Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
kisebb üzemek szennyvizeinek tisztításáról nem történik gondoskodás. 1980. évre a község lakóinak száma körülbelül 14 700 főre növekszik. Számottevő városiasodás kialakulására kell számítani a település központjában. Az ipar fejlődése a konzervgyár bővítésével várható, az itt keletkező szennyvizeket azonban a jövőben is külön, üzemi tisztítóberendezésben gazdaságos kezelni. A kisebb üzemek fejlesztése nem valószínű. 20 év távlatában is csak a központi területeket 4 400 fő kiszolgálása érdekében. Naponta 600 m3 házi szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról kell gondoskodni. A sík terepen a szennyvízfőgyűjtő csatornák túl mélyre kerülnek, emiatt két szennyvízátemelő telep építése is szükséges. A központi szennyvíztisztító telepet a községtől keleti irányban, a lakott területtől legalább 300 m távolságra, az 53 .sz. Akasztói út északi oldalán célszerű elhelyezni. A szennyvizek teljes biológiai tisztításáról kell gondoskodni. A tisztított szennyvíz elhelyezésére a Sáfcor csatornán kívül két másik megoldási változatot is meg kell vizsgálni, nevezetesen a szikkasztást és a mezőgazdasági hasznosítást. A csapadékvizek elvezetése a viszonylag nagy- kiterjedésű külső lakott részeken nyílt árkokkal, a központban összesen mintegy 4 km hosszú zárt csatorna fektetésével biztosítható. Befogadó a Sá- kor csatorna. A községi csatornamű építésének beruházási költségszükségletét a következő táblázat részletezi: Szennyvízcsatorna hálózat (8,0 km 0 40—20 cm) Szennyvízátemelő telepek Szennyvíztisztító telep Csapadékosa tomázás, zárt betoncsatorna Községi csatornamű összesen: 4,6 millió Ft 2,0 millió Ft 2 millió Ft 1,4 millió Ft 10,0 millió Ft A nagyközségben 1980. évig: új konzervgyár építését irányozták elő, mely napi 7 800 m3 vizet bo- osájt ki. Ebből a 2 500 m3/nap nem szennyezett vízmennyiséget közvetlenül, az 5 000 m3/nap ipari és 300 m3/nap házi szennyvizet pedig tisztítás után öntözésre kell felhasználni. Elvezetésükre összesen 2 km hosszú csatornát kell készíteni. A kiemelt ipari létesítmény szennyvizednek elvezetése és ártalmatlanná tétele 20 millió forintba kerül. Más jelentős ipartelep kiskőrösi telepítését a távlati iparfejlesztési tervek nem tartalmazzák. A meglévő üzemek ipari szennyvizeinek ártalmatlanná tételét — hasonlóan az építendő konzervgyárhoz. — a közcsatomázástól függetlenül kell megoldani, legfeljebb az itt keletkező házi szennyvizek bekötésének gazdaságos lehetőségét lehet megvizsgálni. A konzervgyár napi 8 800 m3 frissvíz szükségletét fúrt kutakból, a községi vízműtől függetlenül, biztosítja majd. A konzervgyár szennyvizeinek elhelyezését és ártalmatlanná tételét a községi csatornaműtől függetlenül, önálló berendezésekkel kell megoldani. A gyár vízkibocsátása előreláthatólag a frissvíz beszerzés 90%-a, 7 800 m3/nap lesz. Ennek megoszlása vízminőség szerint: Nem szennyezett 2 500 m3/nap Iparilag szennyezett víz 5 000 m3/nap Házi szennyvíz 300 m3/nap Az ipari és fekáliás házi szennyvizek 1 km hosz- szú 40/60 cm-es tojásszelvényű előregyártott betoncsatornán gravitációsan vezethetők a szennyvíz- tisztító telepre. A nem szennyezett vizeket & 40 cm körszelvényű előregyártott betoncsatornákon kell elvezetni. A szennyvizek teljes biológiai tisztítása szükséges. A tisztítótelepen az érkező szennyvizeket át kell emelni, a nem szennyezett vizek átemelése is szükséges. A tisztított szennyvizeket és a nem szennyezett használt vizeket öntözési célokra kell hasznosítani. A gyár szennyvíztisztító berendezésének és csatornahálózatának költségei, részletezve: 1.0 km hosszú 40—60 cm szelvényű előregyártott betoncsatorna 1,3 millió Ft 1.0 km hosszú 0 40 cm körszelvényű előregyártott betoncsatorna 0,7 millió Ft Csatornahálózat összesen: 2,0 millió Ft Szennyvíztisztító telep energiaellátással 18,0 millió Ft összes költség: 20,0 millió Ft A szennyvíztisztító telep költségéből az energia- ellátás 1 millió Ft-ba kerül. Kiskőrös összes ipari létesítményei szennyvízelvezetésének és tisztításának várható összes beruházási költsége 1980-ig 22 millió Ft. LAJOSMIZSE Lajosmizse a Budapest—Kecskemét mellékvasútvonalon a legjelentősebb település. Jelenleg döntően mezőgazdasági jellegű község, egyetlen említésre méltó ipari üzeme a malom. A távlati fejlődés során kisebb üzemegységek telepítésével mérsékelt ütemű iparosodása, valószínű. A község összes népessége az 1960. évi népszámlálás alkalmával 12 831 fő volt, ebből azonban mindössze 4 735 lakos élt a belterületen, a teljes népességnek csupán 37 %-a. A malom és vasútállomáson kívül említésre méltó szennyvízkibo- csátó üzem nem működött a településen. 1980-ra a lakosság száma előreláthatóan 13 050 főre növekszik. A Vízgépészeti Vállalat III. sz. gépműhelytelepének ide felépítésén kívül csak helyi jelentőségű kisebb élelmiszeripari üzemek esetleges létesítésére lehet számítani. Mindezen üzemek vízkibocsátása nem jelentős, üzemen belül tisztítóberendezésekkel ártalmatlanná tehető. Az 195
