Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Á III. ütemből a 7. TVK területére a Kvassay zsilipnél és a 45,0 cskm-nél épülő hajózsilipek tartoznak. (A területre esik még a Soroksári Duna- ág 107 m'Vs-ra való bővítése és a kecskémét—kis- kúnfélegyházai kikötő.) Az I—III. ütem összes költsége 1997 millió Ft, melyből a Soroksári Dunaágra 114 millió Ft esik. ÍV. ütem Feladata 200 m3/s öntözővíz biztosítása a Duna— Tisza közére és a Tisza völgyén, állandó kétjáratú hajóút biztosítása 1350 tonnás uszályok számára és 113 MW csúcsénergia biztosítása. A vízszintes vonalvezetés teljesen megegyezik a III. ütemével. A megváltozott vízmennyiségeknek megfelelően a hossz-szelvény némileg módosul. A 0—30 km-es szakaszon 200 m3/s vizet szállít a Sári—Dabas közötti vízkivételig. A vízmélység 6,0 m, esés 1,5 cm/km. Innen 180 mVs-ot vezet a csatorna az előbbivel teljesen azonosan folytatandó hossz-szelvénnyel a 45 cskm-nél levő szivattyútelepig, amelynek a kapacitása 180 m3/s-ra növekedett 14,0 m-es emelő- magasság mellett. A gerinctartály esése 1,5 cm/km. A 91 cskm-től a vízmennyiség csak 160 m3/s. Ez a mennyiség érkezik a Nyárlőrinci Tározóba, amelynek a felülete 21 km2-re bővül. A tározó és az erőmű között 7,0 m mély csatornában 2 cm/km eséssel megy 640 m3/s. A megnövekedett vízmeny- nyiséget a csatorna csak jelentékenyen kibővített szelvénnyel képes elvezetni. A rézsűk hajlása 1 : 3. A fenékszélességek a következőképpen alakulnak: 0—30 cskm-ig 50,0 m, 30—91 cskm-ig 44,0 m, 91—115,80 cskm-ig 38,0 m, a Nyárlőrinci Tározó alatt a 115,8—122,7 cskm között: 115,0 m. A vízmélység az utolsó szakasz kivételével 6,0 m. A tározó és az erőmű között 7,0 m. A rézsűk hullámverés ellen biztosítva vannak. Talajtörés ellen magas- vízszintek esetén szivárgók építésével védekeznek. A IV. ütemben a 45,0 cskm-nél levő szivaty- tyútelepet további 140 m3/s-al kell bővíteni 180 m3/s hozamra. A Nyárlőrinci Tározót 21 km2 területre kell bővíteni. 18 óra alatt 160 m3/s vízbevezetés esetén 10,5 millió m3 tározódik a 6 órás csúcsüzem idejére. Az energiatermelés ideje alatt 40—50 cm-t esik a viznívó. Az erőtelep leszívó hatására kialakuló vízszintingadozások és sebességek vizsgálatára részletesebb számítások és kismintakísérletek szükségesek. Lehet, hogy a tározó bevezetéséhez szabályozó zsilipet is kell építeni. Az erőművet a 122,7 cskm-nél 520 m3/s további vízfogyasztású gépcsoportok beépítésével 640 m3/s kiépítési vízhozamra kell fejleszteni az esés változatlanul hagyása mellett. Az új teljesítmény 113 MW lesz. A gépegységek közül 180 m3/s összes vízhozamú csoportokat reverzibilisre kell készíteni a téli csúcs- energia termeléshez szükséges vízmennyiségnek napközben a Tiszából való biztosítására. Biztonsági túlfolyót az alapdokumentáció nem ír elő, de az alkalmazására, vagy nem alkalmazására vonatkozóan szükség lesz előzetes vizsgálatokra. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy milyen kapacitású gépegységeket kell kettős működésűre kiépíteni, illetve, hogy célszerű-e az Alpári Tározó és a Tiszai III. Vízlépcső alvize közé egy ugyancsak csúcsrajáró energiatermelő lépcső építése. A Soi’oksári-Dunaág vízhozama a IV. ütem igényeinek megfelelően nem bővíthető. A vízigények alakulása az alábbiak szerinti lesz: Duna—Tisza Csatorna 200,0 m3/s Északi övcsatorna 8,5 m3/s Kiskunsági Főcsatorna 42,0 m3/s Ipari vízigény 6,5 m3/s 257,0 m3/s A 107 m3/s-ra bővített Soroksári-Dunaág a hiányzó 150 m3/s hozamot már gazdaságosan nem szállíthatja. Ezért egy 150 m3/s kapacitású átmetszés készül a Csepel-szigeten keresztül Szigetszentmiklós felé. Az átmetszés az 1634 fkm-ről indul az adonyi lépcső 101,00 m Orsz. feletti duzzasztási szintjéről és 6 cm/km eséssel halad a sziget keleti oldala felé. A vízkivételnél árvízkapu készül. A csatorna 12,0 m-es fenékszélességű és 6,0 m mély. A végén a vizet le kell ejteni a 97,10 m-es szintre. Ez 4,4 MW energiatermelésre ad módot. A felvízi oldalon a vízszint több helyen meghaladja a terepszintet. Ezért a töltések mellett szivárgó árkoka kell létesíteni. Az alvizi oldalon a csatorna 60,0 m fenékszélességgel és 3,10 m mélységgel vezeti a vizet a Sorok- sári-Dunaágba. A csatorna felvízi oldalán két közúti híd, az alvizi oldalán 1 közúti és egy vasúti híd megépítése válik szükségessé. Az I—IV. ütem teljes költsége 4 345 millió Ft, melyből a Soroksári Dunaágra 380 millió Ft jut. A csatorna tervezésénél figyelembevett általános szempontok az alábbiakban foglalhatók össze: A DTCS nemzetközi érdekeket is szolgáló IV. kategóriájú hajózóút, 1350 tonnás hajók rendszeres kétirányú közlekedésére kellett tervezni. Az előírás- szerű méret csak a IV. ütem kiépülése után lesz meg. Ekkor kétirányban csak 1000 tonnás uszályok közlekedhetnek. A hidak az I—III. ütemben épülnek, de a IV. ütemnek megfelelő nyílásokkal. A IV. ütemben csak a Csepel-szigeten épül 4 híd. A csatorna fölé 28 db 75, 70 és 65 m (Alpámál 2X50 m) fesztávolságú híd fog épülni. Ezek közül 6 db vasúti híd, 22 pedig A és В terhelésű közúti híd. A műutak alá \ terhelésű, a földutak alá В terhelésű híd készül. A hidak alatti űrszelvény 7,0 m, A csatorna legnagyobb kikötője a kecskémét— kiskunhalasi, amely az 5. sz. közútinak és a buda- pest—szegedi vasútnak a csatornával való metszése közé esik, mind a két szárazföldi úthoz jól csat- lakoztathatóan. Raktárak és tárházak, rakodógépek teszik a kikötőt a korszerű igényeknek megfelelővé. Ezenkívül 9 községi kikötő épül hajófordítóval. Az elvágott dülőutakat párhuzamos utak kötik össze. A lakótelepek közművesítve lesznek. 18 csator- naőrház fog a csatorna mellé épülni, és üzemi tele279
