Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Jelenleg a városban összefüggő szennyvízcsator- nahálózat nincs kiépítve. A nagyobb mennyiségű szennyvizet kibocsátó közintézmények, ipartelepek külön-külön, többé-kevésbé kellő hatékonyság nélkül működő szennyvízkezelő berendezéssel rendelkeznek. A csatornázás hiánya miatt a közegészségügyi helyzet erősen 'kifogásolható, mondhatni folyamatosan fennálló járványveszélyt rejt magában. 1980. évig a város 450 ha kiterjedésű lakott területéből 150 ha területen kell az összefüggő szennyvízcsatorna hálózatot, elválasztó rendszer szerint kiépíteni. Az ellátandó terület a következő részekre oszlik: 1. Kalocsa jelenlegi városias fejlettségi központja 2. a „Fürdő” környékén kb. 3000 fő elhelyezésére létesítendő többszintes új lakókörzet 3. a Kossuth, a Petőfi és a Széchenyi utak által bezárt háromszögalakú terület 4. a város nyugati részén előirányzott magasbeépítésű lakókörzet. A város csatornázási és szennyvíztisztítási kérdéseinek a megoldására készített műszaki tanulmány szerint a domborzati viszonyok miatt csak szennyvízátemelő telepek közbeiktatásával juttathatók el az egyes körzetekben összegyűjtött szennyvizek a Vajas-belvízcsatoma, mint befogadóba a balpartján elhelyezendő tervezett központi tisztító- telep közvetítésével. A szennyvízcsatornázásra előirányzott 150 ha kiterjedésű területen kereken 20 000 fő házi szennyvizének elvezetéséről kell gondoskodni. A főgyűjtő csatornákat és a központi tisztítótelepet tehát 8000 m3/nap szennyvízmennyiségre kell méretezni, melyből 4900 m3/nap ipari eredetű. A szennyvíz főgyűjtők előreláthatóan a Széchenyi utcán, Petőfi Sándor utcán, valamint a városmag nyugati felén, a Vajas-belvízfőcsatoma partvonalán haladnak. A szennyvizeknek a központi tisztítótelepre juttatásához két átemelőtelep építése szükséges. Az I. számú átemelőtelep célszerű elhelyezése a kirakodó vásártér és a Széchenyi utca keresztezése, ahova az előzőkben ismertetett első három csatornázott terület szennyvizei gravitációsan elvezethetők. Innen 500 m hosszú 0 300 mm azbesztcement nyomócső- vezetékkel lehet a szennyvizeket a városi szennyvíztisztító telepre eljuttatni. A II. számú átemelőtelep a Vajas-belvízcsatoma jobb partján, a Lenin úton épül majd fel és a nyugati városrész gravitációsan összegyűjtött szennyvizeit rövid nyomócsövön át táplálja a központi tisztítótelepre. A központi tisztítótelepet a Vajas-csatorna balpartján, a város beépítendő területétől legalább 300 m-re kell elhelyezni. A szennyvizek biológiai tisztítása szükséges (eleveászapos tisztítási technológia)A belterületre hullott csapadékvizek összegyűjtését és elvezetését továbbra is a meglévő nyílt árok- rendszerre támaszkodva kell biztosítani. A jelenlegi városmag és a kialakítandó új városközpontok zárt csapadékvízcsatornákkal látandók el. A városi csatornamű 1980-ig kiépítendő részének к öltségelőir ány zata : Szennyvízcsatorna hálózat Átemelőtelepek Szennyvíztisztító telep Csapadékcsatom ázás 24,8 millió Ft 1,8 millió Ft 14,4 millió Ft 6,0 millió Ft Városi csatornamű összesen: 47,0 millió Ft A csőfektetési munkálatokat, valamint a műtárgyak alapozását a korábban mocsaras területeken magasan álló talajvíz az átlagosnál költségesebbé teszi. 20 éves távlatban az egységes csatornázást csak a többszintes1 beépítésű lakóterületekre irányoztuk elő. Az 1980. év utáni időszakban a város fejlődésével a belterület mind nagyobb része 'kívánja majd meg a szennyvízcsatornázást és a zárt csapadék- csatornázást is, ezért igen lényeges szempont a tervezésnél a további bővítési lehetőségek biztosítása. A szennyvízcsatornázás és központi tisztítótelep építése a városi vízmű létesítésével egyidejűleg kívánatos. Kalocsa városában az elválasztó rendszerű csatornázás javasolt kiépítését vitathatatlanná teszi egyrészt az a körülmény, hogy a befogadó Vajas- csatorna kisvízhozama miatt megfelelő arányú hígítást nem lehet biztosítani, így teljes biológiai tisztítás szükséges, másrészt pedig az, hogy a város jelentős területén ritka, kertes jellegű beépítés az uralkodó, ahol még a távlatban; sem szükséges a csapadékvizek zárt csatornában történő elvezetése. Az elválasztó csatornázás a, központi tisztítótelep hatékonyságát, gazdaságos üzemét a legjobban biztosítja, ugyanakkor a város legnagyobb területén a csapadék víztelenítés nyílt árkokkal rendkívül olcsón megoldható. A város újj, illetve bővített ipartelepeinek száma előreláthatólag 8. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 5300 m3/nap, ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 4680 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut 4900 m3/nap, a nem szennyezett vízkibocsátásból pedig 400 m3/nap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1500 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Vajas csatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 7,5 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakóslétszáma 3000 fő. 20 éves távlatban a városban egy jelentős szennyvízmennyiséget kibocsájtó nagy ipartelep létesítését irányozták elő (új fésüsfonó- és gyapjúszövetgyár). A gyár által elvezetendő kereken 3700 m3/nap szennyvízmennyiség a kiépülő szennyvíz- közcsatornán át kerül a központi szennyvíztisztító telepre és onnan a befogadó Vajas belvízcsatornába. A gyár teljes technológiai és szociális vízigénye 4110 m3 naponként, ebből 510 m3 a közműtől beszerzendő ivóvízminőségű víz, 3600 m3 pedig nyerse víz. Utóbbi is lényegében a városi vízmű felszíni vízkivételi művéből származik, majd közös nyomó- vezetéken érkezik a város határába;, ahoi a víztisztító mű előtt leágazik a gyár felé, 192
