Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
cskm-ig. A vízmélység 3,75 m. A rézsüket kavicságyra helyezett kőszórás védi. Ugyanígy biztosí- tandók a töltésrézsűk is, ha a csatomavízszine meghaladja a terep nívóját. Az I. ütem legjelentősebb műtárgya a 45 cskm- ben épített 10 m3/s teljesíményű szivattyútelep. A közúti és vasúti keresztezéseknél a hidak a IV. ütem kiépítése utáni fesztávkövetelményekkel épülnek meg. Az I. ütem teljes költsége 558 millió Ft. II. ütem Célja, hogy az I. ütem 20 m3/s vízkivételével szemben 50 m3/s-ot vezessen a Sári—Dabas-i 10 m8/s-os vízkivételhez. Tovább menve 40 m3/s teljesítményre növelt szivattyútelep által felemelve 40 m3/s víz jusson a Duna—Tisza közi hátságra, ahol 10 m3/s fogy el és 30 m3/s a Tisza felőli öntözések ellátására marad. A vízszintes vonalvezetés nem változik a 85,0 cskm-ig. Innen kezdve Bugáétól és Kiskúnfélegyhá- zától északra haladva a 82,0 cskm-nél keresztezi a Budapest—Szeged vasútvonalat, a 105,0 cskm-nél pedig az 5. sz. főközlekedési utat. Ezután észak— keleti irányban haladva jut el Nyárlőrincig, a tározóhoz a 115,8-ig. A II. ütem új szakasza már kívül esik a 7. TVK területén. A magassági vonalvezetés az I. ütemnek teljesen megfelel a közös szakaszon. Az új szakaszon is a már meglévő hossz-szelvény közvetlenül folytatódik. A vízmélység 3,75 m, a megnövekedett víz- szállítást tehát a kereszt-szelvény növelésével kell megoldani. A csatorna keresztszelvénye 0—30 cskm-ig 33,0 m fenékszélességgel és 1 :3-as rézsűvel készül. 30,0-tól a 91,0-ig a fenékszélesség 24,0 m-re csökken, amely 91,0-tól a 115,8-ig 21,0 m-rel halad. A 45 cskm-nél levő szivattyútelep 40 m3/s teljesítményre bővül. Emelőmagassága 14,5 m. Hajtóerőszükséglete 7400 kW. A Soroksári Dunaág víz vezetőképességét 87 m3/s ra kell növelni. A Kvassay zsilipet vízbeeresztő táblával kell ellátni. Sor kerül a Dunaharaszti melletti híd alatti medermélyítés kőburkolására. A Soroksári Dunaágban a megengedett maximális vízszint 97,30 m Orsz. Ez 1,3 cm/km esés mellett a DTCS kiágazásánál 97,10-et jelent. A medermélységet 3,1—3,6 m-re, a szélességet 60—80 m-re kell tartani. A mederbővítés során sziklarobbantásra is szükség lesz. A II. ütem teljes költsége az I. ütemmel együtt 1277 millió Ft, melyből a Soroksári Dunaág bővítése 31 millió Ft. III. ütem A II. ütem feladatainak az ellátásán kívül további cél 1000 t-ás uszályok számára kétjáratúan, 1350 t-ás uszályok számára egyjáratúan biztosítani a közlekedést. Ennek az ütemnek az elkészülte után már csúcsenergiatermelésre alkalmas lesz a DTCS a gerinctartály és a Tisza III. vízlépcsővel kapcsolatban létesülő Alpári Tározó közötti nívódifferencia kihsználásával. A vízszintes vonalvezetés a II. ütem végétől keleti irányba fordul és a 122 cskm-nél tervezett vízlépcső és hajózsilip közbeiktatásával a 88,00 m Orsz. szintű Alpári Tározóban kapcsolódik, majd a kikotort Tiszaágon. átjutva egy újabb hajózsilippel torkollik a Tiszába. A 111,5 és 115,8 cskm között kiépül a Nyárlőrinci Tározó 4 km2 felülettel. A magassági vonalvezetés a megépült szakaszon nem változik. Az eddigi eséssel folytatódik a hosszszelvény a 122,7 cskm-ig, ahol egy vízlépcsővel és hajózsilippel a vizet leejtik az Alpári Tározó 88,00 m Orsz. szintjére, ahonnan egy újabb torkolati hajózsilippel kerül a víz a Tisza 86,60 szintű legnagyobb vizébe, a Tiszai III. vízlépcső 'beépülte után pedig a 82,00—83,50 m Orsz. duzzasztott szintjére. A keresztszelvények a meglevő szakaszon nem változnak. A Nyárlőrinci Tározó és a vízlépcső között a fenékszélesség 61,00 m-re növekszik. A III. ütem műtárgyai közül a legjelentősebbek: 3 db hajózsilip, melyeknek mérete: 85 X 12 X3,5 m és emelőmagassága; 1. a 45,0-nál: 14,00 m 2. a 122,0-nál: 21,30 m 3. az Alpári Tározó csatornában: 6,00 m A 122,7 cskm-nél egy erőmű épül. Esése 21,28 m, kiépítési vízhozama 120 m3/s, teljes’'tménye 21 MW. Napi üzeme 6 óra, tehát csúcsigény kielégítésére szolgál. A nap 18 óráján keresztül a Nyárlőrinci Tározóban gyűlik a 30 m3/s vízhozam, amely kb. 2 millió m3-re növekszik. A 6 órás üzem alatt a továbbra is beérkező 30 m3/s-al szemben az erőmű 120 m3/s-ot fogyaszt, melyet a tározóból lehet pótolni, mialatt annak a szintje 40—50 cm-t csökken. A tározóban a maximális statikus duzzasztott vízszint 109,42 m Orsz. Ez a 120 m3/s vízfogyasztás indokolja a 115,7 csikm közötti 61,0 m-es fenék- szélességet. Az energiatermelő gépek közül egy 40 m3/s kapacitású egységet reverzibilisre kell építeni. Ez lehetőséget ad az öntözési idényen kívül a csúcsenergia termeléséhez szükséges víznek az Alpári Tározóból a Nyárlőrinci Tározóba való emelésére. Ebben az ütemben épül ki a kecskémét —kiskunfélegyházai kikötő és 9 községi kikötő. 122 km-nél lakótelepet kell létrehozni. Bővíteni kell a 45,0-nál levő emelőtelep és az Alpári Tározó torkolatánál levő lakótelepeket. A Soroksári Dunaág vízhozamát ebben az ütemben 107,0 m3/s-ra kell növelni. A szállított vízmeny- nyiséggel szembeni vízigény a következőképpen fog alakulni : DTCS 50,0 m3/s Északi övcsatorna 8,5 m3/s Kiskunsági főcsatorna 42,0 m3/s Ipari vízigény 6,5 m3/s Összesen: 107,0 m3/s A Kvassay Zsilipnél új hajózsilipet kell építeni 85 X 12 X 3,5 m mérettel. A Dunaágban a maximális vízszint megmarad a II. ütemben is előírt 97,10 m Orsz. magassággal. A fenékszélesség 75— 100 m között változik. 278
