Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
eltér az új nyomvonal a régitől. Az új nyomvonalat katonai térképek alapján nyomozták. 35 km hosszon egyezik a két vonalvezetés, utána Kecskemét körül kb. 25 km-el eltávoznak egymástól. Geológiai szempontból a régi Mihálitz-féle tanulmány alapadatként elfogadható, de az új követelményeknek és a megváltozott vonalvezetésnek megfelelően kiegészítésre szorul. Ez a tanulmány a Lamp—Hallósy- féle műnek részét képezi. A csatorna Gyónig futóhomokban, kavicsos homokban, lösztakaró alatti futóhomokban halad, majd Gyón után vályogos, humuszos rétegek és lencsék váltják fel, sőt tőze- ges részek is találhatók. A talajvíz szintje 1—3 m mélyen van. Hidrológiai vizsgálatokat és kismintakísérleteket nem végeztek. Az új technikai és vonalvezetési, valamint gazdasági követelményeknek megfelelően vizsgálatokat a tervezés megindulásakor kell előírni. 2.2 Vízgazdálkodási nagylétesítmények keretterve A vízlépcsők helyének kiválasztására a döntő szempontokat a vizienergiatermelés érdekei adják. Némi módosításra a helyi szempontok adnak okot, (pl. a geológiai, vagy domborzati viszonyok, a folyószakasz jellege stb.). A Fajszi Vízlépcső helyét úgy választották ki, hogy a duzzasztás hatása a nagymarosi vízerőműhöz csatlakozó adonyi lépcsőig érjen el, az előbbiekkel azonos lépcsőmagasság mellett. Fajszi Vízerőmű Helyet a fenti elvek szerint választották az 1510,5 fkm-nél. Így a nagymarosi és adonyi lépcsőkhöz hasonló esés mellett, a berendezések azonosak lehetnek. A hely pontos kiválasztásánál a kedvező hullámtéri viszonyok is döntőek voltak. A vízerőművet egy alkalmas balparti öblözetben helyezték el a csatlakozó parti művekkel, a mederben a duzzasztómű, a jobb parton pedig a kettős hajózsilip fog megépülni. A vízlépcső adatait, tervezett építésének körülményeit és hatását a műszaki és gazdasági mutatókat a X. fejezet ismerteti részletesen. A hasznosítási lehetőségeket az alábbiakban közöljük: Vízerőhasznosítás Hazánk energiaigénye az 1936. évinek a harminc- szorosa lesz 1980-ban. Ennek a kielégítése saját hőerőművekkel, import energiával és vizienergiával fog történni. A vízerőművek által termelt energia az összes energiafogyasztásnak mintegy 6—8%-át fogja kielégíteni. A területen levő fajszi erőmű 100 MW teljesítményt és 650 millió kWó évi energiatermelést biztosít. A Fajszi Vízlépcső jól illik a Duna vízhasznosítási sémájába. Csatlakozik az adonyi lépcsőhöz és mutatói jól alakulnak. Elkészülte után kiegyenlítő tározóként is alkalmazható. Az Adonyi Vízerőmű csúcsenergia termelésre is berendezkedhet. A Fajszi Vízerőmű energetikai és gazdasági adatai az alábbiak: 1. Duzzasztási szint 2. Teljesítmény a) beépített b) téli időszakban rendelkezésre áll 3. Évi energiatermelés 4. Kihasználási óraszám 5. Beruházási költség a) vízlépcső b) bögevédelem 6. Energiatermelésre jutó fajlagos beruházások a) b) Hajózás A hajózás és kikötők fejlesztésével a TVK XI. fejezete foglalkozik. Ezen a helyen csak azt jegyezzük meg, hogy a távlati fejlesztés nemzetközi igénye, a 3,5 m hajózási mélység (KGST szerint 3,65 m) a lépcsőzéssel a folyamszakasz teljes hosszán meg lesz. Az átzsilipelés jelent némi veszteséget — 40 percet hajóvonatonként —, de a lelassult vízben a terhelt hajó sebessége nagyobb. A völgymenetben haladó hajó sebessége természetesen csökkenni fog, de a nagyszélességű mély hajózóút lehetővé teszi a kanyarok levágását. Ezáltal az útvonal megrövidül. A korai jégmegjelenés és késői levonulás miatt megrövidült hajózási idény passzív hatását az úszóegységek méretének a növeléseivel lehet egyensúlyozni. A hajózsilipek küszöbszintje feletti előírt vízmélység 4,5 m. Öntözés. A vízlépcső által megemelt vízszint megkönnyíti a környező mélyebb területek vízellátását gravitációs vízkivétellel. A magasabban fekvő, vagy távolabbi területek öntözését kisebb emeléssel lehet megoldani. Nem elhanyagolható a szivárgórendszerek által szolgáltatott vízmennyiség. A fajszi lépcső duzzasztási szintje 92,50 m Orsz. A Dunavölgyi Főcsatorna csornai duzzasztójának duzzasztási szintje 91,80 m Orsz. Ez azt jelenti, hogy a közöttük levő terület tekintélyes része alacsonyabb lesz a Duna víziszintjénél. A foktői reverzibilis szivattyútelepre öntözővízbetáplálás céljából ritkán lesz szükség, mert gravitációsan fog a víz eljutni egész Csornáig. A terület öntözésének fejlesztésével a TVK VI. fejezete részletesen foglalkozik. A lépcsőzésnek pozitív hatása, hogy a mentett oldalra telepített kutak vízhozama növekszik. A meglévő vízművek egy részét át kell építeni. m. Orsz. 92,50 MW 100 MW 66 mió kWó 650 óra/év 6 500 mió/Ft 2 524 ?) 430, Ft/kW 25 000 Ft/kWó 4,64 276
