív és passzív vonalán a felújításnak, fenntartásnak rendkívüli jelentősége van. Valamennyi szakágazat ösz- szes berendezésének olyan állapotúnak kell lennie, hogy rendeltetésének megfeleljen. A. folyamszabályozási művek feladata, hogy a vízpályán, állandósított hajóút legyen, kellő mélységgel és szélességgel, ugyanakkor az árvizek, különösen a jeges árvizek akadálytalanul levonulhassanak. A természettől elfajuló folyók javított állapotát támadják a természeti erők, pl. a jég (1. a Duna-balparti Koppányi- zátonyt), a vízállások gyors változása, kedvezőtlen kohéziós' viszonyok, parti, hullámtéri növényzet: fák, bokrok beszakadása, ami hajózási akadályt, zátonyosodást okozhat. — Földépítmények (árvíz- védelmi töltések) megóvása szél, eső, viharok, az árvíz nyomása, a vízhullámzás maró hatása stb. ellen el sem képzelhető gyommentes gyepszőnyeg és hullámtéri véderdők nélkül. — Ezek mind felújításra, fenntartásra szorulnak.

Csatornáink adottság révén, elvileg vitatható módon, kettős rendeltetésüek. Káros belvizeket vezetnek el és öntözővizet szállítanak. Vízemésztő képességüket zavarja, sőt teljesen megakadályozhatja a feliszapolódás, s fölverődő fű, gaz, sőt vizinövé- nyek. Az utóbbival a Dunavölgyben gyakran találkozunk, mert csatornáink, főcsatornáink zöme ún. fokok, amit a természet alakított ki az előidőkben. Fenékesésük kicsi, szakaszonként nulla is lehet, keresztmetszetük nem geometriai alakzat, hanem lapos vájolat — tele vízinövénnyel. A műtárgyak alatt számos helyen folyós homok van. Régi, rossz alapozások (talajmechanikai ismeret nélkül — 1. az érsekcsanádi zsilip utócsatoma felöli részét vagy a fcarapancsai szivattyútelepet. Ez utóbbit időközben elektrifikálták és az alapozás-biztosítás betonfüggönnyel megindult.) — vagy vizijárási szélsőségek következtében úgy meghibásodhatnak, hogy felújításuk elkerülhetetlen. (1. a kiborult lugosi viziosztóművet.) — A fejlődésben számolni kell szennyvizek tógazdasági tisztításával, hasznosításával, — vagy újszerű technológia szerint a szennyvizek öntözés formájába való elhelyezésével, tehát kettős célú berendezésekkel. A fenntartások szükségszerűen fokozódni fognak.

Ha nyers közelítésben is — nézzük meg jelen kerettervi vonatkozásban a felújítások + fenntartások költségkihatását. Az 1962 évi „MÉRLEG”- ből kell kiindulnunk, mert ugyanezen évben történt meg a mélyépítmények felértékelése.

1962-ben az állóeszközök záró értéke épületeknél és építményeknél 2 017 355 Ft. (1000 Ft-ban)

1962-ben a felújítások termelési értéke 9 133 Ft., — a fenntartások termelési értéke pedig 16 705 Ft.

A felújítások tehát az állóeszközök záró értékének 0,45%-a, a fenntartások pedig ugyanennek 0,83 %-a.

Gyakorlati tapasztalat szerint mind a felújítási, mind a fenntartási hányad kedvezőtlenül alacsony.

Felújításoknál 1 %-ra, fenntartásoknál 1,5 %-ra kellene emelni. E kérdés kivizsgálása hosszabb tanulmányozást igényel. Pl. az állóeszközök egy része ugyanis olyan építményekben mutatkozik, amiknek sem felújítása,, sem fenntartása, műszakilag nincsen indokolva, (pl. a folyamszabályozási művek egy részénél.)

6. munkaerögazdAlkodás, szakoktatás

A jelenlegi munkaerő és szakember ellátottságot nézzük meg három év adataiból.

Az adatok a rendszeresített „évi jelentés”-ekből olvashatók ki.

A 6. oszlop adatai a bajai VÍZIG 1963. évi jóváhagyott üzemtervéből vannak kiemelve.

Megjegyzés: *) — az üzemterv szerint: állandó főfoglalkozásúakat kell érteni, a 285-ben 112 műszaki, 94 adminisztratív és 79 kisegítő van.

Nézzük meg ezután 1980-ig a termelési terv tételeit — a XIX. Fejezet 2. sz. mellékletéből.

Az 1960—1980. évek közötti termelési költségekből az alábbiakban ki van emelve a VÍZIG feladatát képező tömeg.

A III. Fej .-bői az árvízmentesítést teljes egészében idegen szerv feladatának tekintjük, marad a közép és kisvizi szabályozás költsége — 732 millió Ft.

A IV. Fejezetből a belvizes területek rendezését teljes egészében VÍZIG feladatnak vesszük, — költsége 208 millió Ft.

Az V. Fejtből (beépítve a IV. Fej .-be) a kisvízfolyások stb. rendezése teljes egészében VÍZIG feladat — költsége 6 millió Ft.

A IV. Fej .-bői, a rendszerbe tartozó öntözéseknél és a rendszeren kívüli öntözéseknél együttesen VÍZIG feladatnak veszünk 282 millió Ft-ot.

A VII. Fej.-ből a 205 mió Ft összköltség 40 %-át tekintjük VÍZIG feladatnak — ez 82 millió Ft.

317