Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
nális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 21 %-a részleges, 21 %-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 55 %-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek 0,6 m3/s (54 850 ms/nap) mennyisége teljes egészében hatástalanítva lesz. A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő új, illetve bővített ipartelepek száma előreláthatólag 17 lesz. Az új és a meglévő, de szennyvíztisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására fordítandó beruházási költség összesen 440 millió Ft. A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a fejlesztési időszak végén,, 1980-ban a tervek szerint 11 000 fő lakóslétszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 20 millió Ft. 2.211 Központi csatornaművel ellátott települések BAJA VAROS A szennyvízcsatornázást a város 6ü(0 ha kiterjedésű belterületén,, 38 500 fő részére kell 20 éves távlatban kiépítem, elválasztó rendszerben. Az építendő 70,5 km hosszú szennyvízcsatomahálózat legnagyobb mérete 40/60 cm tojásszelvény, az ösz- szes vezeték előregyártott talpas betoncsövekből fektethető. A mélyfekvésű területekről összegyűjtött szennyvizek átemelésére szivattyútelepet kell építeni. A Dunába való vezetés előtt központi telepen a szennyvizek biológiai tisztítása szükséges. A csapadékvizeket 430 ha-nyi területről 54,4 km hosz- szú zárt csatornákban, 200 ha-ról pedig nyílt árkokban kell elvezetni. A városi csatornamű építésének költsége 90 millió Ft. A város belterületi lakosságának kereken, 39 %-a élt 1960 év elején közcsatornába kötött szennyvíz- elvezetéssel kiszolgált lakóépületben. A szennyvíz- bekötések a város négy régi, egymástól független csapadékcsatornarendszerébe vezetnek (hosszuk 7.50 km), előzetes tisztításukról általában nem történik gondoskodás, így az elfolyó szennyvizek a város mellett fekvő Kenderes-vize nevű lefolyástalan mélyedésben bűzösen rothadnak, állandó járványveszélyt jelentenek a lakosságnak. A fertőzési lehetőségeket fokozza, hogy az eredetileg csapadék- levezetésre fektetett csatornák kiképzése nem felel meg a higiéniai követelményeknek, sem vízzárás (a talajvizek fertőzéstől való védelme), sem légy- és rovarmentesség szempontjából. A városban közelmúltban épült lakótömb ellátására elválasztó rendszerű szennyvízcsatornát fektettek, megfelelő kiképzésben, mely a teljes csatornahálózatba szervesen beilleszthető lesz. A jelenleg csatornázott lakásokat részben a városiban működő törpevízmű, nagyobbrészt azonban a központi, főleg emeletes lakóépületekben, köz- intézményekben felszerelt házi vízellátó berendezések látják el vízvezetékkel. A településnek már ma is erősen városias jellege van. A város összes lakossága I960 év elején (a nép- számláláskor) 30 355 fő volt, ebből a belterületi népesség 27 649 főt számlált. Jelentősebb üzemei: posztógyár, szeszgyár, vágóhíd, gépgyár és a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) hajójavító gépműhelye. 20 év távlatában a, lakosság előreláthatóan 55 300 főre növekszik,, az iparfejlesztés a gépipar, valamint a könnyű- és élelmiszeripar vonalán várható. 1980 évig a város 1154 ha belterületéből 630 ha csatornázandó, azaz a teljes belterület 55 %-a, ahol #3 000 fő lakóslétszámot, az összes népesség 70 %- át kell ellátni. Az elvezetendő háztartási eredetű szennyvíz- mennyiség 5800 m3/nap, melyhez 2 900 m3/nap ipari szennyvíz járul. A főgyűjtő csatornát és a központi tisztítótelepet tehát kereken 9000 m8/nap szennyvízmennyiségre kell méretezni. A csatornahálózatot elválasztó rendszer szerint kell kiépíteni, befogadó a Duna folyam. A tervezett szennyvízcsatomahálózat 40/60. 30/45 cm tojás és 0 30 cm körszelvényű előregyártott betoncsövekből áll. A szennyvizeket a város nagyobb részén gravitációsan lehet összegyűjteni és elvezetni, a mély fekvésű területekről átemelőteleppel és nyomóvezetékkel kell a szennyvizeket a főgyűjtőbe juttatni. A város központi szennyvíztisztító telepe a jóváhagyott helykijelölés szerint a Duna folyam partján, az árvédelmi töltésen kívül, a Türr István emlékműtől kb. 250 m távolságra, északi irányban építendő meg. A teljes tisztítást biztosító műtárgyakat napi 9000 m3 szennyvízhozamra kell méretezni. A biológiai tisztítást a tervek szerint INKA rendszerű Iégbefúvásos szellőztető medencékkel biztosítják. A belterületre hullott szapadékvizek összegyűjtését és elvezetését a városközpont 430 ha kiterjedésű térségében előregyártott, illetve helyszínen csömö- sz-ölt, összesíen 54 km hosszú, 0 30—90 cm kör, valamint 130/97,5—150/112,5 crn-es tojásszelvényű, elválasztórendszerű zárt csapadékcsatornák fektetésével, a beépített városrészek szélső részein, ösz- szesen 200 ha területen pedig nyílt árkok létesítésével kell biztosítani. A városi csatornamű kiépítésének költségszükséglete 1961—1980. évek között: Szennyvízcsatorna hálózat Szennyvízátemelő telep és nyomóvezeték Szennyvíztisztító telep Csapadékcsatornázás Városi csatorna összesen 36.5 millió Ft 1,1 millió Ft 27.5 millió Ft 24.0 millió Ft 90.0 millió Ft A csatornamű kiépítését, de legalább is a szennyvízcsatornázás és a központi tisztítótelep létesítését a városi vízmű építésével egyidejűleg kell végrehajtani. Ezt az így elérhető költségmegtakarításon túl, elsősorban a közegészségügyi és városeszté- taikai szempontok teszik szükségessé. A város új, illetve bővített ipartelepeinek száma előreláthatólag 6 db. A fejlesztési időszak végén 190
