Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

XIII, FEJEZET

Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

1. BEVEZETÉS

A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg.

Az első időszak határa 1960. december 31.-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat.

A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez.

A harmadik az 1980 év után következő és lenem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek.

1.1 A témakör ismertetése

A fejezet az ásvány- és hévizek gyógyászati felhasználását az egyéb célokra történő hasznosításon belül a melegvízellátást, a fűtést, az ásványi só és a gáztermelést, valamint a többrétű félhasználás összekapcsolásából származó komplex hasznosítást tartalmazza. Az igények kielégítéséhez szükséges ásványvíz, gyógyvíz és' hévíz számbavétel, a feltárási munkák és a víztermelő létesítmények szintén a fejezethez tartoznak. Nem tartalmazza azonban a mesterséges melegvizek (felmelegített hűtővíz, stb.) hasznosítását.

Ásványvíz hőmérséklettől függetlenül az a természetben előforduló víz, mely több mint 1 g/1 oldott szilárd alkotórészt, vagy más meghatározott mennyiségű különleges alkotórészeket (bróm, jód stb.) tartalmaz.

Gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetétel lénél, vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású.

Hévíz minden 26°-nál magasabb hőmérsékletű természetes eredetű víz, tekintet nélkül a vegyi összetételéle.

Az ásvány-, gyógy- és hévizek kémiai csoportosítása a következő:

1. Egyszerű hévizek.

2. Egyszerű szénsavas (savanyú) víz.

3. Akálihidrogénkarbonátos (alkálíkus) víz.

4. Káldum-magnézáum-hidrogénkarbonátos (földesmeszes) víz.

5. Kloridos (konyhasós) víz.

6. Szulfátos (keserű) víz.

7. Vasas víz.

8. Kénes víz.

9. Jó dós, brómos víz.

10. Radioaktív víz.

Megjegyzés: A vizek besorolása — a kémiai elemzések alapján — az Országos. Közegészségügyi Intézet, a vizek gyógyhatásúnak hivatalos megállapítása az Országos Balneológiái Kutató Intézet feladata.

1.2 A múlt és a jelen

1.21 AZ ASVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK

gyógyászati hasznosításának műltja

ÉS JELENE

Az Alsó-Dunavidéki TVK területének kizárólag ilyen irányú hasznosítása nem volt és jelenleg sincs. , I I I i 1 ;l

1.22 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB

hasznosításának műltja és jelene

BÁCS-KISKÜN MEGYE Baja

Bakakút. 50 m3/nap, 26 C°-ú, 1. típusú túlfolyó vizet ad. Ebből a vízmennyiségből napi 10 m3-t ivóvízellátásra hasznosítanak.

Szeszgyári kút. Napi 43 m3 26 C°-ú, 1. típusú pozitív vizet ad. Ebből a kútból napi 30 m3-t használnak fel ivóvíz céljára.

Dávod melletti Püspök-pusztán lévő 670 m mély artézi kút napi 87 m3, 37 C°-ú, 10. típusú túlfolyó vizet ad.

A kút vizét nyáron az ott lévő 2 db. strandmedence töltésére, egyébként cca napi 17 m3-t használnak fel egész évben ivóvízellátás céljára.

Dunapataj melletti Szelidi tó vize nátrium-karbonátot, magnézium sókat és nátrium-kloridot tartalmaz. Úgynevezett sziksós vizű tó. A víz hőmérséklete az időjárás függvénye. A víz utánpótlását a csapadék és igen kismértékben a talajvíz pótolja. A kémiai összetétele szerint az 5-ös típusú vizek csoportjába tartoznak. A tó vizét a nyári hónapokban üdülő-fürdésre használják. Semmiféle kiépített strandja nincs1.

Fülöpháza melletti Szappanszék tó ugyancsak sziksó vizű tó. A víz 5-ös típusba sorolható. A tavat nyári strandolásra használják, azonban semmiféle kiépített strandja nincsen.

Harta. 1958-ban mélyítettek egy artézi kutat. A kútból negatív vízszint mellett 29 C hőfokú, 520 m3/nap 1. típusú vizet lehet kitermelni. A ki253