Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Iió Ft. Ugyanis a hajókamra nyílása, ügyben árvízi nyílásul is szolgál, tehát csak a második kapú és a kamrafal költségei terhelik a kishajózási, a műnek szivattyúteleppel együtt előirányzott 12 millió Ft költségéből. Az 55,5 cskm-nél lévő csomapusztai zsilipnek hajózási vízveszteségek csökkentése érdekében második táblával való ellátása a kisvíz- szint — különbségre való tekintettel, mintegy 0,8 millió Ft költséggel megoldható. A 40,1 és 24,8 km-nél tervezett zsilipek kiegészítése 4 m nyílású hajókamrával, a főnyílás csökkentése mellett 0,5 + 0,5 millió Ft költséggel végire- hajtható. A 10 db rakodó költsége tereprendezéssel, rőzse-partvédelemmel és akác-kikötőbakokkal 10X 0,03 = 0,3 millió Ft. Tehát az elvileg szükséges befektetés 3,6 millió Ft. — Azonban e helyen nem irányzunk elő költséget. A torkolati mű, mint árvíz- kapú költségét a III. Árvízvédelem és folyamszar- bályozás c. fejezetben kell előirányozni. A részleges korlátozást jelentő csornai zsilip kiegészítése csak a forgalom kifejlődése után nagy távlatban szükséges. A később épülő két osztó-zsilipnél a kiegészítést a mezőgazdasági vízhasznosítás keretében kell végrehajtani. A helyi tanácsok által berendezendő rakodók költsége pedig községenként megosztva jelentéktelen, 2.22 A KIKÖTŐK ÉS RAKODÓK KERETTERVE A Dunaszakasz belforgalma az 1960. évben 403 ezer tonna volt, ezzel szemben a rakodók forgalma az áruk egy részének a szakaszon belüli be- és kirakása miatt 506 ezer, tehát 125 % volt. Az előző pontban tárgyalt fejlesztési tervek alapján a Duna-szakasz évi bel- és külforgalmának fejlődését 1 000 átlagtonnában (1 000 tkm/km), vagyis a folyó szakaszra eső évi tonnakilométer teljesítménynek és a szakasz hosszának hányadosában az alábbiak tartalmazzák. E tervekben országos átlagban figyelembe vettük a mezőgazdaság, az ipar és a külkereskedelem fejlődése, a vasútról és közútról a tömegáruk egy részének az átterelése, tömegárut igénylő és termelő ipartelepeknek a víz mellé telepítését. E tényezők részben fedik egymást. A Dunaszakasz forgalmának fejlődése (ezer km/km) : 1960 1980 1980 után % Magyar belforgalom 200 700 1000 7 7 MÁV-ról átterelhető 100 Magyar külforgalom 660 1300 2000 15 Idegen külforgalom 3340 6700 11000 78 4300 8700 14200 100 A tervezett paksi hőerőmű, a bajai vegyi kombinát, valamint cellulózé — és papírkombinát a Dunaszakasz belfargalmát az alábbiak szerint növeli (későbbi részletezés szerint): Mohács—Paks (85 km) 600 et = 51 000 etkm = 400 etkm/km Mohács—Baja (31 km) 700 et = 21 700 etkm = 170 etkm/km Baja—Dunaföldvár —Mohács (60 km) 1450 et = 87 000 etkm = 680 etkm/km Erdőgazdaság—Baja (10 km) 150 et = 1 500 etkm = 12 etkm/km Úszód—Baja (48 km) 100 et = 4 800 etkm = 38 etknykm 3000 et = 166 000 etkm =1300etkm/km A rakodó forgalmának növekedésénél a mohácsi és az erdőgazdasági tételek teljesen, az elszállításra kerülő áruk pedig részben a szakaszon belüli be- és kirakodás folytán kétszer veendők számításiba. Ka meglévő rakodók egyéb áruforgalmának 100 %-os növekedésével számolunk, akkor a belfor- galom a következőképen alakul: be- és kirakással régi forgalom 200 etkm/km 400 -j- 100 et fejlesztés 200 etkm/km 400 -j- 100 et új ipartelepek l300 etkm/km 2900 + 1800 et 1700 etkm/km 3700 + 2000 et Eszerint az új ipartelepek építésével a belfor- galom a vízútszakaszra az országos fejlesztési irányszámok alapján előirányzott távlati forgalom 1,7-szeresére növekszik. Ez azonban a folyószakasz teljes forgalma szempontjából csak 5 % eltérést jelent és részben kiegyenlítődhet a magyar hajók külfargalmának előirányzott fejlesztése terhére, sőt esetleg részben külföldről érkezhet és oda távozhat az áru egy része. Űj ipartelepek rakodói: Paksi erőmű rakodója 1529,6 fkm jp. A rakodó évi forgalma 600 000 tonna pécsi szén. A napi forgalom 2—4000 tonna,, tehát a rakodó hossza 4 db 1000 t-s uszály részére 400 m. Szabadtéri tárolóterület 10 napi készlethez 20 000 m2. Gépesítés: 4 db 3 tonnás fél portáldaru elektromos hajtással, egyenként 30 t/óra, két műszakban 150 000 t/év teljesítménnyel. Mennyiségi és költségelőirányzat: Földmunka 58 000X0,4 = 23 200 m3 á 40 Ft = 928 mFt Lábazati kőrakat 3X0,5X400 = 600 m3 á 210 Ft = 126 mFt Kőrézsűburkolat 8X400 = 3200 m2 á 230 Ft = 736 mFt Tárolótér kőburkolat 50X400 = 20 000 m2 á 230 = 4600 mFt Kikötőbak vasbetonból, vasköpennyel 10 db á 3000 Ft = 30 mFt Darupálya vb. cölöpös hosszgerendával alátámasztott sínpár 400 m á 15 000 Ft Félportáldaru 3 t/ó elektromos meghajtással, minden tartozékkal (55 t) 4 db á 1,5 mill. Ft Kezelőépület 200 m3 á 400 Ft Világítás, vízvezeték, stb. Kisvasúti pálya 1000 m á 500 Ft Kisvasúti berendezés 20 000 mFt = 6000 mFt- 6000 mFt = 80 mFt = 500 mFt = 500 mFt = 500 mFt 231
