Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
A mezőgazdasági vízhasznosítás vízhasználatának túlnyomó része (augusztusban kereken 7,5 m3/s) öntözési célt szolgál. A halastavak ellátására majdnem 1 m3/s vízmennyiséget vesznek igénybe. Az öntözött terület kiterjedése jelentős. Rizs 965 ha 15 o/0 Szántó 1217 ha 19 % Kert 582 ha 9% Rét-legelő 1483 ha 24% Esőztető 2013 ha ЗЗ0/0 Összesen: 6260 ha 100 % Az öntözővíz 90 %-át a Duna—Tisza csatorna elkészült szakaszának vizéből veszik át. Megindult a talajvizekből táplált csőkutas öntözés is, főként Bács-Kiskun megye nyugati részében (7/a). A kizárólag felszíni vízkészletből ellátott halastavak nagyobb része (400 ha) a Duna—Tisza-csa- tornából veszi vizét, kisebb része (170 ha) a vízrajzi területegység déli részén (7/a) helyezkedik el. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre A 7. sz. TVK-egység a nemzetközi jelentőségű Duna folyamon, illetve a Soroksári Dunaág közvetítésével táplált DTCs—DVCs-án kívül gyakorlatilag nem rendelkezik felszíni vízkészlettel. A vízkészlet területi megoszlása is előnytelen, mert, a Duna a terület nyugati határán' folyik. A kedvezőtlen helyzete megjavítására a Duna—Tisza Csatornán keresztül a Dunavölgyi Főcsatornába táplálnak nagyobb mennyiségű (kb. 7—8 m'Vs) Duna- vizet. A főcsatorna a terület középvonala közelében húzódik s így a felszíni vízkészlet megoszlását sokkal előnyösebbé teszi. A Duna alapkészlete augusztusban 1415 m3/s, szeptemberben 778 m3/s. Vize — a jórészt belőle táplált Dunavölgyi Főcsatornáéval együtt — „A” minőségű, mindenre alkalmas. A Duna azonban külföldi eredetű, s hazánkba érkezését megelőzően több más országot érintő vízfolyás lévén, az ottani mesterséges beavatkozások a folyó vizének nemcsak mennyiségét, hanem minőségét is megváltoztathatják. A területen a felszíni vízkivétel a vízhozamok erejéig elterjedt. Igényeket kizárólag, a mezőgazdaság, s ezen belül túlnyomórészt az öntözés támaszt. A terület felszíni vízkészlete — a Dunavölgyi Főcsatornáé s a kis erek elenyésző készlete1 együtt — 100 %-ra igénybe vett. A főcsatornára települt fogyasztókhoz a mindenkori igényekhez igazodó mennyiségű dunavíz juttatható, ezért a 100 %-os kihasználtság itt nem természetadta határ elérését jelenti, hanem az igényekhez igazodó vízszállítást mutatja ki. így a vízigényeket ezen a területen még nagymértékben lehet növelni a Duna—Tisza Csatornára és a Dunavölgyi Főcsatornára támaszkodva. Egyéb felszíni vízfolyások mentén a legkisebb mértékű fejlesztés sem lehetséges. 2.232 Vízmérleg a felszínalatti vizekre 2.2321 PARTISZÜRÉSÜ VIZEK MÉRLEGE A területen jelentős mennyiségű (17,5 m3/s) partiszűrésű készlettel csak a Duna rendelkezik. A víz minősége alapján az „A” kategóriába sorolható. A partiszűrésű víz kihasználtsága ezen a szakaszon alig 1 %. Mivel a készlet jelenleg gyakorlatilag kihasználatlan, benne nagymérvű fejlesztés lehetősége rejlik. 2.2322 TALAJVÍZMÉRLEG A terület talajvízkészlete átlagos értékű: 4,6 m3/s- ra becsülhető. A készlet területi megoszlása nem egyenletes. A 7/« részterület egymagában tartalmazza a teljes készlet 60 %-át, míg a teljes területnek több mint 60 %-ára a készletnek mindössze 40 %-a jut. A 7/у, 7/b és7/<p részterület talajvízkészlete elenyésző. A talajvíz minőség szerinti megoszlása az átlagosnál valamivel rosszabb. A teljes vízkészletnek 39 %-a „A” minőségű, azaz mindenre alkalmas és további 33 %-a alkalmas mezőgazdasági és ipari hasznosítási célokra („B” minőségű). Végül 27 %-a csak ipari és halászati célokra, megfelelő „C” minőségű víz. A talajvízkészletet kizárólag mezőgazdasági — túlnyomórészt öntözési — célokra hasznosítják. A talajvízkészlet kihasználtsága nem egyenletes: részterületenként 0 és 44 % között mozog. A terület átlagosan 5 %-os kihasználtsága arra mutat, hogy megfelelő területre telepített talajvízhasználatok révén még az átlagosnál nagyabb mértékű fejlesztés is lehetséges. Jelen állapotban a talajvízkincs minden részterületen belül általában még minőségi megoszlásban is ki tudja elégíteni az igényt. Hiány sehol sem jelentkezik. A fejlesztés szempontjából elsősorban a 7/a részterületnek van jelentősége, kereken 2,6 m3/s-nyi szabad vízkészlettel. Másodsorban a 7/e és a liß részterületek következnek 0,9 ill. 0,65 m3/s szabad vízkészlettel. 2.2323 RÉTEGVIZEK MÉRLEGE A terület rétegvízkészlete igen számottevő, 8,4 m3/s. A készlet megoszlása nem egyenletes. Ebből legnagyobb a 7/A részterület részesedése (48 %), legkisebb a 7/B részterületé (86%). A rétegvizeknél minőség szerinti megosztást nem vettünk fel, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet van olyan érték, amelyet — ha szükséges — kezeléssel aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas minőségűvé tenni. A terület rétegvízigénye viszonylag jelentéktelen. Kizárólag ipari célokra használják. A terület átlagos kihasználtsága és a részterület egyenkénti kihasználtsága sem éri el az 1 %-ot sem. A terület rétegvízkészlete tehát még nagymértékben szabad. Különösen a 7/A és 7/D részterület együttesen 6 m3/s-nyi készlete volna még jól felhasználható. De a többi részterületen is a készlet 299
