Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
fogyasztja. A napi víztermelés 1000 m8/nap meny- nyiségre 'becsülhető, ami egy ellátott főre számítva 30—40 liter fejadagot jelent. A fúrt körutak közül a Szeszgyár előtt telepített — igen közkedvelt — kút felszökő vizet ad, a többi negatív kút. A pozitív kút 380 m talpmélységű, a negatív kutak talpmélysége 30—80 m között változik. A kutak vizét a magas vastartalom és keménység jellemzi. Baja tekintetében mind a városias jelleg, mind a megindult iparosodás indokolttá teszi a központi városi vízmű sürgős megépítését. Kalocsa ivóvízellátása. Kalocsa 13 150 főnyi belterületi lakosságának jelenlegi ivóvízellátását 12 db közkút, továbbá 22 db kisvízmű biztosítja. Közkút- rói a lakosság 15 %-a, kisvízművekről 20 % nyeri ivóvizét, míg 65 % (!) magánkutak vizét fogyasztja. A napi víztermelés 340 m3-re becsülhető; így egy ellátott főre naponta mindössze 25—30 liter víz jut. A 12 db fúrt közkút mindegyike kezdetben felszökő vizet adott. Jelenleg már csak két kút működik pozitív kútként, a többi kút elavult, hozamuk, nyomásuk jelentékenyen lecsökkent. A 130— 380 m talpmélységű kutak vize igen kemény és magas vastartalmú. Kalocsa korszerű központi ivóvízművének kiépítése sürgős, megoldásra váró követelmény. 1.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MÚLTJA ÉS JELENE A 7. TVK területe az ország iparilag kevéssé fejlett, mezőgazdasági jellegű vidékei közé tartozik. Az ipar fejlődésének bizonyos lendülete a felszabadulás után már érezhető volt. A viszonylag belterjes mezőgazdasági termelés, továbbá az országosan is híres gyümölcstermelés termékeinek feldolgozására az élelmi szeri par fejlődött legjobban, és a történelmi fejlődésnek, valamint a nyersanyagbázisnak (gyümölcstermelő körzetek) megfelelően csoportos szóródású. Az élelmiszeripar technológiája általában azt kívánja, hogy a felhasznált üzemvíz ivóvízminőségű legyen. Az élelmiszeriparon belül is azonban csak a szorosan vett élelmiszerigények kielégítését közvetlenül kiszolgáló iparok — pékipar, tejipar, konzervipar stb. — részére biztosítható jelenleg ivóvízminőségű víz. Területünkön az új vízigényes ipar telepítésénél döntő szempont a felszíni vizek felé történő orientáció. A Duna magától kínálkozik ilyen célra. A terület vízgazdálkodási szempontból tekintetbe vehető 33 db ipari üzemének napi frissvíz-beszerzése 5370 m3. Ebből 1420 m3 (26 %) felszíni, 230 m3 (4 %) felszánközeli, 3720 m3 (70 %) pedig réteg- vízkészletből biztosított. A napi vízforgatás kb. 340 m3, így a 7. TVK területén a napi összes vízhasználás jelenleg 5800 m3, melynek 95%-a üzemi, 5%-a pedig ivó vízellátási célokat szolgál. A terület jelentősebb iparral rendelkező településeinek ipari vízellátását az alábbiakban ismertetjük. Baja 4 ipari üzemének napi frissvízbeszerzése 1820 m3, melyet egy felszini vízműből (1200 m3), továbbá 5 db mélyfúrású kútból (620 m3) szereznek be az üzemek. A vízforgatás 220 m3, így a téljes ipari vízfelhasználás 2040 m3/nap, melyből 1920 m3 üzemi, 120 m3 pedig szociális célokat szolgál. Kalocsa 4 üzeme napi 430 m3 vizet termel, éspedig 60 m3-t talajvízből, 370 m3-t pedig 5 db mélyfúrású kútból. A napi vízfelhasználás 480 m3, amiből 40 m3 az üzemi dolgozók szociális igényeit elégíti ki. Kiskörös 6 ipari üzemének napi frissvízigénye 1000 m3, melyet 6 db mélyfúrású kútból termelt vízből elégítenek ki az üzemek. A napi vízfelhasználás — a 150 m3 mennyiségű forgatott hűtővízzel együtt — 1150 m3, melyből 80 m3 szociális oélokat szolgáló vízmennyiség. Minőségi víziben időnként 50 m3 nagyságrendű vízhiány jelentkezik. Kunszentmiklós 3 ipari üzeme egy felszíni vízműből 50 m3, 2 fúrt kútból 820 m3, összesen tehát 870 m3 ipari vizet termel. Vízforgatásra egyik üzem sincs berendezve. A termelt vízből 830 m3 üzemi, 40 m3 pedig szociális oélokat szolgál. Időszakosan 30 m3 mennyiségben vízhiány jelentkezik. A terület további 16 kisebb jelentőségű ipari üzeme összesen 1250 m3 ipari vizet igényel, melyet legnagyobbrészt mélyfúrású kutak elégítenek ki. 2. AZ IVÖ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt-jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga adta a feldolgozás alapját: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről, a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok. A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző vállalatok város- és községrendezési regionális és közmű- vesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak Műszaki Osztályai álltai közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciója 173
