Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
hetőségek hiányában — teljes egészében méíység- beli vízkészletből biztosítandó. A teljes jövőbeni vízfelhasználás 11 500 m3, melyből 11 100 m3 üzemi, 400 m3 pedig szociális célokat fog szolgálná. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje 2.31 AZ IVÖVlZELLÄTÄS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Baja és Kalocsa városok közművesítés! munkája egyidőben indítandó meg. Meg kell jegyezni, hogy Kalocsa ezen a vonalon már előbbre van, mivel a közművesítés kiviteli tervei már rendelkezésre állnak, s a kivitelezés is a I. ütemnél tart már. Mindezt Kalocsa Bajánál lényegesen rosszabb jelenlegi vízellátási helyzete magyarázza, ami 1957-ben a kérdést parancsolóam kilendítette holtpontjáról. Ka- locsán a közelmúltban, is miéig sorban álltak az emberek a kutaknál vízért, akár csak egy ostromlott városban. A vízellátás helyzete itt valóban tarthatatlan. A mezőgazdasági centrumok (Jánoshalma, Kecel, Kiskőrös és Lajosmizse), valamint Dunaharaszti fővárosi peremközség vízmüvének kérdését egyidő- ben kell felvetni. Adottságait tekintve Kiskőrösé az elsőség. A törpevízművek létesítési sorrendjét a TVKB állásfoglalása alapján a rendelkezésre álló hitelkeret ütemezése, a jelenlegi vízellátottság mértéke, továbbá a település jövőbeni funkciója alapján határoztuk meg. Előnyben kellett részesítem azokat a községeket, melyek megfelelő vízbeszerzési helyekkel már rendelkeznek, továbbá azokat, amelyekben a vízmű -építése már folyamatban van. A közkutas vízellátás fejlesztésének sorrendjét az egészséügyi követelmények, a vízhiány mértéke, továbbá a hitel biztosítása szabják meg. A közkúthálózat fejlesztésénél a KÖJÁL véleménye és- javaslata mértékadó. A jódszint- alkalmatlan volta, valamint az enterális betegségek statisztikája a járási tanácsok kiegészítő véleményével egybevetve határozza meg a sorrendiét az illető települések kívánságainak figyelembevételével. 2.32 az ipari vízellátás sorrendje ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ipari vízellátás Kerettervében, szereplő települések iparfejlesztése- a népgazdasági fejlesztési tervekben meghatározott szempontok és ütemezés szerint fog1 történni; erre vonatkozólag azonban nincsenek közelebbi adataink. így csupán a fejlesztendő üzemek sorrendjének javaslatára szorítkozunk, a később létesítendő ipartelepek megoldásának sorrendjére javaslatot nem adhatunk, mivel az csupán az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveinek ismerete -és egyeztetése alapján határozható meg. A fejlesztésre előirányzott ipartelepek k-öz-ül első helyen Baja és Kalocsa, bővítendő üzemei emelendők k-i. A terület jövőben főfogyasztói közül a- Baja, térségi cellulóz és vegyi üzemek üzembehelyezésének végleges- időpontját csakis a népgazdaság fejlesztési terveinek komplex összehangolása után lehet eldönteni. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza, az ezidő- sz-erint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari vízellátás terén, végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglevő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában* továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari vízn-ormák, és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk, meg a -hiányosan kidolgozott ipari üzemek vígazdálkodásának reális adatait. A kommunális- vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszám-fejlesztési terv volt, me-ly az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal -és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és (kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen 23 7 TVK 177
