Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
fonhálózat köti Össze őket egymással és a nagy műtárgyakkal. Járulékos létesítmények A talaj törés ellen védő övcsa torn ák az összegyűjtött vizet a belvízcsatornákba vezetik. Az Alpár—Nyárlőrinci 2,5 m3/s hozamú csatornát, a Csukás-éri főcsatornát 4,7 m3/s vízhozammal, a Városföldi csatornát 0,4 m3/s és a Félegyházi csatornát 2,2 m3/s hozammal át kell bújtatni a DTCS alatt. A kisebb belvízcsatornák vízé az övcsatornák vezetik az átbújtatásra kerülő csatornákba. A Duna—Tisza Csatorna hatása az egyéb vízgazdálkodási ágakra rendszerint kedvező. A vízerőhasznosítás az alábbi táblázatból vehető: Megnevezés Energia Termelés Fogyasztás millió kWó/év III. ütem 1. Energiafogyasztás a szív. telepnél _ 59 ,6 2. Csúcsenergia termelés a nyárlőrinci telepnél 47,2 _ IV . ütem 1. Energiafogyasztás (többlet) _ 20 7,1 2. Csúcs en ergi a í e rmelés (többlet) 204,8 266,7 252,0 A számításnál a Duna vizének hasznosítását tételezték fel, figyelembevéve a befagyás okozta 2,5 m-es emelési többletet, évi 30 napon át. A táblázat szerint évi 14,7 millió kWó deficit jelentkezik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a csúcsenergia értéke kétszerese a szivattyúzási energia értékének. így számolva, évi 220 miihó kWóra értékének megfelelő nyereséget érhetünk el. Energia mindennap nyerhető, és nincs kieső nap. További előny, hogy rövidebb időre, a csúcstermelés terhére, szabályozó energia is termelhető. Hajózás szempontjából a csatorna révén jelentős területek kapcsolódnak be a forgalomba. Az ÉKME Vasútépítési és Üzem tanszéke által végzett forgalmi tanulmány szerint a várható forgalom 2,7 millió t/év lesz. A csatornának az öntözésre van talán a legnagyobb hatása. Ha számszerűen nem is mutatható ki, érezhetően meghaladja a hajózás szempontjából vett hatékonyságát is. Az öntözés ütemről-ütemre növekszik vízhozamban és ennek következtében területben is. Az I. ütemben 20 m3/s vízmennyiséggel 40 000 ha terület öntözése válik lehetővé a Duna felé eső részen. A II. és III. ütemben további 30 m3/s-ot lehet a Tisza völgyébe vezetni, így az ottani területeken 70 000 ha öntözése válik lehetővé. A 7. TVK szempontjából a Duna völgyében és Duna—Tisza- közi hátságon létrejövő öntözések jelentősek. A IV. ütemben a szállított víz mennyiségével az öntözhető területek is növekednek. A dunavölgyben 40 m3/s-al 80 000 ha terület öntözhető a távlati tervben. A Duna—Tisza közén öntöző főcsatornák osztják el a gerinctartályba emelt vizet. A Tiszába az érkező víz pedig annak vízháztartását hozza egyensúlyba. A 7. TVK öntözésének távlati fejlesztésével a VI. fejezet foglalkozik részletesen, A csatorna gazdasági vizsgálata egyelőre csak a költségbecslésből és az egyes vízgazdálkodási ágazatokra gyakorolt hatásainak az elemzéséből áll. Ezek a hatások azonban pénzértékben nem fejezhetők ki a jelenlegi ismeretünk alapján. Még nehezebb volna a költségeknek megosztása a különböző hasznot élvező ágazatok között. Ezért a nagylétesítmény hatékonysága és megtérülési ideje számszerűen nem értékelhető. Ezt a munkát a tervezés egy fejlettebb stádiumában kell majd elvégezni. Pozitív hatása azonban kézenfekvő. Ezt igazolja a létrehozása körül eddig is tett erőfeszítések nagysága is. A csatorna kiviteli összköltsége 4345 millió Ft. A Duna—Tisza Csatorna építése 4 ütemben végezhető. Az építést és ütemezést illetően kormányzatunk még nem döntött. Jelenlegi álláspont szerint a DTCS munkáinak elkezdését csak az 1980 utáni távlatban vehetjük figyelembe. A kivitel gyorsaságát az öntözés népgazdasági szükségessége fogja elsősorban megszabni. 280
