Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

XV. FEJEZET Vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Vízgazdálkodási nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb területére kihatással bíró, több feladatú vízgazdálkodási művet kell érteni, amely fő folyóink rendezését és hasznosítását szolgáló folyócsatomázás, vagy az ezek rendezését kiegé­szítő, többfeladatú nagycsatornák létesítését cé­lozza. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv összefog­lalóan tárgyalja a Területet érintő nagylétesítmé­nyeket és részletesebben tárgyalja ezeknek a Terü­leten elhelyezkedő részeit. Több feladatúnak (komplexnek) azt a vízgazdál­kodási nagylétesítményt nevezzük, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekének előmoz­dítását szolgálja. Folyócsatomázás alatt valamely folyó természe­tes lefolyási vízszinének duzzasztóművekkel való felduzzasztását kell érteni, abból a célból, hogy a víziközlekedés szám,ára kellően mély és széles, vízi- utat, a vízerőhasznosítás számára vízlépcsőt, a gra­vitációs öntözővízkivétel, ipari vízkivétel számára megfelelően magas állandó víznívót stb. biztosítson. Többfeladatú nagy csatornának azt a csatornát kell érteni, amely vagy a belhajózási országos vízi­úthálózat része, vagy vízerőművek üzemvízcsator­nája, vagy öntözővizet, illetve ipari vizet szállít és befogadója is lehet belvizeknek, vagy egyéb levezetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funk­ciók közül legalább kettőt betölt. A fenti alapelvek figyelembevételével definiált vízügyi nagylétesítmények közül az Alsódunavidéki Területre a Duna 1586—1433 fkm-ék közé eső sza­kaszának komplex hasznosítása és a Duna—Tisza- Csatorna (DTCS) 0—85 cskm közé eső szakaszának megvalósítása esik. Az alábbiakban tehát ennek a két nagylétesítménynek az általános TVK rendszer szerinti tárgyalását adjuk. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A DUNA KOMPLEX HASZNOSÍTÁSA A Dunát magyarországi szakaszán, a hajózást kivéve, nem hasznosították és jelenleg sem haszno­sítják. Területhez tartozó szakasz,on most folyik a középvízi szabályozás. Ennek célja hajózási mély­ség és szélesség biztosítása. A Dunára építendő vízierőmű gondolata már fel­merült, azonban a tanulmányterv színvonalánál többre még nem adtak módot az erősen korlátozott beruházási lehetőségek. Hazánk határain belül még nem épült vízerőmű. A folyamatban levő nagyarányú műszaki fejlő­dés egyre nagyobb energiaigényel lép fel, melyet immár csak importtal tudunk kielégíteni. Magyar országon a növekvő élelmiszerigényt kor­látozott termőterülettel kell kielégíteni. Ezért egyre fontosabb szerepet kapnak a termésfokozó eljárások, melyek közül első helyen az öntözés áll. Ezeket az egymástól meglehetősen eltérő folyó­vízzel szemben támasztott követelményeket a Duna csatornázásával lehet kielégíteni. A Duna csator­názása többfeladatú létesítmény, mert a lépcsőzés­sel energianyerési lehetőséghez jutunk, a felduz­zasztott víz magasabb szintje megkönnyíti a kör­nyező területek gravitációs úton való vízellátását és az előálló mélyebb víz lehetővé teszi a hajózó egységek növelését. A Duna magyar szakaszának komplex vízhaszno­sítását a Víziterv tanulmányai alapján a nagyma­rosi, adonyi és fajszi vízlépcsővel tervezik meg­oldani 1.22 A DUNA-TISZA CSATORNA Kevés műszaki létesítményt előzött meg annyi megfontolás, vita, tanulmány és kutatás, mint a Duna—Tisza Csatorna. A csatorna gondolata már kb 200 évvel ezelőtt vetődött fel és azóta az ország legjobb szakemberei, a legjelentékenyebb politikai és gazdasági tekinté­lyek sorakoztatták fel érveiket a csatorna mellett, vagy igen ritkán ellene. A lefolyt tanácskozások, tervek, alapelvek, va­riánsok közül való választás szempontjainak jó összefoglalását nyújtja a aLmpl Hugó és Hallósy Ferenc által összeállított Duna—Tisza Csatorna c. hatalmas elaborátum. Az egyes szerzők részletesen ismertetik a csatorna több mint 200 éves irodalmát, az elvégzett kutatások eredményeit, a felvetődött variánsok jellemzőit, térképeket, vázlatokat, elkép­zeléseket. Részletekbe menően ismertetik továbbá a kivitelezésre 1943-ban elfogadott vázlatot is. Csatorna szükségességét a létesítésre való törek­vés első idejében a hajózás indokolta. így volt ez Európa nyugati országaiban is, ahol a megnöveke­dett teremlés olcsó tömegszállítást igényelt. Sok 35 7 TVK 273

Next

/
Thumbnails
Contents