Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

termelhető vízmennyiségből 220 ms/nap vízmeny- nyiséget ivóvízellátásra hasznosítanak.

Kalocsa. Fürdő kútja, vagy Csajda kút néven ismert. Pozitív artézi kút, 30 C°-ú, 5. típusú, napi 158 m3 vizet ad. A kút vizét nyáron a tisztasági fürdő és a strand hasznosítja. Máskor az egész víz- mennyiséget ivóvízellátásra használják. A strandon egy nagy medence és egy gyermekmedence van.

Csernoch kút. Pozitív artézi kút. Vízhozama napi 22 m3, 27 C°-os víz. A kút vizét egész évben ivóvíz ellátásra hasznosítják.

Vaskút. 1933-ban létesített artézi kút. Napi 144 m3, 30 C°-ú túlfolyó vizet ad. A vízből egész éven át ivóvízként hasznosítanak 103 m3-t naponta.

Kunszentmiklós artézi kútjának vizét, mely 32 C°-os és napi 144 m3 túlfolyó vizet ad, ivóvízként használják. Napi felhasználás 100 m3.

PEST MEGYE

Dömsöd. 1926-ban létesítettek egy 287 m, 58 m mély artézi kutat. A kút 26 C°-os napi 389 m3 túlfolyó vizet ad. A kút vizét közhálózattal ivóvízként hasznosítják. Napi vízfelhasználás 200 m3.

1.23 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK

KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK MŰLTJA ÉS JELENE

BÁCS-KISKUN MEGYE

Kecel. A fürdő kútja 1960-ban létesült. Mélysége 963 m. A kút napi 345 m3 pozitív túlfolyó vizet ad. A víz hőfoka 42 C°, típusa 9-es, A kút vizét a nyári hónapokban gyógyfürdő és strandolás céljára hasznosítják. A gyógyfürdésre 2 db kisebb medence, strandolás céljára 1 db nagy medence áll rendelkezésre.

Kiskörös. Az 53 C° túlfolyó vizet adó kutat olajkutató fúrásként mélyítették 1957-ben. Az olajra meddő fúrást a Tanács víztermelésre képezte ki. A kút napi 100 m3, 9. típusú vizet ad. Ezt a vizet gyógyfürdésre, strandolásra és tisztasági fürdő céljaira használják fel a nyári hónapokban. A fürdőtelep egy kétrészes gyógymedencével, egy strandmedencével és 6 db kádfürdővel rendelkezik tisztálkodás céljára.

1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosítás fejlesztésének szükségessége

1.31 AZ ASVÄNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSlTÄSX FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A vizsgált területen található ásvány-, gyógy- és hévizeknek nincs olyan gyógyászati értékük, hogy az alapján országos jelentőségű gyógyfürdő létesüljön.

Kiskőrösön a gyógymedencét és a kádfürdőket reumás betegek szívesen keresik fel, mert már több beteg állapota orvosilag bizonyítottan javult. Emiatt célszerű a fürdőtelep bővítése. A bővítést akadályozza egyelőre a meglevő hévizes mélyfúrású artézi kút csekély vízhozama. Hasonló magas sókoncentrációjú jódos-brómos ásványvíz nincs a vizsgált területen. A fürdőtelep nyáron már a jelenlegi látogatottságot sem tudja teljesen kielégíteni.

Az ipari decentrálizálásával kapcsolatban újabb üzemek létesülnek Kiskőrösön és környékén. A reumás betegségben szenvedő üzemi dolgozók gyógyfürdőztetésére a hévíz nagyon alkalmas.

Kecelen a jódos-brómos hévíz felhasználására épült strand- és tisztasági fürdő bővítése szintén indokolt, mert a Duna—Tisza közén elsősorban Kiskőrös és Kecel fürdői alkalmasak komplex hasznosításra. Szükséges tehát a jelenlegi idény-jellegű fürdőnek egész éven át üzemelő, orvosi ellenőrzés alatt álló fürdővé alakítása elsősorban a reumás betegek gyógyítására. Az említett átalakítás lehetővé teszi a gyógyító jellegű hévíz gazdaságosabb felhasználását is.

1.32 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az előzőkben közölt adatokból láthatjuk, hogy a vizsgált területen 7 olyan artézi kút van, mely vizének hőfoka 30 C°, vagy annál magasabb. Ezeknek a vizét vagy csak nyáron használják fel strandfürdőzésre, vagy egész éven át ivóvízellátásra. Mindkét esetben a vízben levő hőenergia nincs jól hasznosítva. Szükséges tehát az I. sz. táblázatban szereplő artézi kutak megvizsgálása abból a szempontból, hogy miként lehetne melegvízellátásra vizüket közüzemszerűen felhasználni és ez a fel- használás vegyi szempontból megfelelő-e?

Fűtésre és melléktermék kivonására a jelenlegi ásvány-, gyógy- és hévizek általában nem alkalmasak.

1.33 ÄSVÄNY-, GYÓGY ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSlTÄSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az 1.23 részben kifejtettük, hogy az ásvány-, gyógy- és hévizek komplex hasznosítási formája a vizsgált területen közüzemszerűen még nem valósult meg. Jelenleg magas hőfokú és nagyhozamú hévizek hiányában a hőenergia hasznosításról nem beszélhetünk.

254