Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
várható Összes ipari vízkibocsátás 4360 ms/nap, ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 2110 nri/nap a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut ebből 2900 m3/nap, ipari szennyvíztisztító berendezésekben! 1460 m3/nap mennyiséget pedig részlegesen tisztítanak. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1050 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Duna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 7,5 millió Ft. Baja térsége A távlati iparfejlesztési tervek Baja térségében két vízigényes nagy üzem telepítési alternatíváját vetik fel, a következőkben részletezett napi összes vízszükséglettel : Cellulózé- és papírgyár 60 600 m3/nap Vegyi kombinát 232 500 m3/nap Vízigény összesen: 293 100 m3/nap Mindkét telepítem tervezett nagy üzemegység fajlagos vízszükséglete rendkívül nagy, ugyanakkor egyik sem kötött helyi nyersanyagbázishoz, a gyártási anyagok nagyobb távolságokról is gazdaságosán szállíthatók. Az anyagszállítás egyik része vízi ütőn, olcssón biztosítható. Két kiemelt üzemben a következő mennyiségű és minőségű szennyvizek keletkezésére kell számítani: PapírVegyi Vízkibocsátás gyárban kombinátban m:i/nap Nem szennyezett hűtővíz _ 150 000 Ipari szennyvíz 57 000 50 000 Házi szennyvíz 500 2 500 Összesen : 57 500 202 500 A Duna partján telepítendő két nagy üzem szennyvizeinek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását a városi csatornaműtől független, önálló berendezésekkel kell megoldani. Előreláthatóan gondoskodni kell a tisztított szennyvizeknek — legalább időszakos — az átemeléséről a Duna folyamba. A vegyi kombinátban keletkező nem szennyezett, használt (felmelegedett) hűtővizek minden kezelés nélkül a befogadóba vezethetők. Az ipari szennyvizek tisztítási technológiája, azok összetételétől függően, változó lesz. A cellulózé- és papírgyár főként növényi rostokkal szennyezett ipari használt vizét mechanikai tisztításnak kell alávetni. Célszerű a tisztítóberendezés olyan kiképzése, mellyel a hasznosítható anyagok (pl. szul- íitszennylúg) kinyerése és további felhasználása biztosítható. A papírgyár gömbfőzőjének vizét a gyárban keletkező házi szennyvizek biológiai tisztításával együtt kell megoldani. A vegyi kombinát ipari szennyvizét semlegesíteni kell, ezért egyes csatornákat saválló burkolattal kell ellátni. A két nagy üzem területén keletkezett házi szennyvizeket külön csatornahálózatban kell ösz- szegyűjteni és figyelemmel a Dunán a távlatban kialakítandó vízlépcsők miatt előálló lassúbb vízfolyásra, valamint a papírgyári gömbfőző üzem rendkívül ártalmas összetételű szennyvizének hatékony lebontására, teljes — mechanikai és biológiai — tisztítás után szabad csak a Dunába vezetni. A két kiemelt üzem szennyvízelvezetési és tisztítási költségigénye 400 miihó Ft. A létesítendő üzemi lakótelep csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakóslétszáma 8000 fő. KALOCSA VAROS A város csatornázását elválasztó rendszerben kell kiépíteni. 20 év távlatában! a 450 ha kiterjedésű lakott területből csak 150 ha-t kell szennyvízcsatorna hálózattal ellátni. Az építendő 34 km hosszú szennyvízcsatamahá- lózat legnagyobb mérete 40/60 tojásszelvényű előregyártott betoncsatorna. A domborzati viszonyok két átemelőtelep építését is szükségessé teszik. Zárt csapadékcsatornázás csak a város központjában, valamint az új többszintes házakból épülő korszerű lakótelepek területén fektetendő, összesen 5 km hosszban, 0 60 cm legnagyobb mérettel. A városi csatornamű tervezésénél az 1980. év után szükségessé váló további fejlesztés lehetőségeire figyelemmel kell lenni. A szennyvíz- és csapadékcsatomahálózat, valamint a központi tisztítótelep összes beruházási költsége kb. 47 millió Ft. Kalocsa város belterületi lakosságának 17 %-a élt az 1960. évi népszámláláskor közcsatornába kötött szennyvízelvezetéssel kiszolgált lakóépületben. A zárt csatornák 10 egymástól független kis rendszert alkotnak, összes hosszuk 10,6 km, többségüknél a szennyvíz tisztítása egyáltalán, vagy kellő mértékben nincsen biztosítva. A településnek már ma is városias jellege és az elmúlt néhány évben tapasztalt hirtelen fejlődésének további gyorsulása^ a szennyvizek elhelyezésének rendezetlensége miatt a városesztétikai és higiéniai szempontok egyaránt indokolják a szennyvízcsatornázásnak legalább a központi területekre kiterjedő, részleges kiépítését. Kalocsa a, Dunától 5 km távolságban, mélyfekvésű lapály os, korábban erősen mocsaras, vízeres területen fekszik. A városmag 93—96 m. Orsz. szint magassága kiemelkedik ugyan a környék átlag 90—92 m. Orsz. szinten fekvő hullámzó sík területéből, de a domborzati viszonyok miatt a szennyvizek kizárólagosan gravitációs összegyűjtése nem oldható meg. A város összes lakossága 1960. év elején (a nép- számláláskor) 13 663 fő volt, ebből a belterületi népesség 13 147 főt képviselt. Jelentősebb üzemei: a Kalocsavidéki Fűszer- és Paprikaipari Vállalat paprika feldolgozó telepe, a városi tejüzem és a malom. 20 év távlatában a lakosság előreláthatóan 40 000 főre emelkedik, gyorsabb ütemben, mint a magyar városok átlaga. Az iparfejlesztés elsősorban a gép- és könnyűipar több üzemének telepítése útján várható. 191
