Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

területek öntözővízzel való ellátásáról. A folyók ilyen célra való felhasználása során duzzasztók építése előbb-utóbb szükségessé válik a vízerő- hasznosítástól függetlenül is. A folyók egyenetlen vízjárása által szolgáltatott átlagon felüli hozamok tarozásával biztosítani tudjuk a vízellátást arra az időre, mikor az igények meghaladják a vízhozamot. A fentiekből levonható következtetés, hogy a Duna csatornázása időszerűvé vált és végrehajtása a közeli idők során valószínű napirendre is fog ke- rülni. A Duna—Tisza Csatorna létrehozásánál ma már nem nevezhető elsődleges gazdasági hatásnak a közlekedés fejlődése, hanem azt csak a létesítmény komplex hasznosítása teheti gazdaságossá. A Duná­ból való vízátvezetés, vízpótlás a Tiszába a Duna— Tisza Csatorna segítségével oldható meg, a csatorna létesítésének ez a mai indoka. A Duna—Tisza közötti vízválasztóra emelt víz- mennyiség a Tisza felé estében energianyerésre is hasznosítható, mert a Tisza vízszine alacsonyabb a Dunáénál. Ezáltal a víznek a vízválasztóra való fel­emeléséhez szükséges energiát vissza tudjuk nyerni. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Duna—Tisza Csa­torna 200 éves problémája ma is aktuális. Űjabb gazdasági követelményeket támasztunk a csatorná­val szemben, melyek a gazdaságosságát tovább nö­velik. 2. A VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai A Duna komplex hasznosítása és tervezésének alapjai Az 1954. évi Vízgazdálkodási Keretterv tesz em­lítést először a Duna lépcsőzéséről. 1957- ben a VIZITERV a Duna komplex haszno­sítása érdekében összegyűjtötte és feldolgozta a Nagymaros—Mohács közötti szakasz hidrológiai adatait. 1958- ban ugyanez a tervezőintézet készített víz­készlet hasznosítási sémát is. 1960-ban készült el a Duna komplex vízhasznosí­tására az első tanulmányterv. Ez vált az alapjává az 1961. évben készített Keretterv alapdokumen­tációknak is. A szovjet „Gidroprojekt” tervező intézet 1961- ben készített tervet a Duna vízkészletének komplex hasznosítására. Az eddig készített tanulmányokat és tanulmány- terveket azonban nem előzték meg részletes fel­tárások. Konkrét tervek készítéséhez, illetve helyes következtetések levonásához azonban további vizs­gálatok szükségesek. A Duna területének geodéziai feltárása sem tör­tént meg. Hasznos adatokat szolgáltatnak azonban az 1954. és 1956. évi árvizek során, készített légi fel­vételek. Ezekből következtetéseket lehet levonni a duzzasztott víz által elborított hullámtérre vonat­kozóan. A 7. TVK készítéséhez alapdokumentációként a VIZITERV által készített „Duna komplex haszno­sítása” című tanulmány szolgál. A konkrét tervezést megelőző gazdasági és mű­szaki megfontolások alátámasztására azonban a jelenleg meglévő hidrológiai, geológiai és geodéziai adatokat további vizsgálatokkal kell kiegészítem. Gondosan meg kell vizsgálni a bögék alsó felében a szivárgási viszonyokat, ahol a duzzasztott vízszin a terephez képest legmagasabb lesz. Ezek a vizsgálatok felszínre hozhatnak olyan egyelőre ismeretlen körülményeket is, amelyeknek költségkihatásai a jelenlegi gazdasági megállapítá­sokat módosíthatják. A Duna—Tisza Csatorna tervezésének alapjai A II. világháború végéig, sőt 1947-ig a Csatorna létesítésével kapcsolatos minden művet ismertet és feldolgoz a Lám pl—Hallósy által szerkesztett „A Duna—Tisza Csatorna” c. munka. A rendelkezésre álló geodéziai, geológiai, talajmechanikai, mezőgaz­dasági és közgazdasági adatok meglehetősen rész­letesek és gondosak, de ma már alig használhatók. A könyv megírása után öt évvel később jelent meg Jolánkai Gyula: „Duna—Tisza-közi hajózható, öntöző- és vizierőtermelő csatorna” című munkája, amely már a mai követelményeknek megfelelően készült. A csatorna több-feladatú: hajózás, öntö­zés, energiatermelés és tiszai vízpótlás a Dunából. A Duna és a Tisza vízháztartásával foglalkozik Kertai Ede: „A jövő nagy vízépítkezései az orszá­gos vízelosztás érdekében” című dolgozata,, amely 1955-ben jelent meg. Az 1954-ben készült Vízgazdálkodási Keretterv „Dunai vízátvezetés magasvezetésű Duna—Tisza- Csatomán és a tiszai öntözővíz pótlási lehetősé­gek összehasonlítása” című tanulmányokban fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. A jelenlegi TVK alapdokumentációját a VÍZI- TERV készítette el 1962-ben. A terv alapjául szolgáló adatok: — Az öntözések fejlesztésének távlati terve III. alternativa. VIZITERV 12 528. sz. — Előzetes forgalmi tanulmány az О. V. K. „Viziutak és kikötők” fejezetéhez. ÉKME Vasút­építési és, üzemi Tanszéke. — Javaslat a vízkészletek megosztására. VÍZI- TERV. — A vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési irány­számai. — Az energiagazdálkodás 20 éves fejlesztési terve. Az ismertetett művekből topográfiai és geodéziai szempontból érdekes a Lampl—Hallósy-féle terv. A csatorna nyomvonaláról légi felvételek alapján 1 :10 000 mértékarányú térképek készültek. Sajnos ezek csak Gyónig használhatók, mert ettől kezdve 275

Next

/
Thumbnails
Contents