Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Csatornázás és a vizek tisztaságának védelme. Ez a feladat megnövekszik. A szennyvizek egy részét átemeléssel kell a Dunába vinni. Fokozni kell a derítők hatékonyságát. A lelassult víz oxigéntartalma kisebb, mint a természetes sebességű Dunáé. Ezért a természetes tisztulás lelassul, a víz szennyeződésre hajlamosabb lesz. Ez a hatás a haltenyésztést is befolyásolja, mert a szennyeződés és az oxigénszegénység kedvezőtlen helyzetet teremt. A duzzasztás maga egyébként a halállományra nincs hatással, a beépített hallépcsők lehetővé teszik a halak vándorlását, bár azok a duzzasztás tartama alatt nem szokták elhagyni a bogét. Ásvány- és gyógyvizek A Duna fajszi lépcsője ilyen szempontból nem hat a környezetére, mert ezen a szakaszon ilyen forrás nincs. A böge mellett lévő artézi kutak vízhozama esetleg megnő. Üdülés, vízisport, természetvédelem. A duzzasztott víztér egyenletes vízállása, és megnövekedett szélessége a táj szépségét növeli. Alkalmassá válik a terület üdülők, vizisporttelepek létesítésére. A mentett oldalra telepített erdők kedvezőbb körülmények közé kerülnek a dúsabb talajvíz miatt. 2.21 DUNA—TISZA CSATORNA Több feladatú, komplex hatású nagylétesítmény. Célja az öntözés, energiatermelés, hajózás és vízpótlás igényeinek a kielégítése. Vonalvezetése újszerű. Gyónig egyezik az utoljára elfogadott Lampl —Hallósy-féle nyomvonallal. Ott az új csatorna enyhén dél felé kanyarodik Kunpeszér — Kunadacs —Ágasegyháza felé, majd Jakabszállás és Orgo- vány között haladva Kunszállás—Nyárlőrinc mellett észak—keleti irányban halad és itt kelet felé fordulva Tiszaug közelében éri el a Tiszát. A csatorna rézsűinek hajlása 1 : 3. Fenékszélessége 38,0—50,0 m. A Nyárlőrinc-i Tározó és az erőmű között 115,0 m. Vízmélysége 6,0 m, a tározó és az erőmű között 7,0 m. Ez a szelvény alkalmas 1350 tonnás hajók közlekedésére és kitérésére. A rézsűket a tározóig a víztszint alatt és felett 1,0—1,0 m-ig rostált kavicságyra helyezett kőszórás védi. A tározóban és az erőműig a csatornában is kavicságyra helyezett 12 cm vastag betonrézsű burkolat szolgál a vízszin ingadozásának és a hullámverésnek a romboló hatása ellen, A 45—75 csikm-ek között a vízszint helyenként meghaladja a terepszintet. Ezeken a szakaszokon a depóniák elé tömörített töltés készül. A tározóban és innen az erdőtelepig vezető szakaszon a töltések tömörítve készülnek 1 : 3, a mentett oldalon 1 :4 rézsűhajlással. A talajtörés ellen kavicsszivár- gásokfcal kell védekezni. A DTCs. 0—85 cskm-ig terjedő szakasza esik a 7. TVK területére. A népgazdasági célkitűzések sorrendje és az erőforrások korlátozott volta a csatorna kiépítését négy ütemben indokolja. Ez a négy ütem az alábbiakban jellemezhető : Öntözővlzszállító kapacitás Hajózás 1350 tonnás hajókkal » u a b ■S -S <u о ‘> Ю Ütem Dunavölgyi részen a szivattyútelepek Tiszavölgyi részen Vízerőte órás teljesítm ‘t e 00 11 £ c иО előtt J után MW m3/s I. 20' 10 _ и. 50 40 30 — — 87 ni. 50 40 30 egyjáratú 21 107 IV. 200 180 160 két járatú 113 257 Az első két ütem a fokozódó öntözési igényeket elégíti ki. A III—IV. ütem a hajózást, energiatermelést és az öntözést egyaránt szolgálja. A Nyárlőrinci Tározó módot ad a csúcsenergia-termelésre, reverzibilis üzemű, turbina szivattyúk beépítésével. Az erőtelep, az öntözési idényen kívül szivattyús energiatározóként is működhet. Az építendő hajózsilipek a Tiszára és a Soroksári Dunaágra előírt 85 X 12 X 3,5 m hasznos mérettel készülnek. A fokozódó vízigény kielégítésére a Soroksári Dunaág vízhozamát növelni kell, a Csepel-sziget átvágásával a kívánt vízmenyiséget biztosítani lehet. Az alábbiakban a négy ütem ismertetésével bemutatjuk a DTCs. létesítésének körülményeit, kiemelve a 7. TVK területére eső szakaszokat. I. Ütem Feladata: 20 m3/s. öntözővíz szolgáltatása, melynek felét a Dunavölgyi főcsatorna mentén, felét a Duna—Tisza-közi vízválasztótól nyugatra eső területen használják fel. A csatornát 85 km hosszon építik meg. Vízszintes vonalvezetése 22,5 km-en megfelel a már félszelvénnyel kivitelezett változatnak, Sári és Gyón között a Lampl—Hallósy-féle változat nyomvonalát követi. Gyón után déli irányban eltér a régi tervtől, keresztezi a Tatárszentgyörgy—Pe- széradacsi műutat. A 45 cskm-nél 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep emeli fel a Duna—Tisza közi hátságra. Ezután a 110—111 rétegvonalat követi. Kunbarcsnál műutat keresztez, majd Fülöp- házát érintve átmegy a Kecskemét—Dunaföldvári műúton. Továbbhaladva Jakabszállást nyugat felé elhagyva a 85 cskm táján 10 m3/s öntözővizet vezet Bugac határába. Az I. ütem hossz-szelvénye a 45,0 cskm-ig egyenletes 1,1 cm-km lejtéssel halad. Ezen a helyen, a. 10 m3/s teljesítményű szivattyútelep felemeli a vizet a 96,40 m Orsz. magasságról a 110,40 m-re. A továbbiakban ugyanis 1,1 cm/km-es eséssel megy a csatorna a 85,0 cskm-ig, ahol az első ütem befejeződik. A csatorna 14,0 m-es fenékszélességgel indul: 1:3 rézsüvei, Ez a keresztszelvény a 30,0 cskm- ig nem változik. Innen kezdve 3,0 m-es fenékszélességgel, és ugyancsak 1 : 3 rézsüvei vezet a 85,0 277
