Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
— vízbeszerzést kell létesíteni. A lakosság nagyobb része közkifolyók, kisebb része házi-, illetve udvari bekötések útján fogja a jövőben ivóvizét beszerezni. A víz szétosztására 23 km hosszú a. c. csőhálózat, tárolásra pedig 1 db 400 m3-es víztorony (esetleg 2 db 200 m3-es hidroglóbusz) építése szükséges. A fajlagos ivóvíztermelés 110—120 lit/nap. 2.212 Törpevízművek A 7. TVK területén a tervidőszak végére 51 településben irányozza elő az ivóvízellátás fejlesztési terv törpevízművek létesítését, illetve bővítését. 35 vízmű megépítését állami támogatás, 16 vízmüvét pedig társulások biztosítják. Az ivóvízzel ellátott lakosság száma mintegy 210 000 fő lesz, ami magában foglalja az érintett községek teljes jövőbeni belterületi lakosságát. A vizet kivétel nélkül mélyfúrású — rétegvizekre telepített — kutak fogják szolgáltatni, előreláthatólag napi 17 000 m3 mennyiségben. A kutak 80%-ban meglévő 20 %-ban új létesítmények. Vas- és man- gántalanítást több helyen irányoztunk elő, e kérdés pontos és részletes feltárása azonban még további vizsgálatokat igényel. A túlnyomórészt közkifolyók útján fogyasztásra kerülő víz szétosztására mintegy 450 km hosszú — 0 80—150 mm-es — a. c. csőhálózat létesítése szükséges. A víztárolást 32 községben víztorony (össztérfogat 4 100 m3), a többiben hidrofor biztosítja.. A fentiekben vázolt vízműfejlesztés beruházási költségigénye 147 millió forintra becsülhető. 2.213 Közkutas vízellátás A 7. TVK területén jelenleg 95 településben biztosítják közkutak a lakosság ivóvízellátását. A tervidőszak végén — a vízellátás színvonalának jelentékeny mértékben előirányzott fejlesztésének megfelelően — mindössze 51 település lakossága fogja fúrt közkutakról ivóvizét beszerezni. A mintegy 81 000 fő — egyben az érintett községek teljes belterületi lakosságának — ellátására a jövőben kb 240—250 db fúrt kút üzembetartása szükséges. Tekintetbe véve a jelenleg üzemben lévő kutak állapotát, vízadóképességét, megállapítható, hogy a fenti kútszám 40 %-ban meglévő, 60 %-ban pedig új telepítésű kutakkal biztosítható. A kutakból naponta kitermelt vízmennyiség — 50 lit/nap fejadag feltételezése mellet — 4 000 — 4100 m3-re becsülhető. 22 településben csőkutak, 29 településben pedig mélyfúrású kutak létesítését irányoztuk elő. A közkutas vízellátás fejlesztésének beruházási költsége 21 millió forintra becsülhető. 2.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS KERETTERVE A 7. TVK területén az iparfejlesztési terveik mintegy 20 db új — vízgazdálkodási szempontból figyelembe veendő — üzem létesítését irányozzák élő. A területen végbemenő nagyarányú iparosítást nem annyira az új üzemek száma, mint inkább â termelési kapacitás, ennek megfelelően pedig a vízfelhasználás rohamos növekedése jellemzi. A tervidőszak végén az üzemek összes frissvízigénye a jelenleginek mintegy hatvanszorosára, a vízfelhasználás pedig a jelenlegi 150-szeresére emelkedik. Különösen Baja, Kalocsa és Kiskőrös területén várható nagyarányú iparfejlesztés. A meglévő és új üzemek napi frissvízigénye a tervidőszak végén mintegy 317 000 m3-re emelkedik. Az ipari víz 95 %-a felszíni (Duna) vízből, a többi talaj-, rétegvízkészletből, illetve közműről szerzendő be. Az iparfejlesztéssel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok várható beruházási költségigénye mintegy 226 millió forint. A következőkben az iparfejlesztés szempontjából jelentősebb települések, területek ipari vízellátását ismertetjük rövid összefoglalás keretében. Baja. A 20 éves iparfejlesztési program értelmében Baja város tervidőszak végéin várható napi ipari vízigénye 5 000 m3-re becsülhető. A meglévő üzemek jelenlegi vízbeszerzési helyeikről, — a viszonylag kis vízfogyasztású — új üzemek pedig részint az új közműről, részint feilszínközeli vízkészletekből nyerik jövőbeni ipari vizüket. A jövőbeni összes vízfelhasználás — figyelembevéve a 8 000 m3 mennyiségre becsülhető vízforgatást — 13 000 m3, melyből 12 600 m3 üzemi, 400 m3 pedig szociáhs célokat fog szolgálni. Kalocsa. Kalocsán a 20 éves tervidőszakban előreláthatóan 8 db új — elsősorban könnyű- és gépipari — üzem létesítésével kell számolni. A perspektivikus napi ipari vízigény 6 700 m3. Ebből 400 m3 a meglévő üzemek fúrt kútjaiból termelhető ki. Az új üzemek 3 600 m3 mennyiségű nyersigénye az ivóvízművel közösen létesítendő felszíni vízműből, a minőségi és szociális vízigény pedig (2 700 m3) a közmű víztisztítótelepéről biztosítható. A város jövőbeni ivó- és ipari vízellátását tehát a Duna mentén létesítendő 10 000 m3/nap kapacitású felszíni vízmű megépítésével oldhatjuk meg. A napi vízforgalom 7 700 m3, melyből 7 000 m3 üzemi, 700 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni. Baja térsége. Baja térségében az iparfejlesztés során két nagyvízigényű üzem — Cellulóz és Papírgyár, valamint egy vegyikombinát — létesítése várható. A két üzem gazdaságos vízellátása érdekében az üzemek telepítését úgy kell megszervezni, hogy azok a Duna és egymás közelébe kerüljenek. A napi mértékadó vízigény 293 000 m3, melyből 3 000 m3 ivóvízminőségű igény. A teljes vízmennyiség a Duna mentén megépítendő felszíni vízműből biztosítható. A kiemelt nyersvízből 290 000 m3 a víztermelő telepen végbemenő mechanikai előtisztítás, 3 000 m3 pedig a kombinát területén végzett további tisztítás után használható fel. A 3000 m3 mennyiségű ivóvízből az üzemi dolgozók, illetve az üzemi lakótelep vízellátása biztosítható. Kiskőrös. Kiskőrösön a tervidőszak végéig előreláthatólag egy jelentősebb — élelmiszeripari —- üzem létesítése várható. A meglevő és új üzemék együttes mértékadó napi vízigénye 1980-baii 9 800 m3. E vízmennyiség — egyéb vízbeszerzési le2 176
